Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-23 / 71. szám
1957. JÜLfüS 23, KEDD "WCirlav 3 Munkában a Ceglédi Földmüvess/övetkezet nőtanácsa A termelési szerződés . betartása a termelők érdeke is Mindent elkövetett az elmúlt években a szövetkezet, hogy » termelőktől felvásárolja a minőségileg megfelelő zöldséges gyümölcsféleségeket. Megállapodás alapján nemcsak parasztokkal köt termelési szerződést, hanem egyidőben megállapodik a kereskedelemmel, az iparral a felvásárlan- dó termékek értékesítésére. A leszállítandó termék minősége és mennyisége mindkét fél részére kötelező, és ha a szövetkezet kevesebbet szállit, vagy a kereskedelem kevesebbet vesz át, úgy büntetéspénzt, kötbért kell fizetnie. A kötbérek jelentős veszteséget okoznak » földművesszövetkezeti rendszernek. Ha a termelő a leszerződött árut nem a kötele« mennyiségben, vagy minőségben adja át a földművesszövetkezetnek, akkor veszteség éri a földművesszövetke- fcetet, végső fokon a termelőt. Kormányunk — helyesen— a paraszti termékek szabad értékesítését biztosította az eddigi „egykéi” politikával szemben. A szabad értékesítés a termelők érdekét szolgálja. Am előfordult az idén sokszor, hogy a megállapodás ellenére egyes termelők nem veszik figyelembe a felvásárló szervek érdekét, felrúgnak minden megállapodást és csak saját pillanatnyi érdekeiket tekintik fontosnak az értékesítésnél. Az történik ugyanis, hogy a primőr időszakban nem a szövetkezetnek, hanem ..maszek” kereskedőknek adják oda termékeiket és amikor a „maszek” már nem tudja tőlük átvenni, csak akkor jelentkeznek a földművesszövetkezeti felvásárló-telepen. Veszteség éri a földművesszövetkezetet, veszteség éri a termelőt is, ha ilyenkor a szövetkezet nem tudja átvenni a megtermelt árut. Ki a nevető harmadik? Nem kétséges, hogy a magán- kereskedő, mert az megkapja a korai, magas haszonnal értékesíthető árukat, a minőségi árut, de már nem veszi át szezonban a sok árut. Ezáltal pedig jelentős piacot veszít el a szövetkezet. Termelő és a földművesszövetkezet érdeke azonos. Az elmúlt évek is megmutatták az együttműködés hasznosságát. A termelők többségükben szövetkezeti tagok, s az átadott áru után a szövetkezettől az év végén visszatérítést kapnak. Vagyis nemcsak terményük eladása van biztosítva, hanem a szövetkezet hasznából részesedéshez is jutnak. Nem vitás, akad még hiba a földmüvesszövetkezeti felvásárlásban, azonban ezeket csak a termelők segítségével lehet kijavítani. Ennek csak egy útja van: együttműködni a szövetkezettel és együtt harcolni a spekuláció ellen. Bátori Gézáné fiatalasz- szony, ez kitűnik az itt közölt ■fényképről is. Fiatalasszony és a földművesszövetkezet tagja, dolgozója. Elsőnek kezdetné- nyezte a Ceglédi Földművesszövetkezetnél a nőtanács megalakulását. Fáradhatatlanul tevékenykedett és jelentős része van abban, hogy a Ceglédi Földművesszövetkezet 270, többségében női dolgozója részt vesz a szövetkezeti nőtanács munkájában. Megalakulásukkor elhatározták, hogy tájékoztató előadásokat szerveznek a nőket különösen érdeklő kérdésekről. Első előadásukat nagy érdeklődés mellett már meg is tartották. Az előadó dr. Kerekes Péter körzeti orvos volt. Legutóbb kézimunka-kiállítást szerveztek. A nőbizottság tagjai saját készítésű horgolt csipkéiket, hímzéseiket, kézimunkáikat állították ki a földművesszövetkezet kultúrtermében. Bátori Gézáné a nőtanács elnöke. Úgy véljük, sikeresen indultak el azon az úton, melynek célja az, hogy összefogja, eggyékovácsolja a földművesszövetkezet női dolgozóit. 260 sertés hizik a váci szövetkezet hizlaldájában 260 darab sertés hízik a Váci Földművesszövetkezet váci sertéshizlaldájában. Az állatok hizlalásához szükséges takarmányt a földművesszövetkezet saját maga szerzi be. A Váci Tejipari Vállalattól megkapják a savót, a vágóhídról a vért és egyéb hizlaláshoz megfelelő hulladékokat, a vendéglátóipari üzemek és helyi intézmények konyháiról pedig a moslékot, ételmaradékot. Hetente körülbelül 10 darab 160 kilósra meghízott sertést vág le a földművesszövetkezet és a friss húst váci ósi felsőgödi húsboltjaiban árusítják. Úgy tervezik, hogy nem lesz hiány a földművesszövetkezeti húsboltokban friss húsban, mart a levágott sertések helyett folyamatosan új állatokat állítanak hízóba. A MÉSZÖV életéből Láthatatlan harc szövetkezeti vagyon védelméért Láthatatlan harcot vívnak megyénk, ellenőrei, revizorai a vagyonvédelem érdekében. Tevékenységükről az érdekelt boltvezetőkön, alkalmazottakon kívül kevesen tudnak. Pedig ez a harc nem könnyű. Egy rendelet szellemében vívják, éppen ennek a rendeletnek a hibái miatt előforduló egyre gyakoribb visszaélésék ellen. Ne higgye senki, hogy ez a rendelet valami régi, elavult rendeleti A Minisztertanács a 98/1952. MT sz. rendeletét egy újabb, Szombaton nyit a dunakeszi Rév-csárda Dunakeszin, a Duna partján közvetlenül, július 27-én, szombaton este nyitják meg a földművesszövetkezet Révcsárdáját. Hideg, meleg ételeket, italokat kaphatnak a szórakozni vágyók, sőt hétvégeken, szombat, vasárnapi napos- kon vidám zene hangjaira táncolhatnak a vendégek. A Révcsárda megnyitását különösképpen indokolja az a körülmény, hogy hétvégeken 8—10 ezer kiránduló is felkeresi ezt a helyet, mely szemben van Surány-szigettel. Ugyancsak Dunakeszin működik már két hónapja a bőrgyári üdülőben a füldmüves- szövetkezet büféje, pontosabban étterme, ahol naponta mintegy 200 üdülő részére főznek ízletes ebédet, 15/1956. MT sz. rendelettel módosította és kiegészítette. Ez a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a megtévedt dolgozók és a tudatos kártevők visszaéléseket kövessenek el. Ugyanis a rendedet a „raktárak és kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről” szól, és egyik paragrafusában kimondja, hogy „a leltárhiányért való felelősség :;. az érdekelt dolgozó egy havi munkabére erejéig áll fenn”; Az jár jól, aki többet lop ? Árut, (pénzt, anyagot vesznek fel a rendelet kijátszói a rájuk bízott anyagból, saját céljaikra. Olyan ügyesen, gyakorlott módon teszik ezt, hogy nincs a világon olyan ellenőr, aki a visszaélőt tetten tudná érni. A raffinált, bűnös cselekmény következménye: ,.leltári hiány“. Nem ritka a 20—30 ezer forintos, de még gyakrabban előfordul 5—15 ezer forintos „leltári hiány“. Mivel bűncselekményt, gondatlan, vagy szándékos magatartást csak ritkán tud ellenőrzési apparátusunk felderíteni, bizonyítani, a hiányért felelős dolgozók csak egy havi fizetésük erejéig kötelezhetők kártérítésre, amivel az ügyet végleg lezártnak kell tekinteni. Ezért mondják aztán a becsületes szövetkezeti dolgozók, vezetők, hogy „az a bolond, aki ilyen körülmények iközött nem lop“, vagy azt, hogy „csak egy havi illetményen felüli ősz- szeget érdemes sikkasztani, viert azt már nem kell megfizetni“. Ne beszéljünk általánosságban. íme egy-két példa, a Szentendrei Földművesszövetkezetnél a Tóth László vezette 1. sz. boltban 120 000 forintos „leltári hiány” keletkezett. A boltvezető beismerte tízezer forintnak saját céljaira történő felhasználását. Ezért egyévi börtönre ítélték. A fennmaradó 110 000 forintot le kellett írni. mert az csak tárgyi hiány, „leltári hiány” volt. Ezt 1955 elején derítette fel ellenőrzési apparátusunk. Mivel az ügynek komolyabb következménye nem lett, két év elteltével ugyancsak ennél a szövetkezetnél megismétlődött egy másik eset. mely 115 000 forint, „leltári hiányt” eredményezett. Ne lehessen büntetlenül160 000forintot sikkasztani Vagy egy másik példa. Al- sónémedin a Király István által vezetett boltban 1956 elején 160 000 forintos hiányt állapítottunk meg. Több visszaélésre utaló és ilyet bizonyító körülményt tártunk igazságügyi szerveink elé. Az ügyben a mai napig nincs ítélet és a kárt okozótól vagy okozóktól még egy fillér sem térült meg. A monori járásban 414 ezer forintot. a szentendrei járásban 215 ezer forintot, az aszódi járásban 140 000 forintot, a gödöllői járásban 130 000 forintot kellett leírni olyan leltári hiányok miatt, melyek az egyhavi illetményen felül voltak. Ilyen okok miatt az Örkényi, ácsai íöidművesszövetkezeteknél kü- lön-külön több mint százezer forintot meghaladó összeget kellett leírni. Farmoson Kiss Jánosnak 53 ezer forintos, László Jánosnak 43 ezer forintos leltári hiánya felett kellett napirendre térni. Úgy gondolom, a számok maguktól beszélnek. Érdekesebb kérdés. mi ennek az dka? tenni a dolgozókat, mert rajtuk kívülálló okok is előidézhetik a hiányt. Ez részben igaz. Ám minden ellenvetést visszájára lehet fordítani egy mondattal. Ahol teljes felelős” ségi rendszer van. — egyszemélyes boltok, leltár, vagy jegyzék szerint átvett anyagok. értékek. — ott is előfordulhatnak ugyanezek az esetek, ugyanúgy keletkezhet hiány, itt viszont a teljes kárért most is felelniöik kell a dolgozóknak. Vagy itt nem kell félni — hasonló feltételek mellett — az adminisztrációs és egyéb okokból származó hiányok okaitól? Az érdekeltek a teljes hiányt térítsék meg A szövetkezeti — és állami — vagyon fokozott védelme érdekében javasoljuk, a fenti rendeletet olyképpen változtassa meg a Minisztertanács, hogy a leltárhiány teljes ösz- szegéért feleljenek az érintett dolgozók. Egyidejűleg állítsák vissza lényegesen magasabb értékhatárral az ügyészségi bejelentési kötelezettséget. Áldatlan állapot az, hogy az egyik oldalon harcolunk minden fillér megtakarításáért, a másik oldalon ugyanakkor százezrek mennek el egy idejétmúlt, sok tekintetben hibás rendelkezés miatt. A vagyonvédelmi munka konszolidálódásának egyik alapvető feltétele a fenti rendelet módosítása. Ez megteremtené azt a szilárd erkölcsi alapot, melyen állva meg lehetne követelni minden tekintetben a takarékosabb gazdálkodást. A vagyonvédelem mindany- nyiunk közös érdeke. Itt pedig. az idézett rendelet megváltoztatásánál, a közös érdek egybeesik az egyéni érdekkel. A kár megelőzésének alapja: helyes rendelet, jó végrehajtás. Ezt kívánja a nép. a párt és a kormány érdeke is. Dudás Gáspár, MÉSZÖV ellenőrzési oszt. vez. A Nagykátal Földművesszövetkezet textilboltjában nagy a forgalom. Ezt bizonyítják az üzlet előtt levő kerékpárok is JÓL FIZETETT a málna az idén a szobi járásban. A földművesszövetkezetek átvevői 4 millió forintot meghaladó összeget fizettek ki a málnatermelők részére, • A MONORI járásban a földművesszövetkezetek tagjai vállalták, hogy július végéig 680 előfizetőt gyűjtenek a Pest megyei Hírlapra. Ugyanakkor, keddi napokon, amikor a földművesszövetkezeti oldal megjelenik, 560 újságot adnak eh Megrakva, indulásra készen áll a teherautó a ZÖLDÉRT Nagykőrösi telepén. Még néhány ládát elhelyeznek, s pár óra múlva a fővárosi zöldségboltokban válogathatnak a háziasszonyok a friss zöldségben, gyümölcsben MA EGY HETE nyitotta meg a földművesszövetkezet Dunát keszin új gazdaboltját és attól egy kilométer távolságban új élelmiszerboltját. TÖBB MINT 100 ezer forintot fizettek ki a a ceglédi földművesszövetkezeti felvásárló helyen a legutóbbi piaci naporí azoknak a termelőknek, akik áruikat értékesítésre a szövetkezetnek adták át. Tegnap: kis hiányért súlyos börtön, ma: nagy hiányért még csak fegyelmi sem Előre kell bocsátanom. hogy a forgalom növekedésével százalékosan nem növekedett a leltári hiányok összege, hanem csökkent, Ezt eredményként is el lehet könyvelni. A hibákat már 1952 előtt elkövettük Eddig ugyanis a 600 forinton felüli hiányoknál már bűnvádi feljelentést kellett tennünk. Ez időben nem volt ritka eset, hogy 1—2 ezer forintos hiányokért többéves börtönbüntetést szabtak ki és kötelezték a teljes kár megtérítését. Ez is hiba volt. Tegnap semmit, ma mindent lehet. Tegnap viszonylag kis hiányért súlyos börtön és a teljes kár megtérítése, ma nagy hiányokért sem fegyelmi, sem büntető felelősség, csak egy havi fizetésnek megfelelő összegű kártérítés. Egyformán túlzás mind a kettő. Ezt nemcsak mi, ellenőrzési szakemberek mondjuk, hanem maguk a becsületes szövetkezeti dolgozók, bolti és raktári alkalmazottak. Az élet, a gyakorlat veti fel a rendelet mielőbbi megváltoztatásának szükségességét. Igaz, azt mondják egyes jogászok, szakszervezeti vezetők, boltosok, hogy nem lehet a teljes hiányért felelőssé A Veresegyházi Földművesezövetkezet baromfitenyésztő telepén még csak alig totyognak a pihés klscsibék, de néhány hónap múlva már búcsút mondanak a parányi lakók Veresegyháznak Miért nem volt málna, ha volt..* Van a földművesszövetkezetnek Szentendrén egy italboltja, a Duna mellett. Sokan felkeresik, különösen melegebb napokon. A bort, meg a sört nem mindenki szereti, no meg nem is mindig lehet kapni. Érthető, hogy a vendégek közül sokan kértek málnaszörpöt. (Pontosabban narancs-ízű szörpöt.) Am július első napjaiban, akárcsak máskor is, a vendégek hiába kértek szörpöt, az italmérő, Ni- kolics Illés csak üres szódát adott, mondván, nincs szörpük. Többen panaszkodtak emiatt, Julim elsején a földművesszövetkezetek illetékes szakemberei betértek az italboltba, és Nikolicstól szörpöt kértek. A válasz most is az volt, hogy csak szóda van, szörp nincs. (Jó volt a szóda, mert az italmérő borszagú leheletétől majdhogynem berúgott a vendég.) Az ellenőrök a pult mögé mentek, s a raktárban 15 literes üvegben találtak 6zörpöt, sőt a pincében még három mázsát, ami több hónapra elegendő. Nem indokolta meg az italmérő, hogy miért tagadta meg az üdítőital kiszolgálását, noha előfordult, hogy sem bor, sem sör nem volt az üzletben. Az ellenőrök beírták tapasztalataikat az ellenőrzési könyvbe. A naranosszörpből fegyelmi lett. Mivel a Szentendrei Földművesszövetkezetnél az ellenforradalom óta igen-igen megromlott a munkafegyelem, no meg az italmérő több alkalommal, figyelmeztetések ellenére is, részeg állapotban állt munkaideje alatt a pult mögött, azonnali hatállyal elbocsátották. A fegyelmi haté« rczattal egyetértett az igazga- lóság, csupán a felügyelő bizottság egyik tagja, Fodor József állt ki mellette, mondván, majd megjavul a Niko- lics. A fegyelmi határozata súlyos és kemény lecke Nikollcs számára; — ács —*
