Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-23 / 71. szám
WJf il/Cirlap 1957. JÜLIUS 23, KEDD Meghaladta a 170-et megyénkben a földművesszövet- kezetek keretén belül működő termelői társulások száma. A legutóbb a budaörsi szőlő- gyümölcstermelői társulás alakult; A budaörsi földművesszövetkezetnél megalakult szőlő- gyümölcstermelői társulásnak 530 tagja van és 130 kh. földön gazdálkodnak. A társulásba tömörült termelők munkájukat egymás segítségével akarják eredményesebbé tenni. Ma még csak az értékesítést és a növényápolást végzik közösen, de úgy tervezik, ha a lehetőségeik meglesznek rá, még az idén közösen telepítenek új szőlőt és gyümölcsöst. A társulás tagjai megtermelt áruikat export útján értékesítik. A közelmúltban alakult meg a földművesszövetkezetek támogatásával Mogyoród községben egy zöldségtermelői társulás. A társulásban 180 termelő vesz részt, ezek nagyobbrészt tekintélyes középparasztok s mintegy 600 kh. földterületen gazdálkodnak. A mogyoródi társulás kitűnő példája annak, hogy az eredményesebb, gazdaságosabb termelés érdekében mennyire megmutatkozik a dolgozó parasztság öntevékenysége, kezdeményező készsége. A társulásiban már megalakuláskor egy sor munkafolyamatot közösen végeznek. Az idén 26 kh. területen telepítettek spárgát s a termés java részét export Útján kívánják értékesíteni. Közös beruházásra is gondoltak a társulás tagjai. 50 000 forintot adtak össze s az a szándékuk, hogy termelésük emelése céljából egy Zetor-traktort vásárolnak. A 'mogyoródi termelői társulás egyike a legkomolyabbaknak. megyénkben. A Zetorra szükségük lenne, mint falat kényéivé. . Azonban eddig sok helyen járkáltak a Zetor megvásárlása ügyében, sajnos, eddig az ígéreten kívül mást nem kaptak. Jó lenne, ha az illetékesek a helyszínen is megnéznék a mogyoródi társulás tagjainak kérését és megfelelően döntenének, Legifjabb társulása megyénknek a július 20-án megalakult csemői földművesszövetkezet keretén belül működő hRákóczi“ szőlő-gyümölcstermelői társulás. A társulásba a megalakuláskor mintegy 20 termelő, .több mint félszáz hold földdel kapcsolódott be. A társulás tagjai földjük arányában tagdíjat fizetnek. Ebből és a földművesszövetkezet támogatásából képzett agronómust fognak alkalmazni. Mivel Csemöben a „Rákóczi“ szőlő-gyümölcstermelői társuláson kívül már előzőleg is megalakult, illetve működik három termelői társulás, a ceglédi földművesszövetkezet példájára itt is megalakítják a negyedik termelői társulást összefogó termelői szakbizottságot. A termelési szakbizottság élére a földművesszövetkezet alkalma" zásában lévő képzett agronómust állítanak. Az ősz közeledtével egyre több községben beszélgetnek a termelők arról, hogy eredményesebb munkájuk érdekében érdemes lenne a földművesszövetkezet irányítása alatt álló termelői társulásba tömörülni. A diósdiak szőlő-gyümölcstermelői társulás megalakítását tervezik. Több megbeszélés alapján már elkészítették az alapszabályt is és azt felterjesztették jóváhagyás végett a földművesszövetkezetek budai járási központjához. Remélhetőleg a járási központtól mielőbb megkapják a működési engedélyt és hozzáláthatnak a munkához. Régóta vajúdik Pomázon a Zöldség-gyümölcstermelői társulás megalakulása. Többször kitűzték már a megalakulás dátumát is, azonban ennél tovább nem jutottak. Helyes Tahiban talajjavításra szeretnének társulni a dolgozó parasztok. Egyetlen problémájuk, hogy munkájuk eredményes végzéséhez szükségük lenne egy erőgépre. A tahi gazdáknak egyelőre csak szándékuk van. de pénzük semmi. Helyes lenne, ha a mogyoródi termelők példáját követnék, ki-ki tehetségéhez mérten hozzájárulna az erőgép költségeihez s ha a pénz nagy része együtt van, kérnék a földművesszövetkezetek megyei központját, hogy a kölcsönös segélynyújtási alapból a hiányzó összeget rövid lejáratú hitel formájában biztosítsák részükre. Tervek a megvalósulás útján lenne, ha a pomázi földművesszövetkezet jobban felkarolná a termelők öntevékeny kezdeményezését és minden rendelkezésre álló eszközzel segítené a társulás megalakulását, munkáját. •k Szeretik a halat Bugyi községben a dolgozó parasztok. Mivel messze vannak a Dunától, elég nehezen juthatnak halhoz, ezért elhatározták, hogy haltenyésztő társulási alakítanak félszáz hold területen. A szükséges hely ren- delkezésükre áll és biztosítva látszanak a haltenyésztő társulás eredményes működéséhez nélkülözhetetlen előfeltételek is. A községben a község vezetői és a helyi földműveeszö- vetkezet igazgatósága is felkarolta kezdeményezésüket és azon vannak, hogy még az ősszej megindulhasson itt is a munka. miMiiiiiiuiitiunuiuuiiniuiiHimiiMiiiiiiiiiiiimuitimniimiíimiiiuiuiuiiiimiinnniiimitinmnuummmiiiitimiumnmiinin Erich Schmitt: NOÉ BÁRKÁJA Szamócatermelö szakcsoport alakult Törteién A Törteti Földművesszövetkezet a helybeli termelők kezdeményezésére elősegítette egy új szakcsoport, a szamócatermelői társulás megalakulását. Az új csakcsoportban 10 termelő, valamennyien földművesszövetkezeti tagok, öt hold földön fogott hozzá a szamóca termeléséhez. A szamócatermelö szakcsoport intéző bizottsági elnökévé választották Czeróczki Mihályt, a szövetkezeti felvásárlási tagbizottság elnökét. Tagjai között van Káldi István, Ábrahám Ferenc 1600—1600 négyszögöl földdel, de a többi termelő is legalább 600 négyszögöl földterületen kezdi el a szamóca termelését. Az a tervük, hogy a telepítés, növényápolás és értékesítés munkájának zömét közösen végzik és a megtermelt szamócát export céljára adják át a földművesszövetkezetnek. äMniiUijoifiiiiiuiiiiHttiifiiHiiiwniniiiHumiiiiiniHiuiiiiH'. I Mikor lesz újra szálloda | | az abonyi Kossuth szálló? | | A sajtó már több ízben | | foglalkozott azzal, hogy | | Abonyban a főtéren álló | I földművesszövetkezeti szál- I | lodában, a Kossuth szálló- § | ban, nem a vendégek, ha- 1 | nem a földművesszövetke- 1 |zet irodái találnak otthonra. | I Korábban már elhangzott | | egy ígéret, mely szerint | | még 1956-ban újra szálloda- 1 § nak alakítja át a szállodát I | az Abonyi Földmű vessző- | 1 vetkezet. | Az ígéret ígéret maradt, | I a szállodában továbbra is a 1 | szövetkezet irodái működ- | | nek. Kürti András, a cég- 1 1 lédi járási földművesszövet- | |kezetek igazgatóságának el. | fnöke a következőket mon- 1 I dotta: | — Az ellenforradalmi § | események megakadályoz- | | tak bennünket abban, hogy 1 |a tervezett munkálatokat I 1 elvégezzük, új helyre köl- | | törtessük a szövetkezet iro- | | dalt és megnyissuk a ven- 1 I dégek előtt a szállodát. Az | | ok: nincs pénzünk. A szál- | I loda átalakítási munkála- | | iáihoz mintegy 200 000 fo- | 1 rint kellene. Ebből kitelné- | | nek az átalakítás, tataro- I | zás, festés, berendezés stb. 1 | költségei. Bízom benne. I | hogy 1957-ben meg tudjuk f | valósítani tervünket és újra I I szálloda lesz a Kossuth szál- | § lóból. TiiiumniiiiuHjiiiuuimHiiiiiiiiiiim.uiiiiiiiitiiiinniiiMUiiiiH A hangácsi iskolások dicsősége Egyszerű kis tanyai iskola Nagykőrös határában a han- gácsdülői. Most országszerte híres lesz neve, mert pajtásainak kitartó takarékosságával elérte, hogy az országos versenyben — a kislétszámú iskolák sorában — ők lettek a legelsők. Náluk egy-egy növendék 331 forint 81 fillérért vásárolt takarékbélyeget. Különösen értékesek ezek a forintok, mert nagy részüket a gyerekek saját munkájukkal, faültetéssel, állatgondozással, gyógynövénygyűjtéssel szerezték. Tanévnyitó ünepélyükön ; büszkén vehetik majd át a jvándorzászlót és a 400 forint iértékű sport- és tanfelszere- : 'lést. Válaszolnak az illetékesek A Pest megyei Hírlap a közelmúltban a lap hasábjain megkérdezte, mi az oka annak, hogy még mindig nem nyitotta meg a Váci Földművesszövetkezet a gazdaboltját. A kérdésre az alábbi választ adta Bartos Ferenc, a Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke: — Igaz, nagy harcot vívtunk azért, hogy megnyithassuk Vácott a gazdák boltját, ügy terveztük, hogy itt méhészeti, borászati cikkeket, növényvédőszereket árusítunk. Ám a Népbolt Vállalat megelőzött bennünket és korábban megnyitotta a Népbolt gazda- boltját, ahol ugyanezeket a cikkeket árusítják. Vácott nincs szükség pillanatnyilag még egy ilyen jellegű szakboltra. ugyanis mind Vácott, mind a környező községekben árusítják a szükséges cikkeket a szövetkezeti boltok is. Ezért nem fogjuk megnyitni gazdaboltunkat. — Az üzlethelyiség, ahol a boltot meg akartuk nyitni baromfi-tojás átvevőhelyünk volt. Itt most, pontosabban az őszszel, olyan boltot szándék- szunk nyitni, ahol saját tartósító üzemünkben készített áruinkat árusítjuk. Tavaly 160 | ezer forint értékben adtunk el | (a Váci Halász KSZ-től vásá- ] rolt) halat (rusznit), és 3 vagon savanyított káposztát. Tartosí- j tó üzemünk a Rádi úton már ; meg is kezdte munkáját, 4 nap alatt 30 mázsa uborkát tartósítottunk, előkészületeket tettünk a hal és a káposzta tartósítására is. PirilRCSOPORTOK Az ellenforradalom következtében megyénk több községében feloszlottak a földművesszövetkezeti kultúr- csoportok. Szigetszentmikló- son, Zsámbékon, T ápiósze- csőn és még más helyeken ugyan már megkezdődött a csoportok újjászervezése, azonban eddig még nem szerepeltek. Jelenleg 21 földművesszövetkezeti kultúrcsoport működik megyénkben, 743 taggal, ének-, színjátszó-, népi- tánc-együttesekben és zenekarikban. Ezéken a helyeken a kultúr csoportok tagjai együtt maradtak, s ahogy lehetett, munkához is fogtak. megkezdték a próbákat. A tavasz folyamán sok községben, Kiskunlacházán, Ve- esésen, Nagykőrösön, Abonyban, Tápiószentmártonban, Pilisvörösváron, Farmoson, Lóréven előadásokat is rendeztek. ~Sőt, a lórévi délszláv szövetkezeti kultúrcsoport égy hétig vendégszerepelt Baranya megyei délszláv községekben, nagy sikerrel, A tánccsoportok július 5-én, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából megyei versenyen döntötték el, melyikük a legjobb. A versenyen fellépő csoportok a tavalyi versenynél sókkal magasabb színvonalon mutatták be táncailcat, A kultúrcsopoHók továbbképzése szempontjából hasz,, nosak ezek a versenyek. Éppen ezért a földművesszövet- kezetek megyei központja a harmadik, illetve a negyedik negyedév folyamán megyei jellegű versenyt szervez a színjátszócsoportok és a ze- nekarOlt számára. A megyénkben levő földművesszövetkezeti kultúr- csoportok többsége képes saját magát is fenntartani. Ennek ellenére jelentős anyagi támogatásban részesülnek. 1556-ban a MÉSZÖV több mint 200 000 forintot adott a kuUúrcsoportaknak, az idén, az első félévben a csoportoknak központilag adott támogatás meghaladja az 50 000 forintot. Összegszerűségben ez nem kevesebb rimáit évi támogatásnál, mert ez év március 1 óta a községi földművesszövetkezetek maguk rendelkeznek a kulturális célokra szánt pénzzel, azt nem Jcell közös megyei alapra befizetniök. Központi irányítással működnek jelenleg is a földművesszövetkezeti kultúrcso- portok, ám ez kevésnek bizonyult, Augusztus hónapban a megyei központ megbeszéli a kulíúrcsoportok vezetőivel, tagjaival, milyen segítséget várnak. Az már most is biztos, hogy szükséges bizonyosfokú irányítás, ami részben elvi, részben gyakorlati segítségadásból állna. Meghatároznák a kul- túrcsoportók legfontosabb munkáját, valamint rendszeres időközönként műsortanácsadást tartanának szakemberek bevonásával. A segítés és irányítás végleges módszereiről a megbeszélések döntenek. Hallgasson rám.../ A szamóca kiváló íze. za- mata és korai megjelenése miatt kül- és belföldi piacaink egyik legkeresettebb és legkedveltebb gyümölcse. Évente egyre többet exportálunk, de ennek a többszörösét tudnánk eladni, ha termelőink jobban felkarolnák és szakszerűbb termeléssel fejlesztenék e rendkívül jól jövedelmező termelési ágat. Pest megyében van a szamócatermesztés központja: Tahitótfalu, Leányfalu. Duna- bogdány, Pócsmegyer községek területén. Innen terjedt el az ország többi részére is. így alakult ki tájtermelés Veresegyházán és környékén, Cegléd, Csemő, Tápiószőllős és Táborfalva községek területén. Ez az aránylag nagy j kiterjedésű és szép jövőjű | termelési ág még sajnos sok i kívánnivalót hagy maga után. Érdemes szamócát termelni, j mert korán termőre fordul és ! négy évig rendszeresen (erem, j Telepítése aránylag olcsó, i nem igényel nagyobb befek- i tetést. Tahitótfalu községben ! Csörgi István dolgozó paraszt | 1955-ben telepített 800 négy- | szögöl szamócát, melynek te- ! lepítési költsége összesen 4025 í forintot tett ki. A következő évben termesztett szamócáért { összesen kapott 28 000 forintot. Tehát 800 négyszögöl egy ' évi jövedelme összesen 23 975 forint volt. Amint látjuk, szakszerű tremelés, megfelelő fajtakiválasztás és jó feltételek mellett igen komoly jövedelem biztosítható. Termelhetjük a szamócát köztesként fiatal gyümölcsösben is. Lehetőleg kerüljük a szélnek kitett területet, mert itt szenved az aszálytól és télen a fagytól, mivel a hótakarót a szél eihordja. Fagyzugos helyre se telepítsünk. Nem megfelelő a túlságosan hideg, kötött, nyirkos és savanyú lábtalaj sem. Mélyfekvésű területet is lehetőség szerint kerüljük, ahol esőzések alkalmával a víz megáll. Vau ugyan egyes fajta, például az „Eszterházi ko- rai“, mely bírja az időleges Vízállást, de más fajták kipusztulnak. A szamóca szaporításának épp most van itt az ideje: július közepétől augusztus másodikjeléig kell elvégezni. Pest megyében a termelők nagy része a szaporítást az anyatövek mellett végzik, ami abból áll, hogy kapálásnál az ostorindán levő kis növényeket ujjal kissé a földbe nyomják és földet húznak rá. Ezek a növények a tövön gyökeresednek meg. Begyökeresedés után választják le az anyanövényekről és ültetik ki áilandó helyére. Ennek a szaporításnak hátránya, hogy az anyatövet erősen igénybeveszi, „meghúzza“, visszatartja a fejlődésben. Száraz időjárás esetén pedig későn kapunk telepítésre alkalmas gyökeres növényeket. Ezért inkább a dugványozással való szaporítást végezzük, ami abból áll, hogy július, augusztus hónapokban a kijelölt anyatövekről az indanövényeket késsel levágjuk és felszedjük, tekintet nélkül arra, hogy gyökeresek-e vagy sem, Az esetleg meggyökeresedett növénynél a gyökeret vissza kell vágni 2—3 mm-re. Utána a lakóház közelében erre a célra készített szaporító ágyásokba 10 cm-es sor és 5 cm-es növénytávolságra eltüzdeljük a növényeket és beöntözzük. Az ágyások szélessége 120—140 cm lehet. A talajelökészítés 30—40 cm mélyen történjen és egy- időben istállótrágyával jól betrágyázzuk. Utána a talajt hagyjuk jól leülepedni. Az ültetés legmegfelelőbb ideje augusztus 'vége, szeptember első fele. Az ilyenkor kiültetett palánták általában ősszel jól begyökeresedtek és jól áttételnek. Az ültetés sor- és tőtávolsága — fajtától függően — 50x40, 50x50 vagy 60x50 cm. Az ültetést lehetőleg esős, borús időben végezzük. Tóth Ferenc központi agronómus (XVI) f > • Mmn , • / / ’ - / r ! ■ . ♦ / / / ... '/• . < „Hová a fenébe mész ilyenkor?” „Otthonhagytam a rö- mikártyát!” „Ez egy láda favicc, hogy a vízözön után is legyen valami nevetni valónk.. „Nagyon sajnálom, de kevés a helyünk és csak az úszni nem tudókat vehetjük fel” ,^Nézd csak, majdnem megfeledkeztél erről az érdekes állatról, a klisztérről!” ■> „Ki az ördög engedte be a bolhákat?! Itt volt az alkalom. hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk tőlük!” „Milyen szép Jonatháu alma! Hogy ez milyen drága lenne a piacon” (Folytatjuk.)
