Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-09 / 34. szám
4 "i^/Clrlap 1957. JÚNIUS 9, VASÁRNAP Táncos-tornás iskolai ünnepély Vácott Évről évre érdekes iskolai sporteseményt ványos tomaiintlepélyp. ldén is másfélezren . Az alsóvárosi IV, B. és C. osztályok növendékeinek tréfás stafétája. Nemcsak a nézők derülnek, vidámak a kislányok is Í Ügyességet kívánó, ötletes szám volt az V A. osztály napernyős táncjátéka. Szabadhegyi s Lujza is nagy figyelemmel végzi a gyakor- ■*- latot Ezek a jókedvű, pettyesszoknyás kislányok a III. A. osztály tanulói. Ök is sok tapsot kaptak az ünnepélyen jelent Vácott a Hámán Kató leányiskola látnézték végig a szebbnél-szebb számokat. Ez egy másodikos csoport, amint éppen szabadgyakorlatokat végez. Nagy Klárika az ünnepélyhez illő komolysággal figyel a vezényszóra. A legkisebbek (I A.) sem maradtak ki a változatos műsorból. Ök a „Megy a gőzös" című vidám versenyjátékka.1 csaltak mosolyt az arcokra. A hangszóró magyar csárdást sugároz: jókedvűen ropják a népi táncot a haboskendős kislányok Szöveg: Papp Rezső Kép: Kristóf Lászlóné Válaszolunk olvasóink kérdéseire I. Megadóztatják-e azokat a kertészeket. akik alkalmi munkásokat foglalkoztatnak': - kérdezi i egy pakonyi olvasónk. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló rendelet szerint a mező- gazdasági lakosság azon részét, akiknek jövedelmük részben nem mezőgazdasági termelő munkából származik, hanem egyéb tevékenységből, a ; mezőgazdasági lakosság álta- j lános jövedelemadóján kí- | vül az egyéb lakosság jövedelemadójával is megadóztatják. Az a kertész, aki földjén al- i kaimi munkásokat is foglalkoztat, termékeivel nyilván olyan tevékenységet folytat, amely meghaladja az egyszerű mezőgazdasági munkát, s az így elért jövedelme után te- hát, az egyéb lakosság által fizetendő jövedelemadóval is tartozik adózni. ♦ II. Eladhatja-e a kutak a földjét? - kérdezi sgy újhartyáni olvasó, Mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát bárki szabadon átruházhatja a járási mezőgazdasági osztály engedélyével. Engedélyt kell adni: a) az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személy részére, ideértve a mező- gazdasági szakembert is, 5 kát. holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy a saját és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában levő, haszonbérelt vagy egyébként használt összes mező- és erdő- gazdasági földterület a megszerzett földdel együtt a 20— 25 kát. holdat nem haladja i meg; b) a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy részére pedig olyan nagyságú föld megszerzésére, amelynek területe — beszámítva a saját és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában levő mezőgazdasági ingatlant — nem haladja meg az 1 kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1. kát. hold 400 négyszögölet. A fenti kereteken belül több alkalommal is lehet engedélyt kiadni, azonban az ily módon megszerzett területek összesen nem haladhatják meg az 5, illetőleg az 1 kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1 kát. hold 400 négyszögölet. A részletes szabályokat 1957. évi 10 tvr. és az ennek végrehajtásáról szóló 3/1957. (II. 3.) P. M. sz. rendelet tartalmazza sóval, azt mondod, Jón, hogy én még tiz napi kapálást akarok a nyakadba sózni? — Tekintetes úr. én elvégeztem a magamét. — Két éve vagyok itt, s azóta csak te nem akarsz kötélnek állni, mi? — Hajaj, nagy a csalod, tekintetes úr... — Hát az enyém nem nagy, hallod-e? Itt is van négy gyermekem, két lányom még a városi intézetben . . ; — Nohát, még a városban is !!! — Két fiam Párizsban. . -. — Jajaj, szegény fejünk!!! — Láthatod, hogy nekem is éppen elég a bajom. — Látom én, tekintetes úr, dehát amondó volnék, hogy kiki nevelje fel a magáét. — Micsoda? Én tán veled akarom felneveltetni őket? — Azt nem mondom, tekintetes úr, csak a kapálás dolgában nem hagyhatom a magam igazát. — Megállj, Jón. megkapod a magadét. Ezzel odamegy a paraszthoz és öklözni kezdi a fejét. A paraszt kábultan kimenekül és a községházára siet panaszt tenni. Egy óra múlva megjelenik a bojári portán a bíró, kucsmáját a kezében szorongatja. — Ugyan mit tett az az altasztófára való Jón, tekintetes úr? *— Nem a maga dolga, bíró uram; inkább azzal törődjék, hogy holnapra itt legyenek a munkásaim, és ne feledkezzék meg az adósságáról, mert különben ... — Meglesz, tekintetes úr, kezétcsókolom. Másnap Jón kérvényt visz az alprefektushoz; az látta- mozza és a bíróhoz utasítja, A bíró megvakarja a fejét és azt mondja: — Minek hozod énhoz- zám? Mutasd meg a bojárnak. — Még mit nem? ffogy megint fejbeverjen? Mutassa meg kend. — Már pedig én nem mutatom, .mert akkor újból előveszi az adósságot, A paraszt bemegy a vi-' rosba igával, és írásban panaszolja a prefektusnak, hogy a bérlő tíznapi kapálásra akarja fogni, s meg is verte. A prefektus nyakig van a munkában, meg a kormánypárt helyi szervezetében veszedelmes széthúzás ütötte fel a fejét, s ha a kormány elveszíti híveinek egy részét, ő is elveszti az állását... pedig nagy családja van neki is. Ezért az alprefektushoz utasítja a paraszt panaszát. Az alprefektusnak amúgyis van egy, s más személyei elintéznivalója az árendással, hát hazaküldi a parasztot, hogy majd útközben beéri. Be is éri, sőt el is hagyja. Ahogy megérkezik a községbe, persze mindjárt az árendáshoz tart, Nagyot eszik, iszik, alszik egy-két órát, karonfogja az árendást, beállít vele a községházára és odahivatja a panaszost. Ahogy meglátja a parasztot, az árendás elvörösödik dühében és ráordít: — Piszkos, büdös, bocsko- ros, te akarsz engem perbe fogni?!... Ráront és elkezdi ököllel verni a fejét. Az alprefektus szelíden csitítgatja: — Argir úr, Argir úr.. . De az árandás se nem lát, se néni hall veszett haragjában. Tovább csépeli a szerencsétlent, csak akkor engedi ki a keze közül, amikor belefáradt. Kimegy, de az ajtóból még visszakiáltja: — Jobb lesz. ha leszoksz a panasztevésről! Mikor a paraszt magához tér egy kissé, az alprefektus mégkérdi: — Nohát. mondd csak el, hogya n történt.,. — Hiszen látta az alprefektus úr is... — Nem ezt, amazt. — Amaz is csak így történt, mint emez. Ha még harmadszor is nekem esik, egész nyáron nyomhatom az ágyat, télen meg éhenhalok. Inkább ledolgozom azt a tíz napot, Isten neki, fakereszt... — No látod, ez már okos beszéd: ha jó egyetértés van a parasztok meg az árendás között, mindkét fél csak hasznot húz belőle: ha az árendás még a parasztok békességben élnek és szeretik egymást, az olyan, mint a Jóisten ajándéka egyiknek is, másiknak is... hallod-e? .. . mert az egyetértés az olyan nagy kincs, hallod-e, hogy ha szent a béke ... hogy is mondjam ... szóval békesség, szeretet, ez a legfontosabb. így folytatja az alprefektus jó óra hosszat, elárasztja tanácsaival, arról sem feledkezik meg, hogy mennyire szívén viseli a kormány a parasztok érdekét, micsoda nagyszerű törvényeket hoz a védelmükre, ésatöbbi, és- atöbbi. Azután a prefektushoz intézett jelentésében megírja, hogy a felék békésen kiegyezték.-----<----- . * A nagy román szatirikus Író halálának 45. évfordulójára (1852— 1912. június 9). Hol vásárolhatunk előre gyártott betonelemeket silóépítéshez? Megyénkben több gazda, többek között Kudar Ignác döm- j södi gazdálkodó, a Megyei Mezőgazdasági Állandó Bizottság S tagja, az iránt érdeklődött, hogy miképpen juthatnának siló- építéshez szükséges előre gyártott betonelemekhez. SilóépítéSihez előregyártott betonelemek a helyi földműves- szövetkezeteknél. vagy pedig a legközelebbi TÜZÉP-telepen rendelhetők meg. Tájékoztatásul közöljük, hogy egy silóelem j 96 cm hosszú, 31,4 cm széles és 5 cm vastagságú. Ára 32,30 ■ forint. Az egyéni gazdáknak legalkalmasabb 15 köbméteres silógödör elkészítéséhez szükséges 60 egész. 28 fél, a 20 köbmétereshez 82 egész, 34 fél, a 25 köbmétereshez pedig 115 egész és 34 fél betonelem. A 48 cm hosszú, 31,4 cm széfles, színtér. 5 cm ''astagságú fél silóelem ára 17,20 forint. A termelőszövetkezetek silógödör építéséhez hitelt igényelhetnek a Magyar Nemzeti Bank járási kirendeltségeinél, A kölcsönt 10 éven belül kell visszafizetni. Az első törlesztés a kölcsönfelvétel után öl év múlva esedékes. Az egyénileg dolgozó parasztok az Országos Takarékpénztár helyi, vagy legközelebbi fiókjától két évi időtartamra kaphatnak kölcsönt, j évi hét százalékos kamat ellenében. Megjelent a Gazdálkodás című új folyóirat A mezőgazdasági szakemberek régi óhaja teljesült a ! Gazdálkodás című új folyóirat megjelenésével. A lap fő célkitűzése a: mezőgazdasági üzemszervezési és agrárközgazdasági tudományos kutatások eredményeinek és a gya- j korlati szakemberek legjobb I tapasztalatainak közrebocsátása. A folyóirat tehát mező- I gazdasági szakemberek, a mezőgazdasági üzemek vezetői, ! az államigazgatási szervek szakemberei, s általában az agrárközgazdasági, agrárpolitikai és üzemgazdasági kérdések iránt érdeklődők igényeit elégíti ki. A Gazdálkodás foglalkozik az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és az egyéni parasztgazdaságok termelésszervezési, gazdaságossági, jövedelmezőségi, munkaszervezési stb. kérdéseivel, valamint a mezőgazdasági termelés legfontosabb agrár- közgazdasági problémáival. Tájékoztatást ad az időszerű hazai és külföldi agrárközgazdasági tudományos eseményekről, ismerteti a baráti országok mezőgazdaságának szocialista átalakításánál szerzett és eredményesen alkalmazott üzemszervezési és agrárpolitikai módszerelcet. A folyóirat negyedévenként jelenik meg. Előfizetési díja egy évre 40 forint, félévre 20 forint. Megrendelhető a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalatnál (Budapest, V;. Beloiannisz u. 8.). Csekkszámlasz.: 91.915.181—44. Poralakút, vagy kristályos rézgálicot vegyünk? Megyénk területén sok szőlősgazdánál felvetődött az a kérdés, vajon nagykristályos. Vagy poralakú rézgálicot vásároljon. A legtöbb gazda bizalmatlansággal fogadta az eladó ajánlatát, amikor poralakú rézgálicot kínált megvételre. Pedig nincs igazuk. Ismert tény, hogy a rézgálic gyártásánál elkerülhetetlen, hogy ne csak nagy, hanem ! apró, úgynevezett lisztkristá- j lyos rézgálic is keletkezzék. Mindjárt megjegyezzük, hogy széleskörű vegyvizsgálatok szerint a lisztkristályos és a poralakú rézgálic összetétele teljesen azonos a nagykris- tályoséval. Éppen ezért a por. alakú rézgálicot minden tér. melő nyugodtan megveheti és felhasználhatja bordói-lé készítésére. Még előnye is van a poralakú rézgálicnak. Előnye a nagykristályossal szemben, hogy vízben sokkal gyorsabban oldódik és feloldás előtt nem kell apróra törni. Szabályozták az erdei legeltetést! A földművelésügyi miniszter és az Országos Erdészeti i Főigazgatóság vezetője együt- ! tes utasítással szabályozta az i erdei legeltetéseket. Az állami erdőgazdaságok, • állami gazdaságok és a tanácsok kezelésében levő, legeltetésre kijelölhető erdőterületeken a legeltetésért fizetendő díj összegét a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya állapítja meg, az érdekelt szervekkel összhangban. A díj összegét számosállatonként egy évre (számosállat egyenlő 500 kg.) termelőszövetkezetekkel és termelőszövetkezeti csoportokkal szemben 80 forintnál, egyéni állattartókkal szemben 100 forintnál alacsonyabb összegben megállapítani nem szabad. Ez az utasítás nem érinti azt a korábbi rendelkezést, amely szerint erdőbirtokossá, j gi társulati tagoknak a tár- sulat tulajdonában és az ál- j land erdőgazdaságok kezelésében álló erdőben történő legeltetésért fizetniük nem kell. sem azt. hogy az állami erdőgazdaságok által üzemi kezelésbe nem vett. magántulajdonban álló erdőkben való legeltetésért járó díj összegét I továbbra is az erdő birtokosa állapítja meg. A legeltetési díj mindenkor a szerződésben lekötött év le. ! geltetési idényére szól. Á juhnyírós öt parancsolata! A juhok nyírásának idejében j vagyunk. A legtöbb gazda i már túl is van a nyíráson, de j eddigi tapasztalataink azt mutatják,. hogy kevesen ismerik ' a juhnyírás úgynevezett ,öt parancsolatát. Melyek ezek? 1. A nyírást mindenkor száraz időben végezd. 2. Nyírás előtt távolítsd el a koloncokat és tisztítsd meg a bundát szalma, trágya és egyéb szennyeződésektől. 3. A nyíróhelyiség legyen világos, talaja pedig deszkával. vagy ponyvával fedett. 4. Ne kapkodj a nyírással! Vigyázz arra, hogy a bunda összefüggően váljon le, a tarló egyenletes és sekély, a juhok bőre pedig sebzésmentes le- * gyen. 5. A gyapjú osztályozását, zsákolását, szellőztetését és raktározását mindenkor a gyapjúbegyűjtő szervek előírása szerint végezd. Állandóan friss sütemények az Éva Cukrászdában, Nagymaros. Kossuth tér 22. Ion Luca Caragiale: A román árendás*
