Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-30 / 52. szám
Morzsák az étkezési szokások történetéből írók — a házasságról A magyar nyelv fejezi ki a legtökéletesebben a házasság értelmét. A házasság házat, vagyis otthont jelent, a feleség pedig azt, hogy a férfi fele. A nőtlen férfi felemás ember. (Jókai) IS Aki nősül, úgy tesz, mint a velencei dogé, amikor eljegyzi az Adriai-tengert. Nem tudja, mi rejlik hitvese lelke mélyén: gyöngyök, drága kincsek, vagy tengeri szörnyek és viharok. (Heine) B A házasság olyan nehéz lánc, hogy két ember kell hordozásához — néha pedig három. (ifj. Dumas) m Színházban a bonyodalom rendszerint házassággal végződik — az életben a házassággal kezdődik. (Marivaux) m A házasság: kikötő a viharban, de gyakran — vihar a kikötőben. (Petit Senn) a Házasodni akarsz? Cselekedj úgy, ahogy tetszik, akár mire szánod el magad, megbánod (Sokrates) B A házasságban a nő kipróbálja, a férfi pedig kockára teszi a szerencséjét. (Wilde) a Szegény nők! Mozdulatlanul kell várakozniok. amíg kérő nem jelentkezik, Igen, a pók is mozdulatlanul vár a légyre. (Shaw) Pillangóm átok Anyaga 60-as horgolócérna, 14-es horgolótűvel készítve* Egy-egy csillag nagysága körülbelül 1 cm. HÉTFŐ: Zöldborsóleves, tejfeles gomba galuskával, gyümölcs, KEDD: Zöldkaporleves. vajbab főzelék. szerda: Karalábéleves, lecsős- esirke. CSÜTÖRTÖK: Meggyleves, burgonyás fészek, gyümölcs. PÉNTEK: Zöldbableves, parajtekercs és túrósmetélt. SZOMBAT: Zöldpetgezselymes rántottleves, rántott sertéskaraj, salátafőzelék. VASÁRNAP: Csirkeaprólékleves. rizses csirke fejes salátával, meggylepény, ♦I LECSOS CSIRKE: Egy nagyobb csirkét felaprózunk és kétfej hagymával pörkölt levet készítünk. A csirkét ebbe tesszük és ha félig puha, öt felaprózott zöldpaprikát, öt kockára vágott burgonyát és öt ugyancsak cikkekbe vágott paradicsomot teszünk bele. Ezekkel együtt a csirkét egészen puhára pároljuk. BURGONYÁS FÉSZEK: Félkiló- gramm burgonyát megfőzünk, burgonyanyomóval áttörünk és kihűlni hagyjuk. Ha kihűlt, egy egész tojással, sóval, és annyi liszttel. amennyit felvesz, könnyű tésztát készítünk. A tészta egy részéi zsírral megkent tortalapra, két ujjnyi vastagon rákenjük, a megmaradt tésztából pedig a szélére idómító- zacskóból csövei koszorút formálunk. s az egészet a sütőben világossárgára sütjük. Közepét a már időközben elkészített különböző főzelékekkel, úgymint sósvízben főtt és vajban megforgatott zöldborsóval, sárgarépával, gombával, karfiollal megtöltjük. PARAJTEKERCS: Négy deka vajat, három tojás sárgájával összekeverünk. Félkilogramm, sósvízben megfőtt és szitán áttört parajt adunk hozzá, azután féldeci tejfölt, négy deka lisztet, kevés sót és négy tojás keményre vert habját könnyedén közékeverjük. Süto- pléhen papiroson sütjük, maid a papirosról levéve, tojásrántottával töltjük és gyorsan összecsavarjuk. MEGGYLEPÉNY: Tíz deka vajat, 15 deka cukorral habosra keverünk és három tojás sárgáját. 14 deka lisztet, és a 3 tojás habját adjuk hozzá. Zsírozott, lisztezett tepsin elterítjük és megmosott, le- szárltott, kimagozott spanyolmeggyel szórjuk tele. és forró sütőben sütjük. Ha megsült, megcukrozzuk. Az ókori görögök, főként a spártaiak, kenyériből és (húsból álló „ebédjüket“ délután kb. 3 óraikor fogyasztották el. A rómaiak asztaláról a kenyéren és húson kívül a bor sem hiányzott. Ez volt a nép többségének tápláléka. Természetesen már akikor is voltak kivételek, akik „túl sokat gondolták” a bőséges étkezésire. Néhány városban az ínyencek jóvoltából a szakácsművészet igen magas fokra emelkedett. A görögországi Sybaris városban például a .szakács-tudományt” annyira becsülték, hogy a főzésbeli újításokat szabadalmi jog védte, azaz az újítás bejelentéséitől számított eigy éven belül senki sem alkalmazhatta az új főzési módszert. A vagyonos osztályokba tartozók mindent megtettek egy-egy jó szakács megszerzéséért, és ez a rajongás gyakran azzal végződött, hogy a legkiválóbb szakács, a görög elismerés legmagasabb jelét, a babérkoszorút is elnyertei A dőzsölést rendszerint ebédnél kezdték és reggelig tartott: Az étkezés előételekkel, osztrigával, kaviárral, tojással kezdődött (innen a mondás a „kezdet” kifejezésére, átvitt értelemben is: „ab ovo”, a tojástól), és a szakácsok remekeivel folytatódott, úgy mint egészben sült vaddisznóval, nyúltál, malaccal, galambbal. kacsával, rigóval, pávával, fürjjel és . a tengeri halak sokaságával. Ezután következtek a sütemények és édességek, majd az italok; A lakomák alatt táncosok, táncosnők, bohócok és jósok szórakoztatták a mulatótokat; A rómaiak átvették a görög szokásokat. Ezt Petrónius leírásából tudjuk« A középkorban is szerettek ugyan jól enni-inni. de szerényebb külső formák mellett. A renaissance koráig csupán az étel volt a fontos: a tálalás, az evés módja nem. Amikor embertársaikra is figyelemmel kezdtek lenni: étkezési illem- szabályokat; állítottak össze. Ilyen utasításokat találunk közöttük: — Ne harapj túl nagy falatot! — Ne csámcsogj! — Ha több húsod van, mint szomszédodnak: adj neki is belőle! — Zsíros vagy sós ujjaddal ne nyúlj a húshoz! — Ne tartsd túl sokáig kezed az ételestálban! — A kezeddel, mellyel a tálba nyúlsz, ne vakard előbb a fejedet! Ebből kitűnik, hogy a régiek nem használtak villát, asztalkendő sem volt. S tudjuk, hogy az előkelőek zsíros kezüket az apródok selymes, fürtös haja- j ba törölték: a lakoma végeztével pedig bemártogatták uj- jai'kat egy tál mosdóvízbe. A villa használata csak az újkorban jött szokásba és elterjedését a széles, fehér körgalléroknak köszönheti, mivel szalvéta és villa nélkül a nagy körgallér menthetetlenül ételpecsétes lett volna. Ezek szerint tehát Mátyás királyunk, vagy később — koráinak legszebb asszonya — Ausztriai Anna. éppúgy mint fia, XIV. Lajos, a „napkirály”, a mártásos pecsenyét uj javai ette; Csak a múlt században érkezett el az emberiség az étkezés módjának finomításához. Míg végül századunkban már a kötelező illemszabályok a higiénikus szempontokra is figyelemmel vannak. (alacs) A csillag leírása Első sor: 12 láncszemből gyűrűt képezünk. Második sor: Magasításnak 5 láncszemet veszünk és a gyűrűbe 24 kétráhajtásos pálcát horgolunk: Harmadik sor: Magasításnak 4 láncszemet veszünk, majd 9 láncszemből és 1 kétráhajtásos pálcából álló nagy ívet horgolunk az előző sor minden harmadik pálcájába öltve. így összesen 8 nagy ívet kapunk. Negyedik sor: Az előző sor nagy ívébe 3 rövidpálcát horgolunk, utána 24 láncszem következik, majd ugyanannak a nagyívnek a másik szélére ismét 3 rövid pálcát horgolunk. ötödik sor: Az előző sor összekapcsolása után felmegyünk rövid pálcákkal a harmadik rövid pálca tetejéig, és az előző sor 24 láncszemes ívének minden harmadik szemébe 3 láncszem és 1 ráhajtásos pálca váltakozásával kockákat horgolunk. Az ötödik kocka 6 láncszemből áll és az egyráhajtásos pálcát az előző pálca tövébe szúrjuk le. Ez adja a szirom csúcsát. Ezután meghorgoljuk a még hátralevő 4 kockát. A második sziromra láncszem nélkül megyünk át. Hatodik sor: 2 rövid pálca és 6 láncszemből álló pikó váltakozik végig a soron. A csúcsra jobbról-balról 4—4 rövid pálcát horgolunk és egy rövid pálcával fogjuk össze a két kockát; A pók leírása Az első és második sor megegyezik a csillag azonos soraival. Az így kapott középső részt 10 láncszemmel kapcsoljuk a csillag legfelső, szabadon levő pikójához, majd ismét 10 láncszemet horgolunk, amit a második sor harmadik pálcájába öltünk. Ezt ismételjük nyolcszor. j z öreg Szűcs vette fel a telefonkagylót, A — Magdus! — szólt hátra anélkül, hogy megfordult volna. — Magát keresik! •.— Nincs benn ■— szólt a lány helyett a csoportvezető. — Mondja meg, Bandi bácsi, hogy hívják később. Kiment babát venni.;. *— Micsoda? Hová ment? *— kérdezte az öreg, teljesen elfelejtkezve arról, hogy a vonal másik végén várakozik valaki Magdusra. Kelen, a csoportvezető felkelt, szelíden kivette hát kezéből a kagylót, beszélt néhány szót, csak azután felelt az öregnek: — Mondom, elkéretődzött, Babát vesz a húgának. -.; — Babát? — csodálkozott Szűcs w Babádat ?! Rosszallóan csóválta a fejét, mint mindig, ha valaki nem hivatali elfoglaltságával törődött az irodában. — Tudom, maga is szívesen csinálna neki babát, méghozzá ingyen! — Igaz? — ugrasztottá a főkönyvelő. Az öreg értetlenül bámult rá: „En. -. Babát?...“ És csak akkor értette meg a vaskos tréfát, mikor a többiek már a kacagás köny- nyeit is kitörölték a szemükből. — Hogy ez a Sándor, mi jut eszébe! —■ döcögött még percek múlva is Kelen. — Már hogy Szűcs bácsi és Magdus... Szűcs papírjai fölé hajolva dörmögte: r— Kérem, kolléga, ne ízetlenkedjék! Es elpirult, mélyen nyakáig, mikor jó félóra múlva Magdus, a gépírónő beviharzott az ajtón. — Elmaradtam egy kicsit «— pihegte — mert sortálltam a mozipénztárnál. Szereztem jegyet „Az első szerelem“-re.,, Szűcs felkapta fejét. *— „Az első szerelem“-re? Komoly film! Nem szólt volna közbe, nem volt szokása, hogy beevezzen a többiekkel az apró fecsegések pihentető révébe, de most meg akarta mutatni, hogy nincsen zavarban, szót mer Váltani még Magdussal is, a baba ellenére. Kelen azonban már nagy hévvel ntfugtázta a dicséretet: — Igaza van, Bandi bácsi, jó film! Igen jó film! Berda, a vén iktató egészen lázbajött: ‘— Mi az, hogy jó film?! Kiváló film! Nann szerű film! Ebből megtanulhatja mindenki, hogy nem lehet selyempapírba csomagolva fiókban tartani a gyerekeket! Az ifjúságnak is vannak érzései, jogai... Nevelni kell a gyerekeket, kollégák, nevelni, és egyenrangú félként kell bánni velük! Körülnézett, szigorúan, mintha az irodában csupa olyan ember ülne, aki selyemA+Z A+P+A papírba csomagolva a fiókba süllyeszti fiait és leányait. • A szoba egyszeribe megtelt beszéddel. A ceruzákat és tollakat letették, és mint a gyerekek, akik kiállítást rendeznek játékaikból, előszedegették és megmutogatták korszerű nevelési elveiket. — A gyereket nem lehet becsapni! — ütött az asztalra Kelen. — Tudják már a tizen- három-tizennégyévesek is, miből lesz a cserebogár! Az enyémnek nem tiltom meg, hogy lányokkal járjon. Tizenhat éves, hiába is tiltanám. Ha titokban csinálja, annál rosszabb! — Nono! Az ilyenekkel is érheti az embert meglepetés! — figyelmeztette ujját fenntartva Berda, az iktató. — Miféle meglepetés? » kíváncsiskodott Szűcs. — Hát :: Lassú víz partot mos ; -. -, ■— Ugyan már, ne bántsa a fiamat! — fenyegette meg Kelen. — Dehogy akarom bántani — visszakozott az iktató, hisz mégiscsak a csoportvezető fiáról volt szó. ttt Csak úgy általánosságban mondtam.. -. — Meglepetés — motyogta Szűcs. — Meglepetés ... Bizony, könnyen érheti azt meglepetés, aki csak úgy szabadjára hagyja a gyerekét! Ismét papírjai közé temetkezett, és csak munka közben szólt hátra Magdához: — Magduska..-, El is felejtettem. ;s Keresték telefonon iij — Kicsoda? — Egy barna bariton ■— felelt Szűcs helyett Kelen. — Mondtuk, hogy a kisbabájával van elfoglalva. Csodálkozott a fiú nagyon, de azért majd visszahívja... No, de lássunk neki, úgyis túlóráznunk kell... Legalább is nekem ... Nem maradhatna maga is itt, Bandi bácsi? Mi már túlestünk az első szerelmen., — Örázni? Azt lehet... Meddig? — Mondjuk kilencig, jó? — Ne csak mondjuk, úgy is legyen... Hazaszólok, hogy rakják a vacsorát a remibe .., Csak ne palacsinta legyen. Az olyanra szárad, mint a bocskortalp. Tárcsázott, és mosolyogva, kisimult arccal szólt be a kagylóba: — Te vagy az, Tomi?!.-.. Mit csinálsz? Magában jólesőn állapította meg: ezzel a gyerekkel ugyan nem érheti meglepetés. Lám, most is otthon van, körülbástyázza magát könyvekkel és tanul, mint egy megszállott. Természetesnek vette hát a választ: — Tanulok, tudod, apa, nagyon a nyakunkon van a vizsga. Az öreg spekulált, mit is kérdezhetne még, hiszen ismeri a gyereknek minden gondolatát, minden mozdulatát. ; Meglepetés .., Ugyan .-.-.De azért nem ártana;:: Igen, igen. -. Engedni kell a gyeplőn.. Lám a filmben is.,} Ha túl szorosra fogják á csikót, kitör. ■. — Mindig csak tanulsz— mondta tréfás szemrehányással, és csodálkozva vette észre, hogy elfogódottan, rekedtesen kong a hangja. — Tudod mit? A komód középső fiókjában, baloldalt, találsz cigarettát... Tudod, amiből a vendégeket szoktuk kínálni. Gyújts rá... Azt mondják, könnyebben jár a gondolat füstölés közben. Egy ideig nem kapott választ, csak a mesz- szeség döngicsélt a hallgatóban. — Na megtaláltad? — kérdezte kisvártatva. — Nem is kerestem, apa. -. s — Ejnye, hát mondom, próbáld meg! — De apa. -.; Nem kell..; — Honnan tudod, hogy nem kell? ■— Mert van cigarettám. — Van? — Szűcs körülnézett, mintha félne, hogy valaki meghallotta a gyerek szavát, ■— Honnan van? — Hát a trafikból, apa. En ugyanis már egy éve dohányzom, apa .. s — Istenem — suttogta az öreg. — Már egy éve... Es én nem tudtam..; Es mondd, miért nem szóltál? — Féltem, hogy megharagszol... Meg nem is olyan különös apa., ■. Csak a többiek is szívnak, hát gondoltam..-. Szűcs nyelt egyet, nem tudta hirtelenjében, mit mondjon. Elbúcsúzni még nem akart, nehogy azt higgye a gyerek, hogy megharagudott rá a cigaretta miatt. Mert mi az a cigaretta... A többiek is... És Tomi csak azért, mert a töjbbiek, csak azért.. — Tudod mit — jutott valami az eszébe •— süt a nap, jó idő van, .hagyd a könyveket, menj egyet sétálni m — Sétálni? Az apa ismét körülkémlelt az irodában és mint egy titkot, suttogta a telefonba: — Sétálni hát! Tudod, ilyenkor korzöznak a lányok, s. Keress valaki hasonló korú diáklányt és tu ■ fL Apai? ‘— Azt gondoltam, tudod hadarta az öreg — hogy valami ismerőst.,: Volt nektek iskolabáltok. -. -. Hát onnan .: Kinn a sétatéren tanulhatnátok együtt... Könnyebben megy úgy,; s Most négy óra,,; Mondjuk hatig. v— Nem lehet apa.-.-. Most nem lehet-.n — Dehogynem! Ha én megengedem, le* hét. -. i T—i De nem:. j — De igen... Mikor diák voltam, én is a sétatéren tanultam egy lánnyal... Es . -., . Nem tudta, hogyan folytassa. Várta, hogy a gyerek szóljon, de az is hallgatott. — Szóval,: j Most azonnal fogd magad és menj! ■— Majd hét órákor apa, jó lesz? — Ej, ez a gyerek! — gondolta az öreg. — Meghal a tanulásért! ■— De hangosan csak ennyit mondott: — Most! Mert később már nem süt a nap és tudod, hogy az milyen fontos. Soha nem vagy levegőn. Még megbetegszel a vizsgák előtt. — Hét óra után is levegőn lennék! •— De miért éppen hét óra után? — Mert, tudod apa, hétre beszéltem meg a randevút. Szűcs az asztalra fektette a kagylót, megtörölte az arcát. Csak félve, tétován nyúlt újból érte és remegett a hangja, mikor megkérdezte: <— Randevút? Kivel? ‘— Ismered te is apa, itt lakik a házban m Harmadikos ő is ,,, ■— Kicsoda? ■— Az Eszti. -. s Halkan csörrent a készülék. Szűcs visszaejtette a villára a hallgatót. Kelen felnézett a hangra és megkérdezte: ■— Rendben van? Maradhat? •— Tessék? — Maradhat nyolcig? *— Miért? — Hát túlórázni! Az öreg ránézett, mint aki álmából ébred és bizonytalanul motyogta: — Igen, igen,., Maradok ...Ez aztán meglepetés .. i Nehéz sóhajjal görnyedt a munkának. A csoportvezető értetlenül nézte. — Mi van ebben meglepetés — gondolta. — Nem először túlórázunk együtt. Ej, vénül az öreg! Ezzel folytatta a negyedévi mérlegbeszámolót. Garami László HETI ÉTREND
