Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-30 / 52. szám

1957. JÚNIUS 30, VASÁRNAP prsr MEGYEI ■ilJCirlap Helyes politikai munka-növekvő termelési Néhány tapasztalai a Pilisi Szénbányákban A Pilisi. Szénbányákban amikor újra megindult a széntermelés, a pártszervezet a tömegpolitikai munkával — a becsületes bányászokkal kö­zösen — igyekezett biztosíta­ni az előirányzott szénmeny- nyiséiget. Egyesek azonban így beszéltek: „Ja, kérem, előre is látni kell Nem lehet mind most kibányászni, hiszen jö­vőre is kell a szén..“ Minden józan ember tisztán látta, hogy ez demagóg fecsegés. Cselekedni kellett. A párt­szervezet és a bányavezetőség munkához látott, de nem al­kalmaztak adminisztratív eszközöket, hanem a meggyő­zés módszerét választották. Ilyen . körülmények között kezdődött el a politikai felvi­lágosító munka. Amikor efe- löl érdeklődünk a Pilisi Szén- bán 3rák pártszervezetében, az elvtársak így felelnek: „Nehe­zen, de elindultunk". Aztán nyomban hozzáteszik: „Még nincs nagy eredményünk. Ta­lán az, hogy új útra léptünk". Valóban, a tömegpolitikai munka nagyon foglalkoztatja a pártszervezetet. Mit és ho­gyan? Ez a főkérdés. A Pilisi Szénbányák pártszervezetében azt mondják, hogy nem sokat tettek még e területen, de ha új útra léptek, új módon vég­zik a politikai tömegmunkát a bányászok között, már az egy­magában is eredmény. De nézzük meg, mi is az a kicsi, de új, jobb a réginél. A bányászok is hamarabb többet termeltek, j és ilyen problémák várnak Miért? ■ még megoldásra. Mint aho­Előszor is a bányászok értük \ »'.van az eredményeket a bá- a több szén politikai jelentő- j nyászokkal közösen biztosítot- ségét. Másodszor a tömegpoli­tikai munka új tartalmat ka­a hónap elején a sajtóból értesültek arról, hogy országos viszonylatban csökkent a széntermelés. A Pi­lisi Szénbányákban a bányá­szok megtermelik az előirány­zott mennyiséget, ezután még­is arról beszélgetlek, hogyan lehetne több szenet adni. „Ta­lán a túlórázással, vagy a tervemeléssel“ — mondogat­ták egyesek. Nem vitás, hogy a tömegpolitikai munka során választ kellett adni ezekre a kérdésekre is és a fő figyelmet a széntermelés fokozására irá­nyítani. A pártszervezetben ezután arról esett szó, hogy be kell állítani minden munkacsapat­ba egy pártbizalmit. Ez nem volt célravezető, hiszen nincs is minden csapatban párttag, aztán az volt régen is és nem sok vizet zavart. Ezt a javasla­tot elvetették. Ezután létre, akarták hozni a munkahely szerinti párfesoportokat. Ez sem ment. Valamit azonban tenhi kellett, hiszen a felve­tett kérdésekre még nem vá­laszoltak. Sok vita után még­iscsak beállították a bizalmi- kat, de nem a munkacsapatok. pott. Leleplezte az ellenforra- dalmárok alias szándékait és válaszolt a bányászok kérdé­seire. A pártmunkások türe­lemmel, emberséggel foglal­kozták a tévelygőkkel. Űj lett a módszer is. nem töme­gesen, hanem egyenként, min­den emberrel külön-külön be­szélgettek a tömegpolitikai munka során. Harmadszor a pénz, amit helyesen a politi­kai munka is megvilágított. Több szén egy műszak alatt, túlóra nélkül több pénzt is je­lent. Ha pedig több a pénz, jobban él a bányász. A politi­kai munka helyesen kapcsol­ta össze az érdekeket: az or­szágost a helyivel, a közösségit az egyénivel. Véleményem szerint ezek a dolgok mind helyesek voltak, így érték el azt, hogy ebben a hónapban az előirányzott napi 100 vagon szén helyett átla­gosan 103—105 vagonnal ad­tak naponta, de volt, amiko-r ennél többet is. Meg kell azonban mondani, hogy ai eredmények még jobbak is 1 immd/ Hill» * IsIJIWfA« Ka egyes dolgokban a párt- szervezet és az igazgatóság ha­tározottabb lenne. Itt van a 85-ös brigád. Vezetője egy Schwarcz nevű bányász, aki egyáltalán nem törődik a ter­meléssel. Nappal gyümölcsöt árul a budapesti piacokon, éj­szaka pedig csak úgy ímmel- ámmai dolgozik. A fizetéskor aztán fel van háborodva, mert könnyű a boríték. A brigádta­gok az elmúlt héten is csak 45 forintot kerestek naponta, pedig azok rendes emberek. Valler József például hiába dolgozik többet, mégis keve­sebbet keres a brigádvezető hanyag munkája miatt'. Érdemes megemlíteni, hogy a 83-as brigád tagjai naporna 156 forintot keresnek fejen­ként. szemben a 85-ösök 45 forintjával. Van azután olyan brigád is. ahol .172 forintot keresnek egy nap alatt. Ál­lást kell foglalni végre ebben a kérdésben is. mert a hallga­tás soha nem vezetett jóra. Legyünk őszinték és határo­zottak ebben a kérdésben is. Nem lehet tűrni, hogy má sok hanyag munkája követ­keztében becsületes dolgozók ts hátrányos helyzetbe kerül­jenek. Ilyen eredményeket értek el a Pilisi Szénbányákban a tömegpolitikai munka során ták, ugyanúgy oldják meg a feladatokat is, kialakítva a tömeg politikai munka olyan módszereit, amely tovább erő­síti a párt és a tömegek kap­csolatát, meg jobban elősegíti a széntermelés fokozását. Bogár László Szívesen szerződnek borszőlőre a szigeíesépi gazdák Eddig hatvan gazda szerző­dött 600 mázsa borszőlőre, de állandóan vannak jelentkezők Szigetcsépen. Előreláthatóan ezer mázsára kötnek majd szerződést. A szőlőt a csepe­li pincészet veszi át helyben, Szigetcsépen. A mindenkori szabadpiaci árnál 10 száza­lékkal többet fizet a szerződő gazdáknak, most pedig előleg­ként minden 135 kiló szerző­dött szőlő után 200 forintot ad. Megnyugtató az ország energiahelyzete Az ország energiahelyzeté­ről a következő tájékoztatást adták .az Országos Tervhivatal illetékes osztályán az MTI munkatársának: — Szénbányászaink javuló munkáia nyomán az ország energiahelyzete állandóan ja­vul, s kielégítőnek tekinthető. Erőműveink, ipari üzemeink és a MÁV jelentős tartalékok­kal rendelkezik már, s az év végére az ország széntartaléka előreláthatólag eléri a másfél- millió tonnát. A köziponti fű­tése® intézmények és lakóhá­zak részére ugyancsak bizto­sítottuk az évi szénszüksógle- tet és a téli tüzelő szállítása már megkezdődött, A belke­reskedelem továbbra is meg­kapja a tervezett mennyiségű szenet, sőt, szénbányászatunk tervlúlteliesítéséböl terven felüli tüzelőt is juttatunk a háztartásoknak. — Igen megnyugtató, hogy j nemcsak a szükséges szén- ] mennyiséget, hanem a kellő minőséget is biztosítottuk. A Szovjetunió, Lengyelország és a többi népi demokratikus or­szág szállítmányai lehetővé teszik, hogy a MÁV és az erő­művek megfelelő mennyiségű fekete szénhez jussanak. Amerikából hétezer-nyolcezer kalóiriás gázszén érkezik rend­szereden, amit a Dunai Vas­mű kokszolóműve és a Buda­pesti Gázgyár dolgoz fel. — Erőműveink kapacitása teljes egészében ellátja az ipart és a lakosságot energiá­val. Belátható időn belül nem lesz zavar az energiaszolgál­tatásban, Számolunk azonban Iparunk fejlődésével, s ennek megfelelően fejlesztjük erő­műveinket. « a jövő évtől kezdve újabb gépegységeket kapcsolunk az energiaszol­gáltatásba. — A szénhelyzet jelentős javulásával a fűtőolaj ellátás is kedvezőbbé vált. Számos olyan helyen, ahol eddig szén­hiány miatt olajjal kellett fű­teni, felszabadult az olaj más célokra. — A szénbányászat munká­jának konszolidálása és nö­vekvő tartalékaink lehetővé teszik, hogy az energiahordo­zókkal sokkal tervszerűbben gazdálkodhassunk, min! évek óta bármikor. Ebből azon­ban az is következik, hogy az energiaellátás zavartalansá­ga továbbra is bányászatunk helytállásán s az eddigiekhez hasonló jó eredményein mú­lik. Öröm — sok ürömmel Jó nézni, ha a gyerekek labdáznak; de még a felnőt­teknél sem megvetendő e já­ték. Amikor azonban labda helyett az ország pénzével dobálóznak, akkor már meg­gondolandó, hogyan ítéljük meg a játékot. Feltételezzük, hogy felnőt­tek dolgoznak a Beruházási Bankban, pedig amit a Váci Dunai Hajógyárral tettek, az nem ezt bizonyítja. Mert mi történt? Először örömet okoztak a hajógyár vezetőinek, aztán sok-sok bosszúságot, majd még több gondot. Hogyan csinálták? Papíron. Úgy kezdődött, hogy a hajógyár kapott két és fél­millió forintot 1957-ben, hogy építsen belőle egy korszerű fényezőműhelyt, hat vasszer­kezeti csarnokot és egy dara­bolóműhelyt. Örültek, mert ime, itt az alkalom, kitágít­hatják a szorító cipőt. De „nincsen öröm üröm nélkül“ még a Dunai Hajó­gyárban sem. Mert hiába kezdték meg az építkezést, két hónappal ezelőtt leállí­tották a nagy örömmel foga­dott beruházásokat. Lett is nagy hajtépés, mérgelödés, de minden hiába. végül mégis csak le kellett vonul­nia az építőváílalatnak. Már-már beletörődtek a változhatatlanba, amikor be­csapott a mennykő. Június 27-én értesítést kaptak a Be­ruházási Bankból, hogy mégis felhasználhatják a beruházási keretüket. Most már aztáa főhet a fejük, honnan szerez­nek másik építővállalatot és hogyan jönnek ki a pénzből, mert ugyebár az építővállalat levonulása és az új vállalat felvonulása is pénzbe kerül. Még nem lehet megállapí­tani, mennyibe került ez a labdázás. Annyi bizonyos, hogy az építők levonulásából és az új vállalat felvonulásá­ból, valamint az építkezés el­húzódásából eredő termelés- kiesés jelentős kárt okoz, amit meg lehetett volna előz­ni, körültekintőbb, ésszerűbb intézkedésekkel, — kas — Miért olcsóbb a sertés, s miért magasabb a szarvasmarha új felvásárlási ára ? Beszélgetés Szabó Berénnyel, a Pe«i—Nógrád megyei ÁUatforgalmi Vállalat igazgatójával Néhány nappal ezelőtt az Országház egyik tanácstermé­ben Kovács Imre élelmezés- ügyi miniszter az újságírók előtt olvasóink többségét ér­deklő nagyjelentőségű beje­lentéseket tett a mezőgazdasá­gi felvásárlás új rendszeré­ről, az új termény- és állat- árakról. E bejelentés után a rendelet is megjelent, amely szabályozza, meghatározza, hogy az új gazdasági évben többek között mennyit ad az állam egy kiló sertésért; mit fizet egy kiló szarvasmarháért. Holnaptól, július 1-től már az új szarvasmarha árak lépnek életbe. Ebben az ügyben ke­restük fel Szabó Berény elv- társat, a Pest—Nógrád megye Állatforgalmi Vállalat igaz­gatóját és néhány kérdést in­téztünk hozzá az új árakról, lgaz hogy az új állathizlalási szerződé- ala°Sonyabb sekröl. téshús minden kilójára az ál­lam mintegy öt forintot ráfi­zet. Nyilvánvaló tehát, hogy ez így tovább nem maradha­tott. Éppen ezért a sertésárak csökkentésére megyeszerte maguk a termelők is számí­tottak. A marha felvásárlási árá­nak emelkedése ezzel szem­ben a termelőket kellemesen meglepte. A kormány a mar­haár emelésével a szarvas­marhatenyésztést, különösen a minőségi szarvasmarhatar­tást kívánja előmozdítani. — Hogyan befolyásolja az állattartók jövedelmét az új ár? — Miért vált szükségessé az állatárak rendezése? A kormány, a párt politiká­jához híven, a mezőgazdasági termelés fellendítését is napi­rendre tűzte. A kötelező be­szolgáltatás eltörlése furcsa helyzetet teremtett. A hús- és a zsírárak változatlanok ma­radtak, ugyanakkor az alacso­nyabb beszolgáltatási árak megszűntek és csak kifejezet­ten a magas „szabadárak“ ma­radtak érvényben. Ebből kö­vetkezett, hogy az eladott ser­az új sertésár lesz, mint volt. Ez a csökkenés azonban csak látszólagos, akármennyire igyekezne!: egyesek ennek az ellenkezőjét állítani. Aki ceru­zával a kezében számol, az meggyőződhet róla, hogy ez az árrendezés a megelőző évek­nél lényegesen több bevétel­hez juttatja a termelőket. Szá­moljunk mi is: A sertés be- szolgáltatási átlagára kilo­grammonként mintegy öt fo­rint 60 fillér volt. Erre me­gyénk dolgozó parasztsága jól emlékszik. A községekben azt is tudják, hogy a Pest megyé­ben felvásárolt sertéseknek nagyobbik fele beadás útján került a vágóhidakra. Ha a termelő összeadja a beszolgál­tatott sertés után kapott ösz- szeget a szabadon, vagy szer­ződötten beadott sertés árával és ezt összeveti a kormány ál­tal most megállapított 15—18 forintig terjedő árral, könnyen meggyőződhet arról, hogy az új ár mintegy 3—4 forint.tai magasabb, mint a régi volt. Azt is kiszámítottam, hogy ha a tavaly felvásárolt serté­seket az új árral fizetnénk ki, mintegy 38 millió forinttal, a szarvasmarhánál mintegy 13 millió forinttal növekedne a megye termelőinek bevétele. — Milyen árat fizetnek a már leszerződött állatokért? A felemelt szarvasmarha­árak július 1-én lépnek ér­vénybe. Azok a termelők, akik határidőre teljesítik szer­ződéses kötelezettségüket, már hétfőtől kezdve az új. felemelt árat kapják. A hátralékos ter­melők nem élvezhetik még az új árat. A sertésárak októbertől ér­vényesek. Azoknak a terme­lőknek tehát, akik szeptember végéig határidőre leszállítják szerződtetett állataikat, még a régi árat fizetjük ki. — Megmaradnak-e az ed­digi mennyiségi prémiu­mok? nál. hanem a mezőkön. Nyolc " * **“»* u«‘u»uja»w«i « I J«™ nweamumasa et> no- rou>a& crvavwu- ™uui »W- weit teumuuH Minden olvan termelő aki mező van a Pilisi Szénbányák- tömegpolitikai munka során 1 vekvő tartalékaink lehetővé vetkezett, hogy az eladott ser- nagyobbik fele beadás útján öt‘sertésnél többre köt szerző­bán es minden mezőben van ............mimiimmiiimmi....................................iMtiiimiimMiimiiiiimiimiiiiiiimiiimiMiiMiiiiiHHimímmnimmiiHiniiiiiimniiiimimmimiiiiiimy dést, és azt egy időben, határ­e gv pártbizalmá. Feladatul a | | időre leszállítja, mennyiségi „felszínre“ ‘”»1 Az orszáaos BárlértebezEetrál beszélnek | kilogrammonként 50 fillértől 1 két forintig terjed. A prémium fontosságú, hogy még köze- | különösen előnyös a termelő- lebb kerüljenek a dolgozó tő-1 szövetkezetek számára, ahol megekhez. Ehhez pedig az\ nagyobb mennyiségben tárt- szükséges, hogy ebből a mun-1 hatnak egyforma, jóminősegű ök hozzák alatt adódó problémákat, a I ~ kérdéseket, amelyeket a párt- f Tanácskozott a pártértekez- vezetőseg megvitat és válaszol | let> g varoson falun egyaránt azokra a szakemberek bevo- § erTÓl beszélr<iek vitatkoznak nasaval. Emellett természete-1 rnost a2 emheifík_ A gödöllői sen munkába állítottak a td-| Qanz Árammérő Gyárban is megszervezeteket: a KlSZ-t, | a, elmúlt három nap leggya- ajfZfkSZei'V^Ze e^' fe]a<^t°kai 5 icoribb beszédtémája az orszá- adtak a szakembereknek: a | pártértekezlet tanácskozá­! sa volt. A kommunisták, de 1 a pártonkívüliek nagy része is | olvasta a Központi Bizottság | beszámolóját az elmúlt hat I hónap munkájáról. Megvitat- | ták Kádár elvtárs előadói be- g'es. mert arra pénz sincs és | szódét és a hozzászólásokat, de az egészségre is ártalmas. A = ugyanakkor beszélnek arról is tervemelés megint nem célsze- § a kommunisták, hogy mit rű, hiszen a harmadik ne- t tettek eddig ők maguk a sa- gyedévben úgyis magasabbak 1 léi munkaterületükön. ^ Riba as előirányzatok, mint az | József elvtárs, ^a gyári part- előző negyedévben volt. Egy 1 szervezet intéző bizottságaira ,c dolog van hátra, hogy a mű-| elnöke így összegezte az el- szak alatt adjanak több sze- I fél év tanulságait. net: jobb tervezéssel, jobb 1 ~ Az emberek politikai ne lőmestereknek, a körletveze- | tőknek. Az elvtársak ezután megmagyarázták. hogy a túlórázás nem lehetsé­emelkedett a gyár termelése. Ez jelentős részben a gyári pártszervezet jó munkáját di­cséri, de nem adhat okot az elbizakodottságra. Jól tudják a gyár kommunistái: nem elég, hogy a hatalom a ke­zükben van. a proletárdikta­túra további erősítése megkö­veteli a tömegek szüntelen megnyerését. És ennek érde­kében még nem tettek meg mindent. Eddig főleg saját so­raik erősítésére fordították a legtöbb időt és energiát. Ah­hoz azonban, hogy továbbra is eredményesen végezhessék munkájukat, elengedhetetlen kából minden kommunista | állatot. Az új akcióban a ter- legjobb tudása szerint kivegye | melőszövetkezetek szarvas- a részét. Riba elvtárs találóan | marha után is kaphatnak állapította meg, hogy: amilyen | mennyiségi prémiumot. — Mi jövedelmezőbb, a műszaki biztosítóssal és a I sete kezd tisztulni a gyárban munkaidő minden percének I s mind többen látják világo- célszerű felhasználásával. I san’ hogy a part a munkasas A hánvászok = tály vezető ereje. De látják y 1 azt is, hogy az országot csak értetlek az emberséges szóból j és megfogták a csákány nye- § taszította, ha hétről hétre, lét. Amíg decemberben az | napról napra, jobban végzik elienforradalmárok azt mond- | munkájukat. Ezt már tettek ták. hogy egy év múlva sem 1 is igazolják. A várt értekezlet lehet 80 vagon szenet termel- | hetében például hétfő óta. né­ni , a bányászok egy fél évnél - ponta három százalékkal sertés- vagy a marhate­nyésztés? A szobi kőbánya dolgozói ebédszünetben az országos párt- értekezletről beszélnek. Képünkön: Hernik Gyula elvtárs munkatársainak hangosan olvassa az újságot. rózsát szakasztunk, olyant | szagolunk, vagyis, amilyen | munkát végeznek a kómmu-1 nisták, olyan lesz az ered-1 meny is. § A kommunisták továbbra is § A kérdést nem helyes így nagy érdeklődéssel tekintenek | feltenni. A belterjes mezőgaz- a pártértekezlet tanácskozása- | daságban a sertés és a szarvas­ra. A szivük szerinti az az f marha tenyésztése elválaszt- őszínte, nyílt szó, ahogy Ká- | hatatlan egymástól. A sertés dár elvtárs beszélt a párt | az abraktakarmányokat, a problémáiról, a legkényesebb | marhaféle pedig a szálastákar- kérdésekről is. Ilyen száki- | mányókat értékesíti jobban. Az mondó beszédet vártak az em- | új árak ösztönöznek arra, hogy berek, s nem csalódtak. Öröm- | a termelők elsősorban a gyor- mel tölti el őket az, hogy szá- \ san növekvő és a takarmányt mos olyan kérdésre kaptak | kiválóan értékesítő hússertése- feleletet — így például a párt | két tartsák. Az, hogy az ext- október előtti helyzetére és l rém, az I. és II. osztályú árak arra, hogy miért kerekedbe- | emelkedtek, a minőségi tett felül, ha csak ideig-óráig \ szarvasmarhatenyésztésre fog is. az ellenforradalom — ami § ösztönözni. eddig nem volt előttük vilá- i Szabó elvtárs befejezésül gos. Megismerkedtek a párt i megemlítette: a vállalat dolgo­zott álló soron következő fel- | zói igen lelkiismeretes munkát adatokkal is. Most minden jj végeznek annak érdekében, erőt ezéíc megoldására kell | hogy az új szerződéses akció fordítani. 1 minél nagyobb sikerrel járjon. (PP) I (v. a.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom