Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-30 / 52. szám

í _________________• "'xJCirlap 1 951. JŰNTUS 5«. TASÄRNAP A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás a harmadik oldalról) életben, az anarchiához, a ka­pitalista elemek erősödéséhez, a szocialista gazdaság és a nép súlyos megkárosításához vezet­ne. A párt figyelembe veszi azt is, hogy a gazdasági irányítós­ítön a központosítás az elmúlt években a szükségesnél na­gyobb méretű volt, bürokrati­kus gátak képződtek, ame­lyek akadályozták a fejlődést. Á túlzott központosításhoz ve­zető intézkedések egy részét már megszüntették és dolgoz­nak a legjobban megfelelő gaz­dasági vezetés kialakításán. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a felsőbb gazdasá­gi és állami irányító szervek még több hatáskört adjanak át az alsóbb szerveknek. Meg kell teremteni a központi irá­nyításnak és a helyi szervek önállóságának azt az egészsé­ges összhangját, amely a terv­szerű irányítás és a helyi kez­deményezés legmagasabb fokát biztosítja. fi A gazdasági kérdé- sek jó megoldása a politikai hatalom to­vábbi erősítésének és az élet- színvonal emelésének alapvető feltétele. A pártnak tehát a feladatok megoldására igen nagy figyelmet kell fordítania. Egyben világosan látni kell, hogy a feladat megvalósítása megköveteli a dolgozók társa­dalmi mozgósítását, a termelés helyén működő társadalmi szervek aktív közreműködését is. A párt szükségesnek látja, hogy ezek a társadalmi szer­vek részt vállaljanak a fele­lősségből a gazdasági, különö­sen termelési tervek végrehaj­Feladatok a j tásában. Százezrek akarata, le- | leményessége, a dolgozó nép I társadalmi ereje nagy emelője : az olyan rendkívül fontos és i állandó feladatok megoldásá- I nak, amilyenek például a ta- | karékosság, a termelékenység emelése, az önköltség csökken- I tése. Fel kell karolni a mun- : kaversenyt, mint a dolgozók | sok üzemben megnyilvánult ér. j tékes kezdeményezését, alkotó i erejük igen fontos megnyilvá­nulását. Az üzemi pártbizottságoknak és pártszervezeteknek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a termelés kérdéseivel, a termelés ellenőrzésével foglal­kozzanak. Nem helyes azon­ban, ha a pártszervezet bele­avatkozik a gazdasági szervek és vezetők mindennapi munká­jának részleteibe. Az a helyes módszer, ha a párt gazdaság- politikájának helyileg legfon­tosabb kérdéseivel, a tervnek minél jobb teljesítésével fog­lalkozik. azokra összpontosítja figyelmét és politikai felvilágo- sító-szervező munkával az üze­mek legégetőbb problémáinak, a fejlődést akadályozó nehéz­ségeknek megoldását segíti elő. A szakszervezeteknek igen fontos szerepük van a párt által kitűzött gaz­daságpolitikai célkitűzések megvalósításában. A szakszer­vezetekben dolgozó kommunis­táknak oda kell hatniok, hogy a szakszervezet ezt a feladatát minél eredményesebben telje­sítse. A szakszervezet ilyen módon is foglalkozzék a dolgo­zók érdekvédelmével, az élet- színvonal emelési lehetősége eme döntő feltételének biztosí­tásával. A pártértekezlet java- ! solja a Szaktanácsnak és az il­letékes állami szerveknek is, hogy a dolgozók versenykezde­ményezéseit, a munkaversenyt előrelendítő helyes formákat messzemenően támogassák. H A pártértekezletnekj 1 ‘ az a véleménye, hogy a munkástanácsok, hazánk­ban ma tevékenységük kísér­leti szakában vannak. Mű-' ködésük kezdeti negatív vo­násai abban a mértékben szűntek meg. amilyen mérték-* ben és amilyen gyorsan sike­rült megszabadul n iok a kez­detben vezető szerephez ju­tott osztályidegen és ellenfor­radalmi elemektől. A munkás- tanácsok működésének kérdé­seit a későbbiek során a ta­pasztalatok gondos tanulmá­nyozása és a dolgozókkal foly­tatandó tárgyalás, beható vi­ta alapján kell rendezni. A pártértekezlet megítélése sze­rint ebben a kérdésben sem a (forrna a fontos', hanem a lé­nyeg: a korábbi helyzethez (képest a dolgozóiknak több le­lhet,őséget kell biztosítani a •termelés ügyeinek intézésé­ben. Az üzemi demokrácia további szélesítését, ezen be­lül a munkástanácsok lövőiét annak figyelembe vételével kell majd eldönteni, hogy az j üzemek életében tovább erő­södjék a szakszervezetek sze­repe. amelyek nyolc évtize­des jó hagyomanyokka 1 ren­delkeznek és amelyeket meg­felelő — a jelenleginél na. igyobb — hatáskörrel kell fel­ruházni. Mindenesetre na- ígyon fontos, hogy a «elvi szakszervezeti bizottságok és a munkástanácsok összefogja­nak az üzemi fé adatok meg­oldásának elősegítésére. kulturális munka területén A pártkonferencia megálla­pítja, hogy az ellenforradalom, kihasználva az elméleti és gya­korlati munkában fellelhető mulasztásokat és fogyatékossá­gokat, átfogó támadást indított proletárdiktatúránk és annak motorja, a párt ellen a kultúra területén is. A „tiszta demok­rácia”, a „teljes szabadság” hazug jelszavainak leple mögül a kulturális élet párt és állami irányításának elvét és gyakor­latát, s születő új kultúránk szocialista tartalmát támadta. Soviniszta, nacionalista, dema­gógiával zűrzavart teremtett és nagyfokú színvonalsüllye­dést okozott az oktatás, vala­mint a tudományos és művé­szeti élet csaknem valameny- nyi területén. A burzsoázia itt is a kapitalista restaurációra tört, kíméletlenül üldözve mindazt, - ami kultúránkban a haladást képviselte, igyekezett megsemmisíteni a proletárdik­tatúrának hatalmas kulturá­lis eredményeit. Ezért a pártértekezlet úgy határoz, hogy az adott terüle­teken dolgozó kommunisták vezetésével szilárdan támasz­kodva a rendszerünkhöz hű értelmiségiek soraira, határo­zott ellentámadást kell indíta­nunk az ellenforradalom kul­turális életünkben jelentkező térhódítása ellen. Politikailag és szakmailag meg kell erősí­teni a párt- és államvezetés hadállásait, eltávolítva a kul­turális élet kulcspozícióiból az ellenforradalmi elemeket. A tudományos kutatások te­rén elért eredményeink meg. védése és továbbfejlesztése ér­dekében elő kell segítenünk, hogy a személyi kultusz és a dogmatizmus káros jelenségei­től megszabadult marxista tár­sadalomtudomány tárja fel gazdasági, politikai életünk alapvető kérdéseit, tegye széles körben általánossá a marxiz­mus—leninizmuß tanításait, biztosítva ily módon a dialek­tikus és történelmi materializ­mus fokozott behatolását az egyes szaktudományokba is. Oktatási munkánkban a ta­nulmányi fegyelemért, az if­júság körében tapasztalható klerikalizmus, nacionalizmus kiküszöböléséért folytatott harc mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet keil fordíta­nunk a pedagógusok politikai nevelésére, társadalmi szere­pük növelésére. Felsőfokú oktatásban nagy gondot kell fordítanunk a hall­gatók felvételének politikai szempontjaira, a felvett hall­gatók szakmai és világnézeti nevelésére, messzemenően tá­mogatva a főiskolai KtSZ- szervezetek munkáját. Alaposan átgondolt, sokolda. lú és magasszínvonalú eszmei harcot kell folytatnunk az ide­ológiai területen még mindig rendkívül erős kispolgári, el­lenforradalmi áramlatok és eszmei zűrzavar ellen. A mű­vészeti élet területein elő keik mozdítani művészetünk, iro­dalmunk fejlődését, a szocia­lista realizmus irányában, el­sősorban a pártos, szocialista realista alkotásokat kell tá­mogatnunk. Helyet kell bizto­sítani más haladó törekvések érvényesülésének is, természe­tesen mindenkor fenntartva a bírálat jogát is. A közelmúlt ellenforradalmi eseményei a kultúra területe­in is bebizonyították, hogy a párt irányító, ellenőrző tévé- : kenysége nélkül lehetetlen a proletárdiktatúra következetes osztályharcos politikájának biztosítása. A feladat tehát’ erősíteni a párt hadállásait tu. dományos és kulturális éle­tünkben is. fokozni a marxis­ta—leninista tanítások tiszta­ságáért folytatott harcot, amely a párt minden tagjának kötelessége. A párt nemzetközi kapcsolatai A párt nemzetközi kapcsola­tai a proletár internacionaliz­mus alapjain nyugszanak. Ok­tóber óta a testvéri kommu­nista és munkáspártokkal az egyenjogúság elvének tisztelet- bentartása alapján szélesedtek és erősödtek nemzetközi kap­csolataink. A pártértekezlet örömmel veszi tudomásul, hogy az el­múlt hónapokban a párt veze­tői találkoztak, tárgyalásokat folytattak, és teljes egyetértés­ben megállapodást kötöttek a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, Kína Kommunista Párt­jával, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjával, a Német Szo­cialista Egységpárttal, a Ro­mán Munkáspárttal, a Francia Kamrmiraista Párttal, a Bolgár Kommunista Párttal, s az Olasz Kommunista Párttal. Ellenségeinknek, a Nagy Imre-féle áruló csoportnak, s ■magának az ellenforradalmi [ fegyveres felkelésnek az volt a célja, hogy pártunkat lété- rítsék a proletár internacio­nalizmus útjáról, elszakítsák és szembeállítsák * Szovjet­unió Kommunista Pártjával' és a többi testvéri kommunis­ta párttal. Az októberi ellen- forradalmi és imperialista tá­madás időszakában azonban kitűnt, hogy a proletár inter­nacionalizmus eszméihez és a szocialista tábor egységé­hez való hűség és ragaszko­dás nálunk nem szűk pártér­dek, nem elvont elvi kérdés, hanem a magvar nép és a Magyar Népköztársaság létér- i deke is. Pártunk ellenségeinek ter­vei meghiúsultak. Viszonyunk ma a testvéri pártokhoz erő­sebb, mint valaha, még job­ban összeforraszt velük az im­perial ista reakcióval szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvérpártok október­ben és novemberben nemcsak szavakban fejezték ki szolida­ritásukat, hanem maguk is komoly harcot vívtak a ma­gyar proletárdiktatúráért. Nyugati testvérpártjaink szem- > beszálltak az imperialista pro­vokációkkal, nehéz helyzet­ben kiálltak pártunk politi­kája mellett, támogatták in­tézkedéseinket, megállapítot­ták ország-világ előtt, hogy pártunk marxista—leninista párt, az ország vezető ereje és helyesen védelmezi a dolgozó magyar nép érdekeit. A párt és politikája mellett való kiállás állásfoglalás volt a dolgozó ma­gyar nép igaz ügye mellett. Különösein nagyra becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártunk iránt tanú­sított igaz, odaadó és áldozat­kész barátságát. A kommunista és munkás- oártok proletár internaciona­lizmustól átfűtött harcos szo­lidaritása arra kötelezi pártun­kat, hogy a magyar munkás­osztályban és a magyar nép­ben még tovább mélyítsük és erősítsük a proletár internacio- ; nalizmus szellemét. Az országos pártértekezlet szombat délelőtti ülése Az országos pártértekezlet f szombaton délelőtt Kiss Ká­roly elnökletével folytatta a napirend első és második pontja feletti vitát. Horváth András, a Pest me­gyei intéző bizottság elnöke 1 többek között a pártegységről ! és a vezetés iránti bizalomról beszélt, majd kiemelte: számos jel mutat arra, hogy szükséges a két fron­ton vívott harc a revizio- nizmus és a szektás hibák maradványai ellen. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólalt fel. Nyilván­való — mondotta —, hogy a párt és a tömegek közötti kap­csolat és ezzel együtt a mun­káshatalom további erősítésé- j ben a párt támaszkodni tud a ; szakszervezetekre, amelyek I munkája kiterjed a munkás- j élet minden megmozdulására. Rámutatott, hogy elválaszthatatlan össze­függés van a közvetlen érdekvédelem, tehát a dol­gozókat minden nap fog­lalkoztató ügyes-bajos dol­gok és a termelés érdeké­ben folytatott politikai munka között. Ha a dol­gozók panaszait, kéréseit a szakszervezetek elintézik, akkor jobban tudnak a termelésre mozgósítani. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy javítani, állandóan erősí- J teni kell a szakszervezetekben a pártirányítást. Végül beszélt j : a munkások szerepéről a gyá-1 I rak, üzemek vezetésében és ellenőrzésében. Hangsúlyozta,; hogy e szerepet erősíteni kell, | de fenntartva egyben az egy-! személyi vezetés és a tervgaz-1 dálkodás elvét. Ezután Putnoki László, a Heves megyei intéző bizottság’ elnöke tényekkel mutatta be. í i milyen nagy károkat okoz a felvásárlás bürokratizálása, s — amit ez elősegít — a kupec- ; kodás, árfelhajtás meglűrése. Ambrus Jenő, a pécsi városi' intéző bizottság elnöke hang­súlyozta, hogy a mainál többet kell foglalkozni a gazdasági élet megszilárdításával. A be­csületes. szorgalmas baranyai i bányászok követelik, hogy ahol csak lehet, térjünk vissza a tel- j jesítménybérezésre. Cse terhi Lajos, a Fejér me­gyei intéző bizottság elnöke | üdvözölte a szabad, elvi viták ! kibontakozását, s ezt mint a | ! pártegység megteremtésének egyik tényezőjét jelölte meg. Tolnai Gábor egyetemi tanár arról beszélt, hogy vissza kell _ szerezni a szocia ista realizmus tekintélyét, amelyet — nem j | kis részben a múltbeli kultúr- j : politikai hibák miatt kikezd­ték az ellenforradalom előké­szítése során. •Ezután Kiss Károly bejelen­tette, hogy eddig 442 távirat j érkezett az országos pártérte- ; kezlethez. bizonyságául annak, hogy az országban és külföl- J dön, testvérpárjainknál figye­lemmel kísérik a magyar í kommunisták tanácskozását. A következő felszólaló Bakos István elvtárs, a Veszprém me­gyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a parasztság kö­rében is tapasztalható itt-ott némi bizonytalanság. Ha a pa­rasztság látja azonban, hogy a párt és a kormány határo­zottan halad a mezőgazdasági j politikájában meghirdetett úton, akkor ez hamar el fog j oszlani. Beszélt a pártfunkcio­náriusok szakmai továbbkép­zéséről. mely véleménye sze­rint nincs megfelelően meg­oldva. A pártmunka módsze- i reiről szólva megemlítette a helyenkint tapasztalható „agyonszervezést". Ezután az elnöklő Kiss Ká­roly Fehér Lajosnak, az intéző bizottság tagjának adta meg a szót. Fehér Lajos a párt me­zőgazdasági politikájár 51 be­szélt. — A mezőgazdasággal szem­ben — mondotta — a fogyasz­tóközönség. az ipar és az ex­port részéről nagyok az igé­nyek. A mezőgazdaság fejlő­dése ugyanakkor lassú. Ez ma népgazdaságunk egyik legna­gyobb belső ellentmondása. Ennek megoldása csak úg-v lehetséges, ha munkánk középpontjában továbbra is az iparosítás áll, egybekötve egészsége. 1 sebb ipari struktúra kia­lakításával, de emellett egyik fő feladatunkul a me­zőgazdaság eddiginél erő­teljesebb fejlesztését tűz­zük magunk elé, egybe­kötve a falu szocialista át­alakításával. A kormány intézkedéseinek hatására a termelőkedv erősen fellendült és ennek már az idei tavaszon egészséges ered­ményei voltak. A fejlődés meggyorsításának fontos tényezője a beruházás Népgazdaságunk ismert hely­zete miatt a hároméves terv­ben korlátlanul nem számol­hatunk mezőgazdasági beru­házásokkal. Csak olyan befek­tetéseket szabad eszközölnünk, melyek célszerűek, gazdaságo­sak, a helyi adottságok jobb ki­használását, a termelőerők fej­lesztését. a hozamok növeke­dését vagy az exportlehetősé­gek fokozását szolgálják. Népgazdaságunk, s az egész munkás-paraszt szövetség erősítésének egyik legna­gyobb gondja ma, hogy a begyűjtési rendszer meg­szüntetésével hogyan lát­juk el a munkásosztályt, a várost elegendő élelmi­szerrel, ipari nyersanyag­gal. Egy biztos: a begyűj­tést nem állítjuk vissza, mert annak több volt a hátránya, mint az előnye, elsősorban a termelés té­rén. Fehér Lajos ezután a felvásár, lási rendszerről, annak ered­ményeiről és a spekulációs, ár­felhajtó jelenségekről beszélt Ebben a kérdésben — mondot­ta — a magánkereskedők szá­mának egészséges arányú csökkentése az erélyesen vég­rehajtott rendészeti eszközök jelentik az egyetlen megoldást, A mezőgazdasági termelés tervszerűbb befolyásolásának egyik alapvető gazdasági mód­szere: az árpolitika. Az új mezőgazdasági árrendszer tel­jesen megfelel e célnak, sta­bilitást, megfelelő anyagi ér­dekeltséget és megfelelő jö- vedelmezőséfget biztosít az átlagosan gazdálkodó terme­lőknek. Az új árrendszer cél­ja, hogy serkentse az áru­termelést mind az egyéni, mind a szövetkezeti szektor­ban. A mezőgazdaság fejlesztése azonban nem szakítható el a mezőgazdaság szocialista át­alakításától. A nagyarányú fejlesztés csak a nagyüzemi termelésre való fokozatos át- I térés alapján, a kisáruterms- ! lóik önkéntes szövetkezése út­ján valósulhat meg. Az át­szervezés nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a me­zőgazdasági termelőerők ál­landó fejlesztésének, a szo­cializmus gazdasági alaptörvé­nye akadálytalan érvényesülé­sének. a dolgozó nép, g ezen j belül a parasztság jóléte ál- ! landó növelésének. A következő felszólaló Varga I Gyula, a Zala megyei párt- bizottság titkára volt, majd Kerekes Imre alezreídes, a ' néphadsereg párt intéző bizott­ságának elnöke szólt arról, hogy a helyőrségek többségé­ben igen jó kapcsolat alakult j ki a katonai egység pártszerve­zete és az ottani városi, megyei és üzemi pártszervezetek kö­zött. A hadsereg pártszerveze­teinek, de az üzemi, városi, megvei pártszerveknek is mindent meg kell tenniök, hogy kapcsolatuk a hadsereg pártszervezeteivel tovább mé­lyüljön és a párt hasznára j gyümölcsözzék. Molnár Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság titkára azzal a harccal foglalkozott, amelyet a megye bányászai — elsősorban a kommunista bá­nyászok —, a nehéz napokban becsülettel vívtak, hogy bizto­sítsák az életet jelentő szenet* A vita utolsó felszólalója Lombos Ferenc, a Győr me­gyei pártbizottság titkára volt. A társadalmi tulajdon kezelé­sében előforduló lazaságok és bűncselekmények gyakoriságá­ról beszélt, A Központi Bizottság beszá­molója és a szervezeti szabály­zat javaslata vitájához még igen sokan jelentkeztek hoz­zászólásra. Az idő előrehala­dottsága miatt azonban a párt- ! értekezlet úgy döntött, hogy a vitát lezárja. Ezután került • | sor Kádár János elvtáranak a felszólalásokra adott vála­szára. Kádár elvtárs válaszbeszéde j után a pártértekezlet egy­hangúan jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság beszámolóját és Kádár elvtársinak a felszó- { lalásc-kra adott válaszát, vala­mint a vita alapján módosí- ; tott határozati javaslatot és a szervezeti szabályzatot. Az i országos pártértekezlet Kállai Gyula elvtárs zárszava után az Intemacionálé eléneki&é- I vei ért véget. AZ ÚJ TERMÉS VÉDELMÉBEN: Ma teggeltői: tűzvédelmi készültség a megyében Megyénkben is már sok he­lyütt megkezdődött az őszi árpa aratása, a közeljövőben beérik a búza és a rozs is. A kombájnok, az aratógépek már a földeken dolgoznak, hogy betakarítsák a termést. A Pest megyei tűzrendészeti alosztály pénteken körutat tett a megyében, hogy ellen­őrizze végrehajtották-e a termésbetakarítással kapcso­latban kiadott tűzrendészeti rendeleteket a községekben, a gépállomásokon? Az ellenőr­zés kitűnő eredménnyel járt. Végiglátogatták Alsónémedit, Ocsát, Sárit. Dabas.t, Örkényt, Bugyi községet. Kiskuntochá- zát, Taksonyt, Dunaharasztit. az Örkényi Gépállomást, a Bugyi községben levő gépál­lomást és a Kiskunlacházi Gépállomást. A tanácsok minden község­ben végrehajtották a rendel­kezésnek azt a részét, hogy állandóan figyelőszolgálatot tartsanak, a tűzoltószerszámok rendben legyenek. a szérüs- kerlekben. az egyéni rakodó- helyeken a tűzoltáshoz szük­séges eszközök a helyszínen álljanak. Az ellenőrzés csupán egy helyen találkozott nemtörő­dömséggel. és ez a Bugyi Gépállomás. A dabasi tűz­rendészeti alosztály vizsgálatot tartott itt, amely lesújtó ered­ménnyel járt. Június 15-én még a padláson hevertek az í erőgépekre szerelendő szikra­fogók, a kézilajtok sem vol­tak rendben. Mikor ezt kifo- | gásolták. Kovács József ! igazgató felháborodva je’en- tette ki: „Nem egyéb az egé-rz, mint szekatúra”. Kovács igaz­gatót ezek után beidézték a dabasi tűzrendészeti alosztály­hoz. ahol az asztalt csapkod­ta, majd lemondóan vette tu­domásul. hogy szabály- sértésért 300 forintra meg­büntették. Most. amikor a megyei tűz­rendészeti alosztály a gépállo- | mást megvizsgálta, még min- ! dig nem volt rendben minden, | a szikrafogókat most készítik, i ponyvákban is hiány volt. sőt vödör sem volt elég. Az igaz­gató azonban most már — úgy látszik, a 300 forint pénzbüntetés árnyékában — ígéretet tett arra, hogy tovább nem makacskodik. és időre mindent elkészíttet. Ma reggel tehát minden község tűzvédelmi őrtornyá­ban megjelennek a figyelők. A gép>ek a földekre húznak, aratnak a kombájnok és az aratógépek, hogy az új gabo­nából őrölt kenyér mielőbb a dolgozók asztalára kerüljön. A tűzoltók pedig éberen őrköd­nek. nehogy egyetlen szem gabona is megsemmisüljön tűz által. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom