Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-23 / 46. szám

1957. JÚNIUS 23, VASÄRNAP "“tSfCirlap 3 Kormányrendelet a szállítási szerződésekről Védekezzünk j szövőlepke ellen ^iiiiuiitiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiitiiifiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimitiiiiiiiiff I Idejét túlélt felirat | „díszeleg” a dömsödi ta■ | | nácsházán: „Begyűjtési hír-\ I adó”. Kopott már a fekete | I tábla, viharvert a felírás is.| I Szót se érdemelne, ha a = ! falu lakossága nem tartana § 1 még mindig attól, hogy | | visszatér a begyűjtés, nem | | mondogatná: „Ezért hagy-1 I ták meg a felírást!’’ 1 Igaz, nem ez az egyetlen | | oda nem illő szöveg a ta-1 | nácsháza hirdetőtábláin. A | | „Házasulandók kihirdetése” | I jelzésű plakáttartóban | | ugyanis négy vásári hirdet- i | meny búslakodik. A „Be- § 1 gyűjtés hírei” címszó a | | Pest megyei Hírlap plakát- \ | jai, valamint a katonai | | nyilvántartásra való jelent. | I kezésről szóló hirdetményi 1 fölött áll. A „Mezőgazdasá-§ 1 gi híradó” Dömsödön: egyl 1 fácános plakát, egy selyem-1 | gubós plakát, egy OTP-s ési I egy Ipari Vásár plakát el-1 1 helyezésére szolgál. | Nem lehetne Dömsödön § | is alkalmazni — bár főssé! | megváltoztatva — a híres | | angol jelszót: A megfelelői | hirdetményt a megfelelő | 1 helyre; A parasztság körében sok kérdés merül fel a termények, elsősorban a kenyérgabona fel­vásárlásával kapcsolatosan. Sokan nem ismerik a felvásár­lás módját, s e tájékozatlansá­got az ellenség igyekszik is ki­használni. Olyan híreket ter­jeszt, hogy időleges a begyűj­tés eltörlése, továbbá: az adó­gabona „bevezetése“ már egy lépés a begyűjtés visszaállítá­sához. Felkerestük Sághy Vilmos elvtárs, élelmezésügyi minisz­terhelyettest, s a parasztság körében legtöbbet elhangzó kérdésekre kértünk választ, — Hogyan történik a terményfelvásárlás? — A termények felvásárlá­sát a megyei terményforgalmi vállalatok telepei, kisebb for­galmú helyeken a földműves­szövetkezetek végzik. A válla­latok, földművesszövetkezetek a csúcsforgalom idején, szep­tember 30-ig, az állandó tele­peken kívül ideiglenes átvevő­helyeket is üzemeltetnek, hogy a termelőknek megkönnyítsék a termények beszállítását. A kormány messzemenő se­gítséget kíván nyújtani a pa­rasztságnak gabonafeleslege értékesítéséhez. Az állami és szövetkezeti felvásárló szervek a felajánlott gabonatételeket a megállapított árak és feltéte­lek mellett kötelesek átvenni. A termelőszövetkezetekkel a betakarítást megelőzően szál­lítási szerződést kötünk, leg­alább 150 mázsás egyöntetű mi­nőségű tételekre mázsánként 100 forintos előleggel és 20 fo­rintos felárral. — Mi az adngabona és nem jelent-e visszatérést a begyűjtéshez? — Nem. A felszabadulás után a földadót mindig termé­A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rendele­tét adott ki a szállítási szer. ződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.) M. T. számú rendelet mó- dosításáról. A módosítás kimondja: az a fél, amelyik a véleményelté­rési nyilatkozattal nem ért egyet és a vitás kérdéseket nem tudja rendezni, a véle­ményeltérési nyilatkozat hoz- záérkezésétől számított 15 nap alatt köteles a vitát — a véleményeltérési nyilatkoza­tot tevő fél egyidejű érte­sítése mellett — az annak el­döntésére hivatott hatóság elé A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztálya közli: v A szénbányászat június má­sodik harmadában tervelő­irányzatát 103,4 százalékra teljesítette. Az átlagos napi termelés 70 359 tonna volt, te­hát a hónap eleji átmeneti csökkenés után ismét hetven­ezer tonna fölé emelkedett. Az e havi országos tervtelje­szetben kellett fizetni. A föld­adó természetbeni fizetésének kötelezettségét nem a begyűj­tésről szóló törvény írta elő, hanem attól teljesen független jogszabályok rendezték. Természetbeni földadót je­lenleg csak a négy holdon fe­lüli gazdaságoknak kell fizet­ni és csak akkor, ha annyi gabonájuk van, hogy a vető­magon és a háztartási szük­ségleten felül is marad. A természetbeni fizetés a négy holdnál nagyobb gazda­ságok kenyérgabona termésé­nek mintegy 12—14 százalékát érinti; A négy holdnál kisebb gaz­daságoknál engedélyeztük a pénzben történő kifizetést. Anyagi szempontból a termé­szetbeni, illetve a pénzbeni fi­zetés között lényegében nincs eltérés, miután a pénzbeni fi­zetés átszámítása az állam ál­tal fizetett szabadfelvásárlási árnak megfelelően történik. — Az idén számbave- szik-e az elcsépelt gabo­nát? — Az elcsépelt gabonát számba kell venni, mert a ter­melők gabonáját a gépállomás a termés meghatározott száza­lékáért csépeli el. Ahhoz, hogy a cséplőrészt ki lehessen szá­mítani, pontosan fel kell je­gyezni, hogy a termelőnek mennyi a gabonatermése. A cséplési eredmény számbavéte­le egyaránt érdeke a termelő­nek és a gépállomásnak, mert a termelő által fizetendő csép­lési részt csak így lehet kiszá­mítani és a gépállomás is csak így juthat hozzá munkája el­lenértékéhez. Ilyen megfontolások alapján ebben az évben is kelt cséplési eredménylapot kiállítani, amf terjeszteni. Ha az erre köte­lezett a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem ké­ri, a szerződés a véleményelté­résben foglalt tartalommal létre jön. Intézkedik a rendelet azok­ról az esetekről is, amikor a megrendelő a Honvédelmi Mi­nisztérium, vagy a főfelügye­lete alá tartozó szerv, vagv vállalat. Végül megállapítja: a meg- rendeléstől eltérő tartalmú iga­zolást és az ajánlattól eltérő megrendelést is véleményelté­rési nyilatkozatnak kell tekin­teni. sítés június második harmadá­nak végéig 101,6 százalék. A szénbányászati trösztök, ille­tőleg vállalatok harmad-ered­ményei a következők: Komló 101.8, Pécs 103,7, Dorog 101,5. Tatabánya 105,6, Oroszlány 103,2, Borsod 99,9, Közép- Dunántúl 103,9, Ózd 101, Pilis 104.8, Mátra vidék 100,2, Vár­palota 107,9, Hidas 101,2 szá­zalék. általában az eddig szokásos adatokat tartalmazza (a ter­melő neve, lakhelye, az elcsé­pelt gabona mennyisége. » cséplési díj stb.). A cséplési eredménylapot mind a termelő, mind a gép­állomás megbízottja aláírja. A termelő ezzel kötelezettséget vállal arra, hogy a cséplési díj­nak megfelelő mennyiséget a gépállomás által megjelölt ter­ményátvevőhelyre beszállítja; A cséplési eredményla;' egyik példányát a termelő, p másikat a gépállomás, míg egy harmadik példányt a termény* átjvevő-telep kapja meg; Olcsóbb lett a sertésaprólék Néhány sertésaprólckfélének és belsőségnek leszállították az árát. így például a disznófej kilónkinti ára 13,50 forint he­lyett 8 forint. A sertésköröm 11 forint helyett 5 forint. A sertésfarok 13.50 helyett 8 fo­rint. A sertés lép és bőrke ki- lónkint két forint. A füstölt sertésfej árát 32 forintról 19 forintra szállították le. Az idényjellegű árleszállítás elő­reláthatóan szeptember 30-ig marad érvényben. Kormányhatározat az állami szervek irat­anyagának biztosításáról A magyar forradalmi munkás* paraszt kormány határozatot ho­zott az állami szervek iratanyagá­nak biztosításáról. A határozat in­tézkedik arról, hogy az államhata­lom és az államigazgatás szervei, ezek intézetei és intézményei, va­lamint az állami vállalatok é» egyéb gazdálkodó szervek meg­szüntetése esetében hogyan kell az állami szervek iratanyagának (nyilvántartó könyveinek, karton­jainak, tervrajzainak stb.) meg­felelő biztosításáról gondoskodni. Végleges lottó nyeremény Jegy *ék A 16. játékhéten 2 285 305 szel­vény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz. Egy-egy nye­rőosztályra 857 023 forint nyere­mény jut. Tekintettel arra, hogy öttalálatos szelvény ezúttal sem volt, a négytalálatos szelvényekre összesen 1 714 046 forintot fizetnek ki. 15 négytalálatos szelvényre egyenként 114 270 forintot, 1037 háromtalálatos szelvényre egyenként 826 forint és 25 fillért, és 39 864 kéttalálatos szelvényre egyenként 21 forint és 25 fillért fizetnek. A négytalálatos szelvények: 105 351; 829 459; 1 021 147; 1 608 091; 1 669 001; 1 704 313; 1 769 510; 1 791 035; 2 007 736 ; 2 060 346 ; 2 681 714; 2 686 925; 2 772 689 ; 2 880 281; 2 941 532. (Az esetleg előforduló hibákért felelősséget nem vállal az OTP.) Megyénk területén, különö­sen az északi járásokban — mint a szobi, szentendrei, váci — rohamosan terjed az ame­rikai szövőlepke. E rovar kár­tétele — tömeges elszaporo­dása esetén, a védekezés elha­nyagolása mellett — eseten­ként katasztrofális méreteket ölthet. Minden gazdának köteles­sége, hogy ahol megtalálja a szövőlepkét, azonnal hozzálás­son a pusztításához. Sokat vi­tatott kérdés, milyen védősze­rekkel irtsuk. Igen hasznos kísérleteket végzett a Növény- védelmi Kutató Intézet. Meg­állapította, hogy a kártevők ellen erőművi, biológiai és a kémiai védekezést egyformán alkalmazni lehet és kell is. A kémiai védekezésnél nedves porozásokkal, HCH-s kombi­nált emulziók alkalmazásával nagyobb eredményt lehet el­érni, mint a száraz porozással. A gyakorlatban jól bevált a fiatal hernyók elleni védeke­zésnél a 0,8 százalékos Holló 10. emulziós, vagy 1,5 százalé­kos Hungária-Matador, idős hernyók ellen az 1 százalékos Holló 10., vagy 2 százalékos Hungária-Matador. A vegyi védekezés legalkal­masabb időpontja az első her­nyófészkek megjelenésétől szá­mított harmadik hét, mert ek­kor a hernyók zömét fiaial korban támadhatjuk meg, így a védekezés sikere biztosabb, j A sűrű lombú országúti eper­fák szakszerű koronaritkítása (nem csonkolása) elősegíti a vegyi védekezés sikerét. A második nemzedék ellen, a rajzásnak megfelelően, július­augusztus hónapban védekez­zünk, vával, ha ilyen tüneteket ta* pasztái? A beteg állatot azonnal ár- nyékba kell állítani, fejére hidegvizes borogatást tenni, vagy folyó mellett hideg vízbe állítani és egész testét lelo­csolni. Erősebb napos időben a hőguta veszedelmének ki­tett állatokat gyakrabban kell itatni, munkaközben pihentet­ni, Gyógyszerek adagolásával ne kísérletezzünk, mert ez mindenkor az állatorvos fel­adata. érünk el újabb és korszerűbb módszerek alkalmazásával. Ilyen új és hatásos eljárás a 3 százalékos Dinitrofenol al­kalmazása, 800—900 liter/kh vizes oldatban hátipermetező- géppel kipermetezve a fertő­zött foltokra, A kár néha haszonnal is jár A burgonyabo­gár kártételéről és az ellene való védekezésről be­szélgettünk Fé­nyes József elv. társsal, a megyei tanács mezőgaz­dasági igazgatósá­ga növényvédelmi felügyelőjével. Megtudtuk, hogy a burgcmyabogár- fertőzés az egész megyére kiterjedt, s kevés kivétellel felismerték a pa­rasztok az ellene való védekezés fontosságát. Fogy a DDT- por, pusztul a bogár és lárvája. Ki géppel, [ki ritka szövésű harisnya­szárból szórja a mérget a kárte­vőkre. Fényes József elvtárs idős, ta­pasztalt szakem­ber, s ha nem az lenne, talán el sem hinnénk, amit nekünk el- mondott, s így to­vább adjuk. — Érdekes, hogy a bogár megjele­nése óta évről év. re növekszik a burgonya termés­átlaga — mondot­ta. — Csak nem a kártevőknek tu­lajdonítható a nö­vekvő termésát­lag? — kérdeztük. — Nem, a gaz­dáknak. csak köz­vetve a burgonya­bogárnak — vá­laszolta. — Miért? — A figyelőszol­gálat és a burgo­nyabogár -kereső napok megszerve­zésével meglehe­tősen sokan látó. gatják — tanácsi vezetők és szak. emberek — a gaz• dák földjeit. Még a hanyagabb gaz­dák is szégyelle­nék, ha földjüket gázosán találnánk. A fokozottabb nö­vényápolás pedig növeli a termést. S bár elterjedt a burgonyabogár, jelentősebb káro­kat még nem tu­dott okozni, mert az állam anyagi támogatásával si­kerül a megjele­nés után azonnal elpusztítani. A beszélgetésből azt a tapasztalatot vontuk le: úgy látszik, a kár né­ha haszonnal is jár. — m. s. — ItniiniiiiiimimiiiiiiHittiimiMiHiiiiinimniiiiiiiniiimmmiiiiiimmiuiiiiiiinniiiiiiiiiNMmiwinitinniilMlllliniMIMMlllHlllflllllMHIllHIflIIfllini ......................................................................................................................................................................................................imiinnimmiimiimMiiniimmKliiiiiiiiiiiiimtiiiiiitnHtiiiiiiHiMiimiHiniiiiiiiifiiiiiiiMnilmiiiMmiiiiMmiiiimHmiHlumimKimnHIIltlHtiiii A kazalrakds helyes rendje Az anyaszénák első kaszálását legtöbb járásunkban már befejezték. Soron levő feladatunk a lekaszált termények betakarítása, kazlazása. Eddigi tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy jó néhány termelőszövetkezetben nagyon keveset törődnek a széna helyes kazlazásával. Melyek a helyes kazlazás alapelvei és módszerei? A kazal helyét mindig a szérüskert partosabb részén kell kijelölni, mert ezzel meggátoljuk, hogy nagyobb esőzések ide­jén a víz aláfolyjon. Ha a szérüskert sík terepen fekszik, ak­kor. a kazal helyének körülárkolásával és vízlevezető árok, valamint vízgyűjtő akna készítésével kell gondoskodni a csa­padékvizek levezetéséről. A kazal alját saraboljuk fel és egyengessük el, közvetle­nül a széna hordása előtt adjunk alá 50—60 cm-es vastag szal­maréteget. Jó aljat lehet készíteni nádból, rozséból és szőlő- venyigéből is, de ezekre is terítsünk 15—20 cm vastag szalma­réteget. A kazal 5—6 méternél szélesebb és 10—12 méternél hosszabb ne legyen, inkább rakjunk többet, A magasság ki­alakításnál azt kell szem előtt tartani, hogy minél magasabb a kazal, annál kevesebb a veszteség, de azért a hosszúság két­harmadánál ne legyen magasabb. A kazal tetejét beázási veszély elkerülése céljából borít­suk be másfélméter vastag szalmaréteggel. Viharok ellen jól beváltak az egymástól másfél-két méter távolságra készített lekötő övék. Nem javasoljuk a lekötésnél a drót alkalmazását, mert az esetleg elszakadó drótdarabok a takarmány közé ke­veredve állatok gyomrába juthatnak és azok egészségét veszé­lyeztetik; A kazlakat mindig az uralkodó szél irányára, hossztenge­lyével merőlegesen, kell elhelyezni! r ^ Orjitk tnvainhat a hnguintól A ló koponyáját közvetlenül érő forró napsugarak — kü­lönösen, ha az állat még ne­hezebb munkát is végez — hő­gutát okozhatnak. A hőgutá­ban beteg ló hirtelen súlyos­bodó tompultsággal bizonyta­lanul kezd járni, minduntalan botlik, erősen izzad, tekintete ijedt, lélegzése gyenge és erőltetett. Olykor előfordul­hat dühöngésig fokozódó izga­tottság is. Mit csináljon a gazda a lo­lrj módszer az aranka ír fására I Lucernásainkban és heré- seinkben, de még rétjeinken is nagy kárt okoz az aranka. Sokféle védekezési és pusztí- tási eljárást tapasztaltunk megyeszerte. Egyik helyen égetik, a másik helyen ássák. Sokkal nagyobb eredményt aliiiiiiiiiiiMimifimiiiiiiiifiMraiilhiimiiimimiiimiiiutun A KENYÉRGABONA FELVÁSÁRLÁSÁRÓL nyilatkozik as élelmezésügyi miniszter helyettese A szénbányászat tartja a napi 70000 tonnás termelést 12 778 csirke, tyúk káricál, csipog, kotkodá- csői az állami gazdaság tyúkfarmján. Közülük 2283 tenyésztyúk. A tojáshozam átlag 200—210 tojás egy-egy tyúktól évente. Képünkön* Várad! Barna telepvezető gyűrűzi a törzs­könyvezett növendékcsirkéket Pillanatfelvételek a Felsőbabádi Állami Gazdaságról Az állami gazdaság két kombájnja készen áll az aratásra. Most már „csak” a napsütéses, szép időn múlik, hogy a hatalmas gépek vágni kezdjék az árpa-búzatengert Barát László szerelő-brigádvezető benzin­motoros kombájnját nyersolajfűtésűvé alakí­totta át. Ennek előnye: megbizhatóbb, olcsóbb üzemeltetésű és nem tűzveszélyes A gazdaság messze híres sertésállományáról. Büszkék a gondozók, mert a héthónapos te- nyészsüldők súlya átlag 78 kilogram. Terme* szetesen vannak egészen apró malacaik isi Képünkön: félnapos yorkshiri malacok af anyjukkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom