Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-16 / 13. szám

2 1957. MÁJUS 16, CSÜTÖRTÖK Napról napra hatalmas si­kert arat a Fővárosi Nagycir­kuszban a „Paris sur Glace” — „Párizs a jégen” című eredeti francia jégrevű. A negyven­tagú jégbalett-együttes a leg­különbözőbb modern és klasz- szikus táncszámokat mutatja be. Tagjai között akad — a franciákon kívül — finn, oszt­rák és német is. A társulat ön­működő kocsijával műjeget teremtett a cirkusz porondjá­ra, s ezen járják a lepkeköny- nyű, nádszálkarcsú táncosnők bravúros táncaikat, Marie-Franeem Abrivard — az egyik legszebb barna jégtáncosnő — jégbalettot jár A szép szőke Inge Froideval — a társulat egyik bájos ifjú tagja spanyol nemzeti táncot. Tarantellát táncol a jégen Kamarabalett-esf a Petőfi Színházban Érdekes, újszerű kezdemé­nyezésnek lehettünk tanúi a Petőfi Színházban, az Állami Operaház tagjaiból alakult j kamarabelett-együttes beírni- i tatóján. Már az el6Ő jelenet megragadó. Jelmez, díszlet nélkül, klasszikus formák kö­zött alakít Lakatos Gabriella egy lányt, akit két udvarló is megkörnyékez. Nem tud vá­lasztani. Végül mindketten otthagyják és szelídebb lá­nyokkal táncolnak. Az egyedül maradt nő megdöbben, ami­kor látja a két pár vidám tán­cát. Már jó lenne akármelyik! De hiába! Az udvarlók azon­ban mégis visszajönnek és akkor hárman járják féke­vesztett táncukat. Sok szép tánc- és zeneszám váltogatja egymást. Megrázó, csodálatos kifejező erővel te­lített „A halál és a lány”, a „Pierre fátyla” koreográfiája, előadása. A kamarabalett-pgyüttes tö­rekvése arra irányul, hogy Összekötő hidat létesítsen a keringő és az operaházi balett között. Munkájuk szép és nehéz! Sok sikert kívánunk! Kijelölték a VIT-re utazó művészeti együtteseket A moszkvai fesztiválra hét kulturális csoport utazik, ösz- szesen 211 taggal. A sereg­szemlén részt vesz az Építők központi 'tánccsoportja, az OKISZ központi tánccsoport­ja, a Petőfi-együtte® énekka­ra, a recski népi zenekar, a Rajkó-zenekar, az Operaház fiatal zenészeiből alakult esztrád-zenekar és a Petőfi- együttes harmonika-zenekara. A nemzetközi ifjúsági talál­kozón természetesen szere­pelnek legjobb fiatal szólis­táink is. JltáfLU 20-án ünnepi nmei ttap,&k kezdődnek (^eíf léden A Ceglédi Állami Zeneisko­la és a Kossuth Művelődési Ház május 20-tól június 2-ig ünnepi zenei napokat rendez. A megnyitó hangversenyt má­jus 20-án este tartják a Kos­suth Művelődési Házban. Közreműködik — Pécsi Ist­ván vezényletével — a buda­pesti MÁV szimfonikus zene- foar, Farkas Ilonka, Bálint Jó­zsef, Garai György és Varsá­nyi László. Május 22-én lesz az Állami Zeneiskola növen­dékeinek díszhangversenye, 25-én Bárdos Lajos Kossuth - díjas, kiváló művész több kő- rusművét adják elő. 26-án Dalos vasárnap, 28-án Örök­szép melódiák címmel adnak műsort, 30-án rendezik a ceg­lédi zeneiskola tanárainak IX. nyilvános hangversenyét. 31- én a Pjatnyickij-együttes mutatkozik be Cegléden. Jú­nius 1-én és 2-án bemutatják Borlói Rudolf, a zeneiskola tanárának Nápolyi kalmárok című kétfelvonáisos vígoperá- iát. Új szállodák, vendéglők, cukrászdák a Dunakanyarban — hazánk egyik legszebb kirándulóhelyén Hazánk egyik legszebb ter­mészetjáró helye a pilisi he­gyeket körülölelő és a nógrá­di hegyekre néző Dunaka­nyar, mely a kirándulók száz­ezreinek ad örömet mindén esztendőben. Ennek a területnek a ven­déglői azonban elhanyagolt állapotban voltak. Néhány vendéglátóipari üzem biztosította az üdü­lők ellátását, szövetkezeti egység csak négy volt, tu­ristaház pedig mindössze öt. Az állami hálózat 37 vendég­lője elavult berendezéssel küzd, hiányos a konyhák el­látása és rossz a cukrászdák gépesítése. Szálloda itt egyál­talán nem volt eddig, ha csak nem számítjuk a Vácon és Szentendrén levő, összesen 24 férőhelyet. A patinás üdülő­helyeken: Leányfalun, Vi­segrádon, Nagymaroson, Ze- begényben és a többi nagyon sűrűn látogatott kirándulóhe­lyen egyetlen penzió, vagy szálloda sem működött. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium már ebben az esztendőben nagy erőfe­szítéseket tesz, hogy vál­toztasson ezen az állapo­ton. A Dunakanyar mind­két oldalán új szállodák, vendéglők és cukrászdák nyílnak. Visegrádon egy 200 férőhe­lyes, zenés cukrászda nyílik, kerthelyiséggel, ez lesz a vi­dék legszebb üzeme. Visegrá­don az 58-as számú vendéglő­nek megnyitják új tetőtera­szát. Nógrádverőcén kibőví- tife a jó konyhájáról híres, népszerű Rózsakért vendég­lőt. berendezik cukrászsüte­mények és hidegtálak árusí­tására is. Üj vendéglők nyíl­nak Vácon és Szentendrén. A dunaparti volt rendőrségi klubhelyiséget zenés cukrász­dának alakítják át. Eszter­gomban rendbehozzák a Hul­lám Szállót, amely a hozzánk utazó külföldiek befogadására is alkalmas lesz. Mindez azonban még min­dig nem elég a várható nagy forgalom igényeinek kielégítésére. Elsősorban penziókra lenne szükség, ezenkívül mozgóegységekre a kirándulók ellátásához, büfé­kocsikra és nagyszámú áru­sítóhelyre. A Pest megyei Ta­nács VB kereskedelmi osztá­lya most vizsgálja annak le­hetőségét, hogy a nagyobb forgalmú Duna menti közsé­geikben magánosok részére is minél nagyobb számban ad­hassanak ki penziós iparen­gedélyeket. A PÁRTÉLET HÍREI JÓL SIKERÜLT MONO- RON is a május 1-i ünnepség, amelynek a megszervezéséhez sok segítséget adtak a község gazdasági intézményeinek ve­zetői. Ezért a múlt heti párt­vezetőségi ülésre meghívták az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek vezetőit és köszönetét mondtak segítségükért. ■* EGYRE TÖBB ÜZEMBEN, községben érzik a fiatalok a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség megalakításának szüksé­gességét. Legutóbb a Mecha­nikai Művekben és a Száz­halombattai Téglagyárban bontott zászlót a KISZ. Tár­nokligeten, amióta megalakult a KISZ, a falu ifjúsága — nemcsak a KISZ-tagok — a párthelyiségbe jár beszélgetni, ping-pongozni. * SZABAD PÁRTNAPOKAT tartanak a héten a budai já­rás pártszervezetei. A járási intézőbizottság és a községi in* tézőbizottságők tagjai lesznek az előadók. * AZ ILLEGÁLIS PÄRT- MUNKABAN. de a felszaba­dulást követő években is, szép pártmegbízatást jelentett a pártsajtó, a különböző párt­kiadványok terjesztése. A já­rási MSZMP intéző bizottságok ismét sok érdekes olvasmányt juttatnak el a dolgozókhoz. Ilyen például a szépirodalmi könyvek közül: Traven: Arany­ásók, Kommunisták a vihar­ban, Salamon Béla: Hej, szín­művész. A politikai tájékoz­tatók közül: Kállai Gyula, Kiss Károly elvtársak előadá­sai, Az ellenforadalom táma­dása a néphatalom ellen Pest megyében. Tudományos érde­kességekről szól például: Béka emberek a Szuezi-csatorná- ban. * A BUDAKALÁSZI TEX­TILMÜVEK KISZ-szervezete gondoskodik a fiatalok szóra­kozásáról. Sakkot, rádiót, ping­pong felszerelést, biliárdot is szereznek. Május 19-én hajó- kirándulást szerveznek Eszter­gomba. A hajón zenekar is lesz. Ezt az Írást abból az alka­lomból közöljük, hogy a volt partizánt, Küpper Bélát — aki az ellenforradalmárok elleni harcban, a Csepeli Vasmű vé­delmében halt hősi halált —> ma helyezik örök nyugalomra. rGY KORA MÁJUSI DÉLUTÁN D a szép feloetehajú Gáspárján Zsuzsanna izgatottan sietett előre a fekete-tengerparti Batum város fő­utcáján. Többször megállt. Táskájá­ból kivette leckelikönyvét. Lopva be- lepillantott, aztán újra visszatette iratai közé. — Most már kétségte­len, nem tévedett, tiszta kitűnően tette le az első orvosi szigorlatát. Amikor kiért a tengerpartra, ész- revett egy sovány, beesett arcú férfit, aki bizonytalan léptekkel eléje állt. Tört oroszsággal így szólt: „Bocsánat, leejtett valamit!“ És az idegen zavartan egy fél kesztyűt nyújtott át a fiatal nőnek, amelyet az imént ejtett iki táskájából, így ismerkedett meg Gáspárján Zsuzsanna grúz orvostanhallgatónő későbbi férjével, a Szovjetunióba emigrált magyar kommunista Kup- JBgr_ Bélával. Sokáig sétáltak a tengerparton. A férfi távoli, gyönyörű hazájáról be­szélt. Zsuzsanna pedig, miután meg­tudta, hogy a fiatalember csak né­hány napja érkezett Batumba, szü­lővárosa nevezetességeit és történe­tét beszélte el. Batumot a bresztU- tomzki béke 1918-ban Törökország- nőik ítélte. De éppen itt végződik a bakui olajvezeték, az angoil csapa­taik tehát megszállták. Csak 1921-ben foglalta vissza a szovjet hadsereg. Csörgedezett, folyt a szó és estére már a magyar tájak, a Balaton szépsége összeolvadt a kék grúz al­konyban a Feketie-tengerrdl... Békés, gyönyörű napok követték egymást. Gáspárján Zsuzsanna megismer­kedett Petőfi, Ady, József Attila 'költészetével. A férfit Robaikidze Grigor, Iasvili Paolo grúz írók mű­vei ragadtatták el. Küpper Béla nemsokára feleségül vette Gáspár­ján Zsuzsannát. Boldogan éltek. Am a szép, meghitt életet 1941. június 22-én a németek vijjogó stukái hir­telen széttörik. Kitört a szovjet—német háború. GR ÚZIÁ TÓL - UDAPESTIG GÁSPÁRJÁN ZSUZSANNA ARCKÉPE Tv-UPPER BÉLA a frontra ment. A Gáspárján Zsuzsanna egyelőre Batumban maradt. Politikai biztos­ként fontos megbízatással egy hadi­üzembe osztották be. A vérengző fasiszta seregeik pusz­títva rohantak előre. Az orvul megtámadott szovjet nép példátlan szívóssággal védekezett —< készült a visszacsapásra. Az ellen­ség hátamögött az erdőkben, fal­vakban, városokban partizáncsopor­tok alakulták. . Gáspárján Zsuzsanna ezekben a lázas napokban gyönyörű fiúgyer­meknek adott életet. Alig hagyta el betegágyát, új beosztást Ikiapott, Az egészségügyi miniszter helyette­seként a batumi vöröskeresztet ve­zette. Nemsokára századosnak ne­vezték ki. Egy partizán-alakulat élére állt. Ejt nappallá téve küz­dött, dolgozott, mint minden szov­jet ember: tudta, akarta, hogy be- következzék a világtörténelemben páratlan győzelmük!... Gáspárján Zsuzsanna, a nagysze­rű asszony, már nemcsak a végtelen szovjet haza fölszabadításáért küzd. Szeme előtt lebeg a kis léig ázott Magyarország is. És már a nyelvün­ket is tanulja. 1QAZ ÁPRILIS 4-ÉN megdo- ± bogott a szive: mintha az egész világ ragyogó fényben fürde- ne... Aztán bekövetkezett a végső győzelem és Gáspárján Zsuzsa Grú­ziából Budapestre jött. Küpper Bé­láról a háború alatt alig hallost egyet-mást. Egy-egy elkésett levél, vagy kötelékétől elszakadt bajtár­sak jelezték, hogy él. Aztán hosszú ideig egy hírfoszlány, egy röpke szó n&m érkezett róla. Az ismeretlen városban szorongva járja az utcákat. Érdeklődik a pa­rancsnokságon. Mindhiába. Már- már föladja a reményt és kisfiával együtt haza akar utazni Grúziába. Éppen csomagol, amikor értesítik: férje él! Mint partizán megsebesült. Nemsokára egészségesen viszont­látja. 1 Csodálatos napok. A béke, az új­rakezdés tiszta, felejtheteitlen nap­jai. Küpper Béla és Gáspárján Zsu­zsanna már együtt járják Budapest utcáit. Nézik a lerombolt házakat, a felrobbantott hidakat. Egy percig sem haboznak, tudják mi a köte­lességük. Az asszony egyik iskolában oroszt tanít. Tört magyarsággal is előadáso­kat tart. . ízelítő egyik beszédéből: „A nagy Szovjetunióból érkez­tem a magyar asszonyok közé. A for. vadalom gyermeke vagyok. Szabad országban nőttem fel. Lelkesedéssel és szeretettel jöttem ide. Követtem hazájába magyar férjemet. Vágy és jószándék égett bennem: segítek magyar asszonytársaimnak, akiket testile g-lelkileg megnyomorított a Horthy-rendszer. Ezzel a politikai elmaradottsággal hamar találkoz­tam. Első alkalommal a piacon be­szédbe elegyedtem a magyar asz- szonytársakkal. — Hogy érzi itt magát? — kérdezte egyikük. Kö­szönöm jól, válaszoltam kissé bi­zonytalanul. — Az a baj, hogy jól érzik itt magukat — jegyezte meg barátságtalanul az egyik. A hang szíven ütött. Jobban megnéztem, proletárasszony volt. A munka és a gond elcsigázta. Hiszen éretted jöt­tem ide, kedvesem! Hogy a te éle­ted szebb legyen.“ Ez az asszony később művezető lett — mesélte Küpper né. Sdkszor bocsánatot kért tőle. T E LTEK-MŰLTAK a dolgos évek. Gáspárján Zsuzsannának még két fia született. A grúz—ma­gyar házaspár gyönyörködve figyel­te a gyermekek fejlődését. Robi a legidősebb fiuk, már 17 éves, erős, keménykötésű legénnyé serdült. A középső, Vojtuslka 8, Andriska, a legkisebb 4 éves. Az anya mindhárom fiát egyformán szerette. Legbüszkébben a máris de­rék kommunista nagyfiára tekin­tett, Kicsit szigorúan fogta, Minden útjáról beszámoltatta. Bizony, a lá­tóhatáron felbukkanó lányok ha­mar ellibbentek a pillantása elől, 1956. október 23-án délben Robi izgatottan állított be anyjához: Édesanyám, engedje meg, hogy föl­vonulhassak. A fiúik mind ott lesz­nek! — szólt. Nagy kommunista tüntetés lesz a párt tisztaságáért... Robi nem folytathatta. Anyja vil­logó szemekkel, tenyerét gyanúsan keményre feszítve így szólt a fiá­hoz: Te nem menni sehova! Mert úgy pofon teremtette téged, hogy nem felejt el, míg élsz. Egy kom­munista soha utcára nem tüntet, ha valamit akarni, a pártban monda­nak el. Gyerekeknek pedig a Kom- szomolban, nálatok a DISZ-ben szólni Ikell! — Édesanyám ... próbálkozott to­vább a fiú, de anyja kérlelhetetle­nül beküldte szobájába. Október 24, 25. Az ellenforrada­lom árja mind hatalmasabb hullá­mokkal árasztja el az országot. Gyújtogatnak. Gyilkolnak, Október 26-án délután 3 óra. Küp­per Béla feleségével és Robi fiával beszélget. A férfi arca sápadt. —- Minden épkézláb kommunista menjen a tömegek közé, magyaráz­zuk meg: újra szolgaságra ju­tunk ... Ragasszuk ki mi is a röp- céduláinkat. Erősebbek vagyunk, mint ők!... A volt partizán szenvedélyesen, de nyugodtan beszélt. Feszülten fi­gyelik. Egyszerre csöndesen így szól: én megyek. Arca és hangja el­árulja, ez a férfi mindenre kész, ha- lálraszánt... Fagyos csönd van a szobában. Az asszony szomorúan férjére veti pillantását. Ez a búcsú. Aztán a magyarrá vált grúz Gás­párján Zsuzsanna így szól: Menj Robi te is, ne hagyd egyedül apád. L emennek az utcára és Gáspárján Zsuzsanna addig tartja szemmel férjét és fiáit, amíg el nem nyeli őket az államvédelmi hatóság Izabella utcai háza előtt ordítozó csőcselék. Október 29-én reggel Robi tudat­ja anyjával: édesapját a Csepeli Vasmű védelmében, közvetlenül mellette, megölték. Október 30-án felfegyverzett „nemzeti forradalmárok“ a gyá­szoló asszonyt elhurcolják. Két nap múlva hazaengedik. Szovjet állampolgár. A vöröshadse­reg még a főváros határában áll, ráérünk végezni vele ... A nagyszerű asszony nem roppan össze. Az ellenállás módjait latol­gatja. Röpcédulákat készít. Robi és barátai szerte viszik. És még né­hány nagyszerű kommunista: Fel­kér elvtárs, Kovács elvtárs ... Már suttogva ejtik ki az elvtárs szót. Aztán eilérkezett a csodálatos haj­nal. November 4-e van. Gáspárján Zsuzsanna tűzharcban bemegy a pártközpontba és á Sza­badságharcos Szövetségbe. Fegyvert kér. Robi fiát az alakuló karhatalom­hoz küldi. Februárban Mező Imre és Szikla. Sándor elvtársak özvegyével meg­hívják a Német Demokratikus Köz­társaságba. Két kisfiát magával vi­szi. Robi nem mehet. Itt kell ma­radnia. A ikarhatalomban van a he­lye. Robi már férfi, ha a munkás­paraszt hatalom léte forog koc­kán ... Két hónapig voltak a német par- tizánszövetség vendégei. — Azt hittem — meséli — a né­metek között még nagyon sok fasisz­ta van. Nem. nem! Annyi szeretet... annyi ajándék ... mondja könnyes szemmel. A fasiszta nem szeret... Nem is mutatni tudja... a kutya tudni, fasiszta nem. nOBl KENYERET KERES apja JA helyett a !két árvának. Magán­úton végzi el a negyedik gimnáziu­mot. Esténként kószálni szeretne a barátaival. Gáspárján Zsuzsanna nem engedi. Fiatal fiúknak itthon a helyük. Ezt már becézve, oroszul mondja és megsimítja Robi fekete haját. Gimes Imre » Jégrevu a Fővárosi Nagycirkuszban

Next

/
Oldalképek
Tartalom