Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
A M. KIR. VOLT PÉCSI HONVÉD HADAPRÓDISKOLA MEGALAPÍTÁSA. Irta: Garay Lajos aligazgató-tanár. 40. éves évforduló. Intézetünk főbejáratánál a lépcsőházban több márványtáblát találunk. Az egyiken az van megörökítve, hogy az intézet I. Ferenc József uralkodása alatt Losonci báró BánfTy Dezső miniszterelnöksége és Komlós-Keresztesi báró Fejérváry Géza honvédelmi minisztersége idejében épült 1897—98. években. Egy kisebb márványtábla elmondja: „Építették Neuschlosz Ödön és Marcel építési vállalkozók Alpár Ignác építész terve és vezetése szerint 1897—98. években.“ Ezidén van tehát 40 esztendeje, hogy ahhoz a munkához, melynek eredményeként 1898. őszére elkészült melléképületeivel, játszótereivel intézetünk hatalmas palotája, megtették az első lépéseket. A közbenső évfordulók részben az időbeli közelség, részben a reánk szakadt válságos események miatt észrevétlenül múlottak el, de a negyvenedik évfordulónál meg kell állapodnunk. A negyvenedik évfordulóval intézetünk túllépte egy emberöltő küszöbét. Azok, akiknek a megalapításban részük volt és akik a kezdet nehéz munkájában működtek közre, már nagyobbrészt nincsenek az élők sorában. Akik pedig sok reménynyel eltelve valamikor elsőnek népesítették be e díszes épületet, s hangos, mozgalmas magyar életet vittek a holt falak közé, a világháborúban megtizedelve, egy megpróbáltatásokban gazdag korszak tapasztalataival maguk mögött immár szintén régen túlvannak a reménységek teljesültén, vagy talán azok szertefoszlásán. A krónikás számára tehát önként adódik az a feladat, hogy a feledés porától belepett írások és még életben lévő szemtanuk hiteles közlései alapján a negyvenéves évfordulóra feltárja a pécsi honvéd hadapródiskola megalapításának körülményeit. * * * A negyven év előtti helyszíni kép. Ha a negyvenéves múltba visszamegyünk, azon a helyen, ahol most intézetünk fekszik, egészen más kép tárul szemünk elé. Mindenekelőtt szembetűnik az, hogy intézetünk hatalmas telke akkor 31 telekkönyvi tulajdonos birtokában lévő 25 különböző részből álló területtömb volt, melyet északon a Középmakári-taligaút, délen a Szigetiországút határolt, keleten a Bálics-utcai belsőségekhez, nyugaton a legutóbbi években felhagyott alsómakári homok- és kőbányához közvetlenül csatlakozott. Közvetlenül, mert a Hadapród- és Kürt-utcák még nem léteztek, a Bálics-utca volt az akkori Pécs Szigeti-külvárosának utolsó utcája. A Bálics-utca házainak belsőségein túl mezőgazda- sági kültelek kezdődött. ^Intézetünk későbbi területén is nagyobbrészt mezőgazdasági célokra használt földek feküdtek. A kisajátítási okirat szerint rajtuk gabonát, kukoricát, fényért termeltek. Egy nagy, majdnem 4 holdnyi parcellán, azon a részen, ahol most is éppen az intézet kertészete van, a Pécs-Baranyai Kertészegylet faiskolájában nemesített facsemetéket ápoltak. Ahol most a gazdasági udvar van, ott szőlőültetvény tette a képet változatosabbá. A mostani gyakorlóteret a Bem-utca és Alsómakár-út irányában taligaút szelte ketté. Készben ezen (fuvarozták a város felé a szomszédos homok- és kőbánya termékeit. Itt akkoriban puskaporral, dinamittal robbantgatták a követ. Déli irányban, a katonai gyakorlótér, illetve a Pécsi-víz felé a csoronikai forrás vize magavájta medrében folyt a parcellák közt tova. őszi esőzések, tavaszi áradások vizét megduzzasztották,
