Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
8 nagy terület felszíni csapadékát is ez vezette le, így nem csoda, hogy ősszel és tavasszal azt a bizonyos, a mostani gyakorlótéren átvezető taligautat a kátyú és sár miatt használni alig lehetett. A területen néhány épület is állt, éspedig fent a Pécs-Baranyai Kertészegylet telkén és tulajdonában két kis ház kőfalkerítéssel; lent a Szigeti-országútra nézőén a mostani tisztiépület kertjében Krausz Salamon háza pálinkafőzővel, tejkereskedéssel; a mostani főbejárat táján egy cserepes szénáspajta. Az országút túlsó oldalán a huszárlaktanya már megvolt, azon túl a Szigeti-külvárosi temetőbe még temetkeztek. A honvédtisztképzés 1897. évi reformjának közvetlen előzményei: tiszthiány. Ilyen volt a későbbi hadapródiskola telke és környéke 40 évvel ezelőtt, 1897. év tavaszán, amikor a magyar királyi honvédelmi minisztériumban néhány beavatott már tudta, hogy a honvéd tisztképzés történetének nevezetes éve lesz az 1897. év. Ez az év a honvéd tisztképzés történetében nemcsak nevezetes, hanem korszak- alkotó dátum az 1897. évi XXIII. törvénycikk miatt, mely a honvéd tisztképzést új alapra fektette. A törvény előzményei visszanyúlnak az 1890. évi V. törvénycikkre, mely a hon védséget második vonalbeli hadseregből elsővonalbeli hadsereggé alakította át azzal, hogy bevezette a 2 éves szolgálati időt, megalkotta a zászlóalj és féldandárok helyett a honvéd ezredeket, felállította a honvédségnél is a tartalékos és póttartalékos kereteket. Pénzügyi és politikai nehézségek e törvény valóra váltását csak fokozatosan engedték még, á honvédség újjászervezése 7—8 éven belül mindamellett végbement. Természetes, hogy a honvédség e nagyjelentőségű újjászervezése a honvéd tisztikar létszámának fokozatos emelését követelte, ezért az 1890. évi XXIII. törvénycikk a Ludovika tisztképző tanfolyamának növendékállományát évfolyamonkint 60-ról 90-re növelte. A honvédség fokozatos fejlesztése és a természetes évi fogyaték miatt azonban a betöltésre váró tiszti helyek száma a 97-es évek felé már évi 200-ra emelkedett. A honvédelmi miniszter a hiányt a közös hadseregből önként átlépőkkel és tartalékos tisztek ténylegesítésével igyekezett pótolni, ezen az úton azonban a miniszter már a 90-es évek elején sem ért célt, a honvéd tiszthiány évről-évre nőtt, 1897-ben már 1000 körül mozgott, s előre ki lehetett számítani, hogy 1902-re a szervezetszerű honvédtiszti létszám 1500 fővel lesz kevesebb a szükségesnél. Ez a létszám a honvédtiszti létszámnak 41%-át tette ki. Elodázhatatlanul szükségessé vált tehát ennek e hiánynak és a honvéd tisztikar évi természetes fogyatékának pótlásáról törvényesen gondoskodni. Egyéb hiányosságok, kívánságok. De nemcsak a létszámpótlás ügye várt megoldásra, a honvéd tisztképzésnek volt más hiányossága is: a honvédségnek nem volt katonai főiskolája, mint volt a közös hadseregnek. A 4 évfolyamú honvéd Ludovika Akadémia ugyanis hadapródiskola jellegű intézet volt, hova 4 középiskola után 14—16 éves ifjak vétettek fel. Ugyancsak kifogás hangzott el az ellen, hogy a közös hadseregtől, ahol a magyar elem a tisztikarban amúgysem szerepelt számarányának megfelelőleg, vontak el a honvédség részére tiszteket, sőt inkább az volt a kívánatos, hogy a magyar elemet a közös tisztikarban növeljük. Amikor tehát a honvédtiszti utánpótlás törvényes rendezése a nagyfokú tiszthiány miatt halaszthatatlanná vált, a honvédelmi minisztérium elérkezettnek látta az időt, hogy gyökeresen segítsen nemcsak a létszámhiányon, hanem mindazokon a hiányosságokon, amelyek a honvéd tisztképzés egész területén mutatkoztak. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszteré az érdem, hogy a honvéd tisztképzés gyökeres újjászervezésének ügyét őfelségénél képviselte, s a fenti hiányokat és kívánságokat orvosló törvénytervezetet elfogadtatta, s ezzel a honvéd tisztképzés történetében a legkimagaslóbb reformnak megalkotója lett.
