Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932
14 A balkáni népeket tehát leverte a török és ők hamar megalkudtak vele, szolgálatába álltak, fejedelmeik leányaikat küldték el a szultánok és basák háremeibe, sokan közülük felvették a mohamedán hitet s évszázadokon át fanatikus harcosokat és vezéreket adtak a töröknek. Ezzel szemben a magyar-török összeütközések első szakasza volt igazában Európa első találkozása a török hatalommal. Az Anjouktól megteremtett Nagymagyarország katonai ereje volt az, mely az izlám első nagy rohamát Zsigmond és a Hunyadiak alatt megállította s a magyar területtől távoltartotta. És most a Jagellók hanyatló kovában, az általános társadalmi, politikai, erkölcsi dekadencia idején megkezdődött a török hatalommal vívott harcok második, az eddiginél sokkal borzasztóbb és véresebb korszaka, melynek színtere áttolódott a nagy magyar medencébe, hol megtelepedése óta ült a magyarság és szorgalmával, kitartásával, serény munkájával falvak és városok sűrű embertelepeit virágoztatta fel, hol jólétnek, gazdagságnak örvendve dolgozott annak a kultúrának továbbfejlesztésén, melybe a kereszténység felvételével kapcsolódott bele . .. Erre az időre esik idősb Zrínyi Miklós életének nagyobbik szakasza és hősünk ifjúsága. Jagelló Ulászló alatt és II. Lajos uralkodásának első felében béke volt a törökkel. Ám ezt a békét nem szabad a mai értelemben venni s azt képzelni, hogy élesen megvont demarkációkon belül az ellenfelek tiszteletben tartották egymás birtokállományát s csak hadüzenet esetén léptek ki a megállapított határok mögül. A török béke is állandó harcból állt. A török basák, bégek a magyar végek vitézeivel örökös hadilábon álltak Lesvetések, zsákmányolások, dúlások, behódoltatások napirenden voltak. A török végeken sok volt a fizetetlen haramia, martalócz, de szívesen vállalkoztak zsákmányszerzésre fizetett, rendes török katonák is. E vállalkozásokat a mieink úgy igyekeztek megakadályozni, ahogy lehetett. A határok közelében nem volt az élet és vagyon soha biztonságban. A szegény nép elmenekült az ilyen vidékről, a végvárak környéke elnéptelenedett, az elhagyott, elvadult vidékek közepette lassankint magányosan álló sziget lett az őrséggel megrakott vár, melynek élelmezése, felszerelésének pótlása mindnagyobb nehézségekbe ütközött. Idősb Zrínyi Miklós birtokszerzései. Idősb Zrínyi Miklós birtokai: Zriny és Pedel vára s más uradalmak az Unna mellékén 1508 körül, amikor hősünk született, még nem voltak ellenséges meglepetéseknek egykönnyen kitéve, még állt a Verbász völgyében Jajca vára, mely a régi Horvátországnak és Szlavóniának olyan védőbástyája volt, mint Nándorfehérvár a Duna völgyének. De ha nem is voltak kitéve közvetlen veszélynek, jövőjük, sorsuk bizonytalan volt s az önfenntartás ösztöne azt követelte, hogy idősb Zrínyi Miklós olyan területen is szerezzen birtokot, melyre biztonságosabban alapíthatja családja jövőjét. Felesége, az ugyancsak ősi, főnemesi családból származó Korbáviai Ilona több gyermekkel ajándékozta meg, ezek között Ilona volt a legidősebb, aztán Margit, Mihály, János és Miklós következtek. E család jövője, az ősi, híres nemzetség fennmaradásának biztosítása volt az apa életének legfőbb célja és feladata. A ránkmaradt emlékek tanúsága szerint idősb Zrínyi Miklósnak részben sikerült ezt a feladatot megoldani. Szerződésre lépett sógorával, Korbáviai Jánossal s megegyeztek abban, hogy ha valamelyikük fiutód nélkül elhal, birtokait a másik örökli. A Korbáviai birtokok Lika-Krbava-, Zágráb-, Kőrösmegyék területén feküdtek, tetemesen felülmúlták a Zrinyi-féléket, de egy részük jobban ki volt téve a török zsákmányolásainak.
