Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932

14 A balkáni népeket tehát leverte a török és ők hamar megalkudtak vele, szolgála­tába álltak, fejedelmeik leányaikat küldték el a szultánok és basák háremeibe, sokan közülük felvették a mohamedán hitet s évszázadokon át fanatikus harcosokat és vezé­reket adtak a töröknek. Ezzel szemben a magyar-török összeütközések első szakasza volt igazában Európa első találkozása a török hatalommal. Az Anjouktól megteremtett Nagymagyarország katonai ereje volt az, mely az izlám első nagy rohamát Zsigmond és a Hunyadiak alatt megállította s a magyar területtől távoltartotta. És most a Jagellók hanyatló kovában, az általános társadalmi, politikai, erkölcsi dekadencia idején megkezdődött a török hatalommal vívott harcok második, az eddiginél sokkal borzasztóbb és véresebb korszaka, melynek színtere áttolódott a nagy magyar medencébe, hol megtelepedése óta ült a magyarság és szorgalmával, kitartásával, serény munkájával falvak és városok sűrű embertelepeit virágoztatta fel, hol jólétnek, gazdag­ságnak örvendve dolgozott annak a kultúrának továbbfejlesztésén, melybe a keresztény­ség felvételével kapcsolódott bele . .. Erre az időre esik idősb Zrínyi Miklós életének nagyobbik szakasza és hősünk ifjúsága. Jagelló Ulászló alatt és II. Lajos uralkodásának első felében béke volt a törökkel. Ám ezt a békét nem szabad a mai értelemben venni s azt képzelni, hogy élesen meg­vont demarkációkon belül az ellenfelek tiszteletben tartották egymás birtokállományát s csak hadüzenet esetén léptek ki a megállapított határok mögül. A török béke is állandó harcból állt. A török basák, bégek a magyar végek vitézeivel örökös hadilábon álltak Lesvetések, zsákmányolások, dúlások, behódoltatások napirenden voltak. A török vége­ken sok volt a fizetetlen haramia, martalócz, de szívesen vállalkoztak zsákmányszerzésre fizetett, rendes török katonák is. E vállalkozásokat a mieink úgy igyekeztek megakadá­lyozni, ahogy lehetett. A határok közelében nem volt az élet és vagyon soha bizton­ságban. A szegény nép elmenekült az ilyen vidékről, a végvárak környéke elnéptelene­dett, az elhagyott, elvadult vidékek közepette lassankint magányosan álló sziget lett az őrséggel megrakott vár, melynek élelmezése, felszerelésének pótlása mindnagyobb nehéz­ségekbe ütközött. Idősb Zrínyi Miklós birtokszerzései. Idősb Zrínyi Miklós birtokai: Zriny és Pedel vára s más uradalmak az Unna mellékén 1508 körül, amikor hősünk született, még nem voltak ellenséges meglepetések­nek egykönnyen kitéve, még állt a Verbász völgyében Jajca vára, mely a régi Horvát­országnak és Szlavóniának olyan védőbástyája volt, mint Nándorfehérvár a Duna völ­gyének. De ha nem is voltak kitéve közvetlen veszélynek, jövőjük, sorsuk bizonytalan volt s az önfenntartás ösztöne azt követelte, hogy idősb Zrínyi Miklós olyan területen is szerezzen birtokot, melyre biztonságosabban alapíthatja családja jövőjét. Felesége, az ugyancsak ősi, főnemesi családból származó Korbáviai Ilona több gyermekkel ajándé­kozta meg, ezek között Ilona volt a legidősebb, aztán Margit, Mihály, János és Miklós következtek. E család jövője, az ősi, híres nemzetség fennmaradásának biztosítása volt az apa életének legfőbb célja és feladata. A ránkmaradt emlékek tanúsága szerint idősb Zrínyi Miklósnak részben sikerült ezt a feladatot megoldani. Szerződésre lépett sógorával, Korbáviai Jánossal s megegyez­tek abban, hogy ha valamelyikük fiutód nélkül elhal, birtokait a másik örökli. A Kor­báviai birtokok Lika-Krbava-, Zágráb-, Kőrösmegyék területén feküdtek, tetemesen felül­múlták a Zrinyi-féléket, de egy részük jobban ki volt téve a török zsákmányolásainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom