Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
5 Mi újat látnak megint a régi Magyarország nagyságát, aztán nagy megaláztatását látott falai? Mialatt Pécs a szerb uralmat nyögte, azalatt Magyarország többi része fölött elviharzott az októberi forradalom és a bolsevismus. Ezeréves történetünk legmélyebb örvényébe zuhantunk alá, mely elsodorta természetadta határainkat, mely kardcsapás nélkül idegen kézre adta a dúsan hulló magyar vértől százszor megszentelt drága hazaföíd kétharmad részét. így vezekeltünk az ezeréves eszmények sárbatiprásának sok gyalázatáért. Pedig nem telt be még a mérték. A tönkretett, megcsúfított országcsonk fölött elömlött az oláh invázió. Amikor a bolsevismus bukása és az oláhok kitakarodása után megindulhatott az újjáépítő munka, romok, roncsok, tönkretett, elárvult, kifosztott és helyükről elüldözött intézmények várták mindenfelé felemeltetésüket, sorsuk jobbrafordítását. A pécsi hadapródiskola sorsára jutottak a megszállt területek összes katonai intézetei. Növendékeik a szülői házhoz tértek vissza, mások hontalanul hányódtak szerte-széjjel a csonka hazában, sokan fiatalos hévvel a nemzeti hadseregbe álltak. A pozsonyi és kassai cs. és kir. katonaiskolák töredéke csekély felszereléssel a megszállás elől elmenekülve, a hajmáskéri táborban már 1919 január elején katonai főreáliskolává alakult, végigszenvedte a forradalmat, bolsevismust s az oláh megszállás után növendéki létszámában, tisztekben erősen megfogyatkozva, megtépetten várta az akkor még m. kir. Hadügyminisztérium rendelkezését további sorsa felől. A Hadügyminisztérium, hogy a nemzet virágát, jobb jövendőjének zálogát, a széjjelszóródott, menekült katonai nevelőintézetek ifjúságát megmentse, 1919 október elején újjászervezte a hajmáskéri katonai főreáliskolát. Számolni kellett azzal, hogy hadseregünket a békeszerződés erősen csökkenti. Az újjászervezésnél gondoskodni kellett arról, hogy a katonai főreáliskolák növendékei polgári pályákon is elhelyezkedhessenek. A katonai főreáliskolák fenntartásával és annak alapítványaival segítségére akart a minisztérium lenni az anyagi romlásba jutott katona- és hivatalnok-családoknak gyermekeik nevelésében. Ezért az újjászervezés szerint az új főreáliskolának a Középiskolai Tanterv megfelelő anyagát kellett elvégeznie, növendékei a nyolcadik osztály végén érettségi vizsgálatra voltak kötelezve, tanulmányi tekintetben a tankerületi főigazgatók alá helyeztettek. Ezzel az újjászervezéssel létrejött hajmáskéri katonai főreáliskola volt a m. kir. Zrínyi Miklós reáliskola nevelőintézet egyik őse. A minisztérium sajtó útján értesítette a menekült, volt katonai intézetek növendékeit, hogy vonuljanak be Ilajmáskérre, hol tanulmányaikat folytathatják. A nemzeti hadsereg fővezérsége elrendelte, hogy a nemzeti hadseregben szolgáló valamennyi volt katonai intézeti növendék leszerelendő és Hajmáskérre utbaindí- tandó. Hasonlóképen felszólították a volt katonai iskolai tanárokat is, hogy jelentkezzenek az új iskolához tanárul. Az intézmény parancsnokává Kovács József alezredes neveztetett ki. Az új parancsnok vállaira helyezett feladat nem volt könnyű, ha meggondoljuk, bogy egy nagy, belső megrázkódtatáson keresztülesett, eszményeiben keservesen csalódott, a zivataros idők romboló tanaitól érintett és megfertőzött, a tanulástól és komoly munkától elszokott ifjúságot kellett az eszmények tiszteletére ránevelni, megfegyelmezni s a tudományszerzés nehéz és igen fáradságos útjára rávezetni. Kovács József alezredes nem ijedt meg a ráváró nagy feladattól. Mint kiváló tanár, iskolasegédtiszt, növendékszázad- és zászlóalj parancsnok békeidőben és a háború alatt 15 évig működött részben a Ludovika Akadémiában, részben más
