Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1929
8 legyen tilos, és helyébe lépjen az esperantó. Ezáltal azt a célt is el lehet érni, hogy a tanárokat anyanyelvűk és honpolgárságukra való tekintet nélkül cserélgetni lehet, mert az előadás nyelve úgyis az esperantó, a tankönyveket meg a Népszövetség osztja ki bölcs és igazságos kézzel. Aki ezt a tervet odisseusi furfanggal kieszelte, egyidejűleg megállapítja, hogy bizony sajnos, nehezen lehet ezt a gyönyörű gondolatot keresztülvinni, mert a versailles-i békekötés és Franciaország Ruhr-politikája fölkeltette Németországban nemcsak a nemzeti érzést, hanem a lángoló gyűlöletet is. Mivel Jonathan Scott úrnál vagyunk, maradjunk meg nemzete mellett, melynek többek között az a jó tulajdonsága is van, hogy ott mindenki mondhat, beszélhet, amit akar, semmi sem természetesebb, mint az, hogy mindenkit türelmesen végighallgassanak, de épp oly természetes, hogy azután mindenki megmarad a saját álláspontja mellett. Ez a magyarázata annak, hogy Mr. Scott ily gyönyörű igéket szülhetett a világnak. Mr. Scott fogjon bennünket tehát karon, kisérjen át Angliába, ő tudja a járást, hol lehet a La Manche-on száraz lábbal átkelni. Angliában szabadság van az iskolában is! Minden iskola maga állítja össze a tantervét; hiszen a Ratio Educationis előtt nálunk is így volt. Az elemi iskolákban szó sincs a hazaflságról; a középiskolákban is alig, de figyeljük ezt jól meg: mikor az angol diák a földrajzot tanulja, önmagától megérti, hogy mit jelent a kis szigetlakónak Egyiptom . . . India . . . Ausztrália és az afrikai gyarmatok! Mily göi'csösen kell nekik ezekhez ragaszkodniok! Mily erőt kell kifejteniük, hogy az uralkodást apáiktól átvehessék, és mily nagy dolog az : angolnak lenni — úrnak a világ fölött! Ezekhez a gyarmatokhoz a tenger vezet . . A tenger az a mérhetetlen sós víz, ahol mindenütt angol lobogót lenget a szél. A világ összes tengere az ő tengerük! Innen van az, hogy a programmszerű hazafias tanítás híjával is a hazaszeretet, az angol önimádás határtalan ! Erkölcs 1 Csak egy erkölcs van : Angliát szolgálni, menjen bár ezáltal minden más tönkre! Ők magukat a teremtés jótéteményének tekintik az emberiség számára És valóban, azáltal tartják fenn uralmukat, hogy megtalálják más népek gyengéit, és ha ezeket simogatják, úgy tűnnek fel, mint jótevők. Tankönyveik tele vannak ezzel a gondolattal: „Félj Istentől, de tartsd szárazon a puskaport!“ Igen tanulságos reánk nézve és érdekesebb egy marék statisztikai adatnál az, hogy mennyire gyűlölik a franciákat! Nelson admirális szava szállóigévé vált: „Gyűlöld a franciát, mint az ördögöt!“ Érdekes tanulmányt nyújt az Orleansi Szűz esete. Mindkét nemzet leírása szerint egy angol a máglya előtt így kiáltott fel: „Elvesztünk, mert szentet égettünk meg!“ Igaza volt, — mondja az angol tankönyv — elvesztettük Franciaországot! . .. Tehát angol gyermek ne feledd, hogy Franciaország az angoloké — jog szerint! Tankönyveik ezáltal párhuzamosan elég tápot adnak a német gyűlöletre is. (Gáspár Pál: A pedagógiai pacifizmus. Magy. Paed. 3—6. sz. 1311—32. oldal) Ez az angol pedagógia új iránya — tehát a régi. Ebből több tanulságot vonhatunk le, mintha felsorolnék iskoláik technikai berendezkedéseit, melyre vonatkozólag utalok Dr. Kornis Gyula professor úrnak „A Magyar Padagógia“ fenti számaiban megjelent cikkére. Franciaországban vagyunk. Itt tovább kell időznünk, itt sok újat, sok érdekeset látunk ... Ezeknek is saját szempontjukból mily igazuk van ! A franciának eszeágában sincs most arra visszaemlékezni, hogy a háborút nem az ő vére, nem az ő zsenialitása, nem az ő katonája nyerte meg!!! Anglia ... Amerika ... az afrikai csapatok.. . na igen, történelmileg ezek is ott, de csak úgy ott voltak! A francia népből lett francia katonáé a gloire, ez megtette kötelességét, a nevelés tehát jó volt: jó lesz a jövőben is. Mint az első részben említettem, Rousseau, Voltaire, Zola stb. hazájában oly mindegy, ki mit hisz: a keresztény erkölcsi
