Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1929
20 Protestáns (református, evengélikus és unitárius) vallási! növendékeink minden vasárnap- és ünnepnapon az intézeti protestáns kápolnában tartott istentiszteleteken vettek részt. Az istentiszteleteket az intézeti református lelkész végezte. A reformáció emlékünnepén (október 31) és Pünkösd vasárnapján a növendékek a úriszentvacsorá- ban részesültek. Karácsonykor és husvétkor a szabadságolt növendékek otthonukban mentek templomba és éltek az uriszentvacsorával, az intézetben maradtak pedig a városi református és evangélikus templomokban tartott ünnepi istentiszteleteket látogatták egy-egy protestáns vallású tanár vezetése alatt s vettek uriszentvacsorát. A reformáció emlékünnepén (október 31.) az igazgatóság a protestáns vallású tanároknak és növendékeknek szünnapot engedélyezett. A tanév első felében az intézeti lelkész vezetése mellett hetenként szerdán este a prostáns kápolnában biblia-órák tartattak, amelyeken a növendékek önként jelentek meg, és a deák legkeményebb küzdelmével (sexualitás) foglalkoztak komoly elmélyedéssel. Az intézeti lelkész a növendékeknek április 2., 3. és 4. napjain nagyhétre előkészítő csendes órákat tartott, valamint előkészítette a növendékeket 3 -3 napon át az október 31-iki és pünkösdi ünnepi istentiszteleteken osztott úriszentvacsorához. A VII évfolyambeli növendékek a hittanórákon az egész esztendőn át Máté évangéliumát, a VIII. évfolyambeliek pedig János evangéliumát tanulmányozták. e) Tanulmányi és fegyelmi állapot. A Rendtartásunkban előírt módszeres értekezleteket szeptember 10-én és február 11-én tartottuk meg. Az oktatás tekintetében való egységes eljárás biztosítására azonban az egyes tanulmánycsoportok *) is tartottak havonkint külön értekezleteket. Ezeknek az értekezleteknek a tárgysorozata általában a módszeres értekezletéhez hasonlatos, és céljuk a havi munkanaplók, az írásbeli dolgozatok tételeinek és időpontjának, a tanulmányok kapcsolatossága érdekében szükséges intézkedéseknek, s az elmúlt hónap pedagógiai tapasztalatainak a megbeszélése. Itt tesszük megbeszélés tárgyává azokat a kérdéseket is, melyek a tanári kar továbbképzése szempontjából fontossággal bírhatnak. A tanulmánycsoportok értekezleteit minden alkalommal ú. n. tanulmányvezetői értekezletek előzték meg, melyeken az igazgató elnöklete alatt összegyűlt tanulmányvezetők a csoportokat közösen érdeklő pedagógiai és adminisztratív kérdéseket beszélték meg, s tapasztalataikról jelentést tettek az igazgatónak. Az első ellenőrző értekezletet november 25-én, a másodikat április 28-án tartottuk meg. Az oktatásnál iigyelemmel voltunk arra, hogy gyengébb tehetségű, vagy tanulmányaikban önhibájukon kívül hátramaradt növendékeinknek megadjuk a szükséges eszközöket és feltételeket ahhoz, hogy ismereteiket kiegészíthessék, s társaik tudásának szintjét megközelítve az iskolai oktatás céljainak megfelelhessenek A bátortalanokban és gyengébbekben iparkodunk önbizalmat kelteni, megismertetjük velük a különböző leckék megtanulásának legbiztosabb, legcélravezetőbb és leggazdaságosabb módját, melléjük osztálytársaik közül instruktorokat rendelünk, az iskolai szünidők tartamára (még a nyári szünidőre is) tankönyveket bocsátunk rendelkezésükre, szorgalmi feladataikat gondosan átnézzük és megjutalmazzuk, az idegen nyelvek elsajátítása céljából külföldre utazó növendékeket anyagi segélyben részesítjük, s kezünket csak azokról a növendékekről vesszük le végérvényesen, akik hanyagságukkal, javíthatatlan kötelességmulasztásukkal teszik a nevelő és oktató személyzet munkáját ') Rendtartásunk a tanított tantárgyakat 4 csoportra osztja. Az I. tanulmánycsoporthoz tartoznak : a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz, a természetrajz, a filozófia és a gyorsírás; a IT. tanulmánycsoporthoz az idegen nyelvek ; a III.-hoz a mennyiségtan, a fizika, az ábrázoló geometria, a szabadkézi rajz és a kémia, a fizikai és kémiai gyakorlatok; a IV. tanulmánycsopoit tárgyai a test- gyakorlás, az egészségtan, a cserkészismeretek, a vívás, az úszás, a tánc, az ének és a zene.
