Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1925
11 Akik nem barátai az intemátusi nevelésnek, legtöbbnyire azzal érvelnek, hogy minden fiú, még a legjobban nevelt is tud valami rosszat. Ezt az internátusbán kicserélik egymással s az a fiú, aki egy hibával ment el hazulról, karácsonyra már ötvennel terhelten tér vissza. Tévedés. Először is: ugyanez épen úgy megtörténhetik, ha a fiú naponként a szülői házból megy az iskolába. Sőt inkább könnyebben megtörténik ott, ahol a szakszerű felügyelet nem lehet annyira tökéletesen szervezett, mint a mi internátusainkban. Másodszor pedig az idegenek nevelése ment a szülői elfogultságtól, kényeztetéstől, elpuhítástól, azért, ha különben hivatásának magaslatán áll — küzdelemre hivatott férfi jellemek fejlesztésére alkalmasabb. Az internátusi nevelő teljesen tárgyilagosan bírálja növendékeit, azok erkölcsi, értelmi és magaviseleti értékének megfelelően, mert neki összes növendékei egyformán kedves, szeretett gyermekei s igy nevelői eljárása minden elfogultságtól mentes. Minden tanárember tapasztalta, hogy az iskolai tanításban sokkal türelmesebb, mintha otthon saját gyermekével foglalkozik. Ez első pillanatra hihetetlennek látszik, pedig számos tapasztalat bizonyítja, hogy úgy van. Ebből levonhatjuk azt a tételt, hogy a gyermek nevelésével, egy bizonyos koron túl, hozzáértő idegenek sikeresebben foglalkozhatnak. „Ép testben ép lélek!“ — halljuk országszerte. De csak mint jelszót, mert a valóságban a torna és sport által megedzett férfitest rendszeres felépítésére, ki- fejlesztésére — sajnos — nem fordítanak elég gondot. A középiskolák tornaórái csak a test elpuhulását akadályozzák meg. Ám a fejlődésben levő testnek sportra, mozgásra, kirándulásokra is szüksége van. Tagadhatatlanul szép eredménnyel dolgoznak az egyes tornaegyesületek ifjúsági csapatai, bár itt a főszempont többnyire az egyesületi érdek: hogy minél több sportágból rekordereket neveljenek. Az ilyen különleges képzés hátránya, hogy nem összhangzatosan fejleszti a testet, egyes szervekre (szív, tüdő) pedig káros hatással is lehet. Intézetünkben a rendes tornaórákon felül még vívó-, sport és iskolai játékórákat is tartunk, melyeken a növendékek a legmodernebb elvek szerint foglalkoznak a sport minden ágazatával szakképzett tanárok vezetésével. Minden növendéknek minden egyes sportágban ki kell magát képeznie, hogy tüdeje és izmai egyöntetűen fejlődjenek. A fejlődés fokát (melyről Értesítőnk más helyén számolunk be) minden tanév elején és végén orvosi vizsgálat és mérések állapítják meg. Ha valamely növendék fejlődése bármely tekintetben is az átlagon alul marad, ennek okát az orvosok és a sportot vezető tanárok megállapítják és ha lehet, kiküszöbölik. A jellem egyik alappillére a megbízhatóság. Szinte mondhatnók: az összes erények gyakorlati foglalata. Ha valakiről azt mondhatjuk, hogy feltétlenül megbízható ember, arról már minden jót elmondtunk. E fontos tulajdonság előfeltétele, tényezője: á kötelességérzet és a pontosság. Nelson angol admirális a hires trafal- gári csata (1805. okt. 21.) előtt hosszas buzdító beszéd helyett mindössze ennyit mondott katonáinak „Anglia elvárja, hogy mindegyitek teljesítse kötelességét!“ És Anglia győzött. A rend, a pontosság s a test és lélek egyöntetű fejlesztése céljából a növendékek életmódja, egész napi tevékenysége a felkeléstől a lefekvésig (a Napi tan- és foglalkozási órabeosztásban) pontosan meg van állapítva. Elméleti és gyakorlati oktatás, torna, sport, játék és tetszés szerint választott foglalkozás üdítő változatosságban követik egymást. A növendék korántsem ól, „mint kalitkába ■ zárt madár“, ahogyan talán némely érzékeny-szívü édesanya gondolja. Ez a pontosan szabályozott élet nem hat nyomasztólag a növendékekre, egyik sem érzi a kötöttségét, mert az együttes munka felvidítja a kedélyüket. Bár minden foglalkozásnál egy tanár is jelen van, ez a növendékek elfogulatlanságát nem érinti, mert benne nem csupán elöljárót, felügyelőt látnak, aki esetleg a kedvcsapongás túlzásai