Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1922

INTÉZETÜNK JELENE ÉS MÚLTJA.

I.

Intézetünk épülete.

Intézetünk Pécs városának délnyugati peremén fekszik a legegészségesebb környezetben. Négyszögalakú kis telep: kilencvenezer m2 kiterjedésű telken, a Makár-hegy lábánál. Napsugaras, szelidlejtésű domboldalon foglal helyet. A fallal körülvett hatalmas telken árnyas ligetek, tágas játszóterek, széles, fákkal beszegett sétautak váltakoznak. Nem hallatszik ide a városi élet zaja, piaci tülekedése. Napsugár- és tériszonyban szenvedő házai, szűk udvarai is messze. Pormentes levegő, napsugárözön, tiszta, egészséges, szabad hegyi légkör. Ilyen a mi iskolánk környezete.

Az intézet főépülete a telep előterében, annak legmélyebb pontján: a Szigeti- országút hosszában foglal helyet. Alagsoros, három emeletes épülettömb. Homlokzata 12974, — két szárnya egyenkint 55’45 méter hosszú. Szélességben 12 m.; párkány magassága 24 m. — 166 tágas helyiséget foglal magában. Frontja előtt virágos parkot ölelnek a gesztenye lombok. Jobbról, balról egy-két-emeletes épületek alkotják keretét. Tanái-i lakások, felügyelői lakások. Messziről látszik ide az intézeti kórház, kis erdő közepén. Csendes, meleg fészek. Nem is látszik, jól elbújnak a fák, lombok között a háttérben a nyári szabadfürdő s a gazdasági épületek.

A barokk-stilű, hatalmas főépület uralkodik nemcsak a kis telepen, hanem a közeli vidék fölött is. Festői hatású. Hátterét a Misina,- a Makárhegy alkotja. Házak, ligetek olyanok körülte, mint a cirádák a drágakőfoglalaton. Óriási tömeg. Mégis könnyed, kecses. Remekelt itt az építőművészet. Nemes arányok, magasba- törő, éles vonalak. A tömeghatást legyőzte s harmóniába, szépségbe fogta benne a művészi gondolat.

Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége és Fejérváry Géza báró honvédelmi minisztersége idejében létesítette ezt a telepet a Honvédelmi Minisztérium. Tervét Alpár Ignác műépítész alkotta. Az ő vezetésével Neuschloss Ödön és Marcell építési vállalkozók építették fel 1897—98-ban. Ekkor adták át rendeltetésének is. Hadapródiskolának készült. Tágas termeivel, gazdag felszerelésével, mintaszerű tisztaságával és rendjével ezt a célt szolgálta a világháború befejezéséig.

Aztán jött a katasztrófa. Az összeomlás, műforradalom és a proletárdiktatúra. Nyomukban a nemzeti elbódultság és önfeledkezés. Szomorú idők jártak az iskola felett. Amit el se vettek, azt is odaadtuk, azt is odahagytuk prédára az ellenségnek. Pécs is elveszett 1919 január elején. Leszakították a magyar koronáról. A megszálló szerbek kényére került a Hadapródiskola. Tiszttanárai szerteszéledtek. Növendékeinek jórésze szintén távozott. Akik maradtak — tanárok és növendékek, — Szigeti- Országúti főreáliskola név alatt folytatták a megkezdett munkát Simon Béla főreáliskolai tanár vezetése mellett. Segítségükre siettek s a hiányzó tanerőt pótolták a helybeli főreáliskola derék tanárai. Mint polgári iskola működik. — Mind hiába. — Az intézet sorsa meg van pecsételve. — A szerb hatóság márciusban megvonja Pécs