A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője

A földrajztanítás szimbolikus szemléltető eszközei és azok módszertani alkalmazása

5

náljuk leggyakrabban. Az utasítások nem egy helyen hangsúlyozzák, hogy mindent a térképről kell tanítani, ami helyileg rögzíthető és tér- belileg elhelyezhető.

A térkép tartalma (síkrajz, hegyrajz, névrajz) céljához igazodik. Célja szerint tehát igen sokféle térkép van. A középfokú oktatásban használt térképek a fali- és kézitérképek vagy atlaszok, amelyekre a középiskolai földrajztanítás anyaga szimbolikus jelek alakjában van átírva. Tömegoktatásra szolgálnak a fali-, a tanulók használatára készültek a kézitérképek. Fali- és kézitérképek ábrázolhatnak tájakat, országokat, földrészeket, s lehetnek hegy- és vízrajziak vagy politikaiak. Nagyobb áttekintésre szolgálnak a világtérképek. Szokták a térképeket méretarányok szerint is megnevezni. A kisméretű (1 25000. 1 : 75000. 1 : 200000) térképek a topográfiai lapok, melyek a helyszíni viszonyok szemléltetésére szolgálnak. Aránylag olcsók, könnyen kezelhetők, s gazdag anyagot szolgáltatnak a térképolvastatás gyakorlásához. Különleges, illetőleg egyes jelenségeket, kapcsolatokat ábrázolnak a geológiai, néprajzi, kiima- és gazdaságföldrajzi térképek.

Egész középiskolai földrajztanításunk a különféle térképek használatán alapszik. Tájak ismertetését, ahol a közvetlen szemlélet már megszűnt, a hegy- és vízrajzi térképpel kezdjük. Tudvalévő az is, hogy a térkép használata indítja meg a legtöbb lelkifolyamatot. Igen, de csak akkor, ha azok megindulására a tanulók elő vannak készítve, azaz, ha a térképet tökéletesen ismerik. Különben a térkép színes rajzzá, semmitmondó eszközzé válik, amelyet a tanuló nem fog elővenni, hogy arról tanuljon, mert az a topográfiai megállapításokon kívül nem mond neki semmit.

A térkép tökéletes ismeretét és térszemlélet kifejlesztését azonban az első osztályban még nem érhetjük el. A térkép matematikai vázba öltöztetett szimbolikus szemléltető eszköz, amelynek tökéletes ismerete, a szimbólumoknak valóságra váltása és térbeli kihelyezése olyan matematikai és mértani ismereteket és olyan elképzelő tehetséget kíván, amilyennel a tanulók az első osztályban még nem rendelkeznek. De, mert térkép nélkül mégsem kezdhetjük a tájak ismertetését, a térképismeretből megtanítunk annyit, amennyi feltétlenül szükséges, hogy ezzel kezdhessük a tanítást. Sőt nem egy esetben didaktikai engedményt kell tennünk a tudományosság rovására és azt is megtanítjuk, amit tanulóink valójában csak a következő évben érthetnek meg. A térképismeret megadása nem egy osztály tanításának anyaga, hanem minden osztályban ezt kell tanítanunk és a különféle térképek használatával bővítenünk. Alsó fokon nagy eredmény lesz az is, ha a tanulók a térképjeleket megismerik. Ha az arányítással, az alaprajzszerű ábrázolással tisztába jönnek. De még nagyobb eredmény lesz az. ha a következő években mindinkább világosan látják, hogy a térkép szimbólumai, a vonalak, színek, számok. írásmódok többet jelentenek, mint vonal, szín, szám, vagy írásmód. Ha azt látják, hogy a szimbólumok térben elhelyezett valóságokat, együttes hatásukban tájakat, összefüggéseket, kapcsolatokat, térben és időben végbemenő jelenségeket. életet jelentenek. Mert a térkép szemlélete, tökéletes ismerete ezt jelenti. Nem a térképet, a színes rajzot, hanem azon a természetet, életet kell szemlélni. Ez az ideális magaslat, ahova a térképszemlélettel tanulóinkat vezetni kellene.

Természetes, hogy a térképről tökéletesen, a legapróbb részlete-