A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője
A házi feladatok nevelő értéke a nyelvtanításban
20 osztálymunka. 2. A színhely megállapítása. 3. A szereplő személyek jellemzése. 4. Az énekben fellépő személyek szerepeinek előadása. Az anyag tárgyalásának eme menetében alkalomadtán számos új kérdés vetődik fel. amely bőséges anyagot ad a társalgásra s az idegen nyelvben való beszédkészség és öntevékeny munkásság fejlesztéséhez. A magyar irodalomból vett példa: Zrínyi Szigeti Veszedelem r. eposzának házi olvasmányként való olvasásával kapcsolatban a következő egyes feladatokat lehet kijelölni, mint amelyeken aztán a tárgyalandó anyag felépül: 1. Mivel teszi fenségessé Zrínyi a tárgyát? 2. Akar-e mondani valami nemzeti tanulságot és hogyan éri el ezt? 3. Puszta szokásos ékesség-e nála a keresztény csodáselem? 4. Hogyan jellemez? Hogyan egyéníti hőseit? Hogyan jellemzi a keresztényeket és hogyan a mohamedánokat? stb. (L. AÍszeghy-Sík: Magyar irodalom és olvasókönyv, 1. rész. VII. o. Függelék.) A középiskolában szereplő minden egyes tantárgyból nőnek ki ilyen házi feladatok, amelyek azután az anyag tárgyalására előkészítő munkául szolgálnak. IV. A legnagyobb önállóságot és öntevékenységet kívánja az a házi feladat, melynek témáját a tanulók a tanítás anyagától függetlenül és azt túllépve, önmaguk választják meg. Ennek lényege a szabadon alkotó munkamódra való nevelés, mely megmutatja az utat az önálló tudományos kutatásra. Nagy nevelő értéke az önszántából elvégzett munkateljesítményben rejlik, s ezért benne éri el minden iskolai — helyesebben házi — munka legnagyobb célját. Ez azonban csak a legfelsőbb fokon alkalmazandó, mert némileg már túllépi a középiskola célját. A házi feladatok nagy nevelői értéke még abban is mutatkozik, hogy a kötelesség lelkiismeretes elvégzésére nevel, mert otthoni munkájában a tanuló az akarat teljesítményére van utalva. Ezért a házi feladatok gondos, tervszerű utánvizsgálata a kötelességteljesítésnek és lelkiismeretességnek a legjobb próbája. A házi feladat adásánál teljesen szakítani kell a merev formaságokkal. Azoknak tervszerűeknek kell lenniük. Nem származhatnak a megszokásból, mert akkor már nincs nevelői értékük, akkor már nem nevelnek öntevékenységre, szárazak, unalmasak, terhesek lesznek a tanulókra nézve és nem serkentenek ambícióra, öntevékenységre s magasabb szellemi tevékenységre. Az a feltevés, hogy minden órára kell házi feladatot adni, téves. Csak a különleges alkalomból kinőtt, a tanulók figyelmét megkapó, érdeklődését felköltő, ambicióját fejlesztő, öntevékenységre serkentő, helyesen kiválasztott, értékes, szükséges anyagot használjuk fel házi feladatok adására. A tanulók tehetségéhez és idejéhez mért házi feladatot adjunk. A tanárnak tudnia kell, hogy micsoda munkabírást lehet és kell különböző korfokon megkívánni. Ügyelni kell arra is, hogy az idő, amelyet a házi feladat elvégzése kíván, az értékével egyenlő legyen. A tanárnak helyes képének kell lennie tanulóinak házi munkaidejéről. A szabad délutánokra. amelyek a testi egészség ápolására, a testi erők fejlesztésére s vele a szellemi erők felfrissítésére szolgálnak, az ifjúságnak okvetlenül szükségük van. Ha ezeket elvesszük tőle, akkor az ifjúság munkaakaratát és munkakedvét vesszük el, a célunkat el nem érjük, hanem csak ártunk neki. Megértéssel kell számításba venni a házi fel
