A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője

A földrajztanítás szimbolikus szemléltető eszközei és azok módszertani alkalmazása

10

őket. Részben ez az oka, hogy nem is igen szeretik használni. Pedig minél gyakoribb alkalmazásuk sok haszonnal jár. A tér elemeinek helyes elrendezését és egymáshoz való viszonyát a glóbuson szemléltethetjük legjobban. A tanulók is nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzák, mint a folyton szemük előtt levő térképeket. Térkép és glóbus kiegészítik egymást. A kettő együttesen használandó.

A glóbus használatbavétele előtt adjuk meg ennek is az ismeretét. Házépítésnél a tetőt nem rakhatjuk fel addig, amíg bizonyos munkákat el nem végeztünk. Az időbeli munkamegosztás érvényesül a szimbolikus szemléltető eszközök módszeres alkalmazásánál is.

A glóbus ismertetését csak akkor kezdhetjük meg, amikor tanítványaink már rendelkeznek a megértéshez szükséges mértani ismeretekkel (kör, átmérő, gömb, koordináták). Ezt pedig a II—III. osztályban szerzik meg. Ezért nem használhatjuk a glóbust az első osztályban A következő években azonban mindig nagyobb szerepet fog játszani tanításunkban. Mint szemléltető és megértető eszköznek alkalmazása ott válik szükségessé, ahol a Föld alakjáról, nagyságáról, forgásáról, a nappalok és éjjelek változásáról, évszakok bekövetkezéséről akarunk fogalmat alkotni, ahol a hosszúsági, szélességi köröket, klima-övek zónális elhelyezkedését beszéljük meg, ahol a vízszintes tagosultságot, világforgalmat akarjuk szemléltetni, vagy ahol a földrajzi jelenségeknek az egész földön való elterjedését kísérjük figyelemmel. (III—VIII. o.)

A glóbus ismeretéhez, az azon való gyors és biztos tájékozódáshoz, illetőleg ennek a megszerzéséhez szükséges a glóbuson bizonyos feladatok végeztetése. Pl. gyakoroltassuk a földrajzi helymeghatározást, kerestessünk fel ellenlábas helyeket, számíttassunk át zónaidőket stb. Mindez biztosítja a glóbus ismeretét, fejleszti a térszemléletet, emeli a topográfiai tájékozottságot.

Felső osztályokban használatosak a délkörrel, iránytűvel felszerelt glóbusok, amelyeken a tanulók fizikai ismeretére is támaszkodva nehezebb feladatokat végeztethetünk.

Palagömböket, amelyekre rajzolni lehet, a középiskolai oktatásban nem használunk.

A reliefek tájaknak, országoknak, földrészeknek pontos térképéről nagy formaérzékkel és technikai ügyességgel készíteti három dimenziós ábrázolásai. Mióta a svájciak kidolgozták a készítési módszereket (könnyű, nem törékeny, mosható anyag és színezés), azóta gyakorlati alkalmazásuk is könnyebb és elterjedtebb. Természetes, liogy nagy területek ábrázolásánál a reliefek csak a legáltalánosabb vonásokat tartalmazhatják. így épen a tájakra legjellemzőbb részletek eshetnek el. Hátrányuk az is, hogy egyoldalúak és sokszor erősen torzítanak. Ezért tanulóinkat mindenkor fel kell világosítani a torzítás mértékéről, a mi a reliefeken különben fel is van jegyezve. A gyakorlatban legjobban használhatók a kis, de változatos felszínű területről készült domborművek. Nagy didaktikai előnyük abban rejlik, hogy könnyűvé teszik az alapfogalmak, a domborzat különféle formáinak, a térképjeleknek a megértését. Módszertani követelmény azonban, hogy csak akkor használjuk őket, ha a valóságot nem tudjuk szemléltetni. Mert minden ismeretnek igazi alapja a közvetlen szemlélet. A szemléltetés mindenkor csak pótlószer. A domborműveken kevés a felírás. Valóban beszédes néma térképek ezek. amelyeken tanulóinknak úgy kell tájékozódniok, mintha a természetben volnának. A di-