A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
24 réseit, de a súlyos és tehetetlen tömeg problémáját nem tartjuk a középiskolába valónak.) Azt, hogy a Föld ugyanazon a helyén g állandó úgy is mond hatjuk. hogy a súlyerő a Föld ugyanazon helyén csak a test tömegétől f ügg és vele egyenesen arányos. Ami azt jelenti, hogy két test közül az egyiknek annyiszor nagyobb a súlya a másiknál, ahányszor nagyobb a tömege. Képletben: mtg : m2g = nii : m2. Pl. ha tudom, hogy egy kocka cukor súlya 5-ször nagyobb 1 gramm tömeg súlyánál, akkor a cukor tömege is ö-ször nagyobb 1 gr tömegnél. Röviden a cukor tömege 5 gr. rp.. , , , Tehát találtunk egy módot arra, hogy a testek ome^meres. tömegének mértékszámát meghatározhassuk. Egyszerűen a testeknek nem a tömegét, hanem a súlyát határozzuk meg és a súlyt grammsúlyban vagy kg-súly egységekben fejezem ki és a test tömege is ugyanannyi gr, vagy kg lesz. Tehát egy test tömegének és súlyának mértékszáma a Föld ugyanazon a helyén egyenlő. De csak mértékszámra: pl. ha veszek egy kg cukrot, akkor nekem nem a súly (erő) kell. hanem a tömege (anyaga : cukor). Ha ezt elküldöm az egyenlítőre, akkor a súlya megváltozhatik, de tömege nem. Ezért ezentúl a grammsúlyt grs-sel. a grammtömeget pedig g'r-rel kell egymástól megkülönböztetően jelölni. Milyen eszközzel mérhetjük a súly erőt? Most már csak az van hátra, hogy a testek súlyának megmérésére valami praktikus eszközt találjunk. Erre a célra használható a súlv húzó. nyomó hatása. Tapasztaljuk, hogy a tenyerünkre tett test súlya kezünket nyomja. A fonálra vagy a tekercs rugóra függesztett test súlya a rugalmas testet megnvujtja. (Mutatjuk.) . 'i A súlyerőnek nyomó-, vagy húzó hatásából tamamome er. pasztalatilag készítünk erőméről, vagy dinamóméiért. (Szemléltetve ismertetjük.) Fa isii Ív , (kérdés nélkül folytatjuk.) Minthogy a test tömegének P • * mérését visszavezettük súlymérésre, azért a sűrűség helyett azt szoktuk meghatározni, hogy mekkora a test térfogategységében (1 cm3) levő anyag súlya (grs). Ezt méltán nevezzük fajsúlynak. (Képlet— mértékegység — absolut és relatív fajsúly — néhány fontosabb fajsúly.) Előkészítés: Az erő. tömeg és gyorsulás közti összefüggést a súly fogalmának kialakítása után igazolhatjuk az Atwood-féle ejtő-géppel. Az ejtőgépen kívül kevés olyan készülék ismeretes (talán még a Müller-féle „Krinolin-késziilék“: lásd: K. Wil- dermuth: Apparate und Versuche), amellyel a középiskolában mennyiségileg lehel igazolni az erő függvényét. Mi mégis mellőzzük. A törvény megfogalmazására nem tartjuk alkalmasnak, mert a készülék mechanizmusa nagyon elvonja a tanuló figyelmét a céltól. Maga a készülék is elég probléma a tanulónak. Ezen a helyen a tanulók már ismerik a törvényt és qualitativ kísérletekkel is előkészítettük őket annyira, hogy az összefüggéseket jól lássák, de már nem szokott időnk lenni ehhez az elég hosszú kísérlethez. Helyette a délutáni gyakorlatok alatt megcsináljuk a jobb tanulókkal. (A kísérlethez egyébként igen jó tanácsok találhatók: N. J. 51. old.). Szükséges: spirálrugó. súlysorozat, dinamométerek. Fiz. gyak.: 1. Atwood-féle ejtőgéppel a p — m g törvény igazolása (jobb tanulókkal). 2. Ha van hibás dinamometerünk, bekalibráltatjuk. 5. Egyszerűbb fajsúly- mérések dinamóm éterrel. 12. óra: munkáltató. Példákat csináltatunk, hogy az erő, tömeg és gyorsulás értékének összefüggéseit számszerűleg gyakorolják a tanulók. Vagy. ha a sűrűség és fajsúly bevezetését az előző órákon elhagy-
