A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
21 hatással van rá. (PL Mi meglöktük a vasdarabot, a mágnes vonzotta stb.) Legközvetlenebbül tapasztalhatjuk a ható okot. ha mi magunk mozgatunk meg valamit. Szinte érezzük, hogy a ható ok a mi izomerőnk. Ennek alapján a többi hatásokat is erőnek nevezzük. Azt mondjuk. hogy a mágnes közelítésekor a mágneses erő. vagy az eb gurított golyónál a súrlódási erő stb. változtatta meg a test nyugalmi, illetőleg mozgási állapotát. Röviden: a mozgásváltozás oka az erő. Mindjárt azt is megállapíthatjuk, hogy tartós, vagy állandó mozgásváltozás csak akkor van. ha az erő tartósan, vagy állandóan fejti ki hatását. Pl. a szabad esésnél állandó mozgásbeli állapot változása, mert a Föld vonzó hatása is állandó. Megfigyeléseinket Newton a következőkép foglalta össze szabatosan: Minden test mindaddig változatlanul megtartja nyugalmi, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgási állapotát, amíg valamely külső erő állapotának megváltoztatására nem kényszeríti. (T ehetetlenség törvénye.) Itt megemlékezünk Newtonról és a dinamika tárgyáról. Előkészítés: vasdarab, papírlap, mégnespatkó, játékkocsi fababával, vízzel telt pohár. A tömeg és erő új fogalmak, mennyiségek, hogyan f ejezhetjük ki nagyságú ka t ? A tömeget a fizikában ép úgy. mint a hosszúságot (tér) és időt alapfogalomnak tekintjük. Tér. idő és tömeg nélkül fizikai jelenség nincs. Ezért a tömeg mértékegységét is önkényesen választjuk meg. Közmegállapodás szerint a tömeg egysége 1 cm' +4 C°-ú tiszta víz tömege: 1 gr. A gr részei és többszörösei? A fizika összes többi mennyiségeinél már nem szabadon választjuk meg a mértékegységet, hanem visszavezetjük a tér. idő és tömeg alapmennyiségek egységeire. (C-g-s rendszer.) Hogyan mérjük a tömeget? A tömeg mérésének is legegyszerűbb módja az összehasonlítás. Egyenlő anyagelosztású (homogén) testek tömegét könnyen összehasonlítjuk térfogataik alapján. Pl. 1 1 +4 C°-ú tiszta víz tömege csak 1000 gr. lehet. De már nem ennyi, ha a víz nem tiszta, vagy más hőmérsékletű. Még kevésbbé lehet a vizet, vasat, tollat stb. térfogataik alapján összehasonlítani, azaz megmérni. Ezért a tömeg mérésére más módszert fogunk keresni. A különböző anyagú testek tömegét térfogataik alapján azért nem lehet összehasonlítani, mert anyageloszlásuk különböző. Ezt úgy gondoljuk el, hogy egyik anyag részecskéi (molekulái) sűrűbben, a másiké ritkábban töltik be térfogatukat. Tudjuk azonban jellemezni az anyag- eloszlást, ha valamikép meghatározzuk, hogy a különböző testekből egyenlő térfogatban mennyi tömeg van. Legcélszerűbb meghatározni, hogy 1 cm8-ben hány gr tömeg van. A kapott számérték az anyageloszlás, vagy más szóval a sűrűség mértékszáma, röviden sűrűség. Pl. mennyi a vizé? (Mi tehát a sűrűség? írjuk fel képletben? Abszolút és relatív sűrűség.) Hogyan fejezhetjük ki az erő nagyságát? Az erő nagyságának meghatározásánál már körültekintőbbeknek kell lennünk. Az erőről csak annyit tudunk, hogy a mozgásváltozás oka. Közvetlenül érzékelni nem tudjuk. Izmaink feszülését érezzük ugyan, «le az erőt külön nem ismerjük. Nincs is rá szükségünk, mert tapaszErő. Newton I. alaptörvénye. A tömeg és erő mértékszáma. C. g. s. rendszer. Sűrűség.
