A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
18 Milyen új fizikai mennyiséggel ismerkedtünk meg? A gyorsulással. Határozzuk meg egységét és dimenzióját. Ezt könnyen megtehetjük. ha kifejezzük ismert régi mennyiségekkel Az a = j-ból kiimlulva határozzuk meg az egységet és dimenziót. 6. óra: munkáltató. Példák csinálása. Feltétlenül szerepeljen a pl.-k közt lassul t moz_ gás (negatív gyorsulás). Fiz. gyük.: jobb tanulók tíz Atwood-géppel igazolhatják az út és sebesség függvényeket. A gyengébb tanulók ejtő vályúval kísérletezhetnek, ha az órán nem volt tanulói kísérlet. ?. óra: demonstrációs és munkáltató. Anélkül, hogy a szabadesést meg is említenénk, visszatérünk a lejtőn eső golyóhoz és rávezetjük a tanulókat. esetleg mutatjuk is. hogy minél meredekebb a lejtő, a mozgás annál gyorsabb, de mindig egyenletesen gyorsuló. Ha pedig a lejtő egész függőleges, akkor a golyó mór nem a lejtőn mozog, hanem .szabadon esik le. Tehát várható, hogy minden szabadon eső test egyenletesen gyorsulva esik a Föld felé. Igazolhatjuk is 2 ejtőzsinórral. Az egyiken egyenlő távolságra, a másikon négyzetes arányban vannak a vasgolyók. (Lásd: N. J.1 49. old.) Tehát a szabadesésre is érvényesek mindazon törvények, amelyeket az egyenletesen gyorsuló mozgásra tanultunk. A tanulók a törvényeket elsorolják. Függ-e az eső test gyorsulása a tömegtől? Nézzük: 1. Leejtünk egyszerre egy nagyobb és kisebb vasgolyót. Egyszerre Toppannak. 2. Két egyenlő nagyságú, de különböző anyagú golyót. Egyszerre érnek földet. 5. Egy vaslap és papírlap nem egyszerre esik le. 4. A vaslapra fektetve a papírt ejtjük le. A levegő ellenállását a tanulók hamar észreveszik és kíváncsiak lesznek a légüres térben történő esésre. Tehát bemutatjuk a légritkítható ejtőesövet. (Lásd: N. J. 48. old.) Tehát a szabadesés gyorsulása független a test tömegétől. Ez a gyorsulás így a természet egy fontos állandója, elnevezték szabadesés gyorsulásának és egy külön betűvel a g-\e 1 jelöljük. Hogyan tudnák g-t meghatározni, megmérni? Keresnünk kell egy alkalmas függvényt, ahol a gyorsulás szerepel és a többi mennyiség könnyen mérhető. A tanulók rájönnek, hogy az s = t2 alkalmas, ha elég magasról ejtünk le olyan tárgyakat, amelyeknél a légellenállás elhanyagolható. A tanulókat a lépcsőház emeleti korlátja körül, vagy egy folyosó udvarra néző ablakjai körül elosztjuk. Fél osztály fent. fél osztály lent lesz. Egy ablaknál fent is. lent is lehet > tanuló. Minden ablakhoz adunk ö—10 súlyos golyószerű tárgyat. Az alsó tanulók kapják az órát (stop1 N. I. s Nagy L. József. Bevezetés a demonstrációs fizikatanításba. 19*1. Budapest. Nehézségi gyorsulás. Szabadesés.
