A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
19 per nagyon ajánlatos). Az a tanuló, akinél az óra van 2. I. 0-ra indít. Mindnyájan jegyzik a lemért időt. Az összes golyót egymásután leejtik. Az esés útját spárgával, ezt pedig métemiddal mérik meg. A számításokat otthon végzik el a tanulók. Ha tanulói kísérletet nem tartunk, akkor vagy csak megbeszéljük g ilyen meghatározási módját, vagy Eötvös ingával végzünk egykét mérést. Ha ez sincs, akkor magunk állíthatunk össze ejtő ingát. (Lásd: K. F. D. L. 1. évf. 129.) Előkészítés: Az óra eleiét fogjuk rövidre, hogy ;i tanulói kísérlethez kb. 20 perc maradjon. Demonstrációkhoz: 2 ejtőzsinór, nagy és kis vasgolyó, réz és fagolyó, kicsi vaslap, papírlap, ejtőcső, légszivattyú. A tanulók méréséhez: golyók, órák, spárga, méterrúd. 8. óra: megbeszél ésszerűen. Megbeszéljük a g mérésére kapott eredményeket. A tanulókkal elmondatjuk a szabadesés alapfüggvényeit: s = gt2, n — gt; g ~ 981 cm I sec2 és levezetjük a még használatos képleteket: pl. d = V2~g~s. Egy-két pl.-t csinálunk. Hogyan fejezhető ki az általános mozgás sebessége és gyorsulása? Gondoljunk pl. a madár repülésére. Ha a tanulók már ismerik a difi. hányadost, akkor ezzel fejezzük ki a sebességet és gyorsulást, ha nem ismerik, akkor megelégszünk annyival, hogy egy felrajzolt tetszőleges pályán érzékeltetjük a pálya, út. elmozdulás és sebesség fogalmát és irányát. Itt mondjuk meg, hogy mi a mechanikának és kinematikának tárgya. A rezgőmozgást és egyenletes körmozgást a dinamikába hagyhatjuk. 9. óra: előadásszerűen. Eljutottunk a mechanika azon részéhez, mely methodikai szempontból sokszor volt már v ita tárgya és még ma is megoldatlan kérdésnek tekinthető. Tantervi utasításunk is csak annyit mond, hogy ..teljesen megnyugtató módszer még nem alakult ki”. Tanítanunk azonban kell. Legpraktikusabb, ha követjük tankönyvünk elgondolását. Tankönyveink mind újak. íróik ismerik az idevágó irodalmat és a dinamika alapfogalmait jól meggondoltan illesztik bele a tankönyv menetébe. Csak megköny- nyítjiik a bevezetett tanköny v használatát, ha elgondolását követjük. Bármelyik módszert követjük, legjobb előadásszerűen tanítani a kitűzött problémát. Alkalmas tanulói kísérletet eddig nem ismerünk. Heurisztikusán is csak erőitetten haladhatunk. Kérdés alakjában vethetjük fel a problémát, de magunk válaszolhatunk és csak annyi kérdéssel fordulunk előadásunk közben a tanulókhoz, amennyivel figyelmüket ébren tarthatjuk, vagy ellenőrizzük, hogy az elmondottakat megértették. Esetleg egy-egy tapasztalati példát kérünk a tanulóktól. Ha ezek után mégis vázoljuk a dinamika alapfogalmainak tanításánál követett módszerünket azt főkép teljesség kedvéért tesszük. A mozgások törvényszerűségeinek vizsgálatánál .önként vetődik fel bennünk a kérdés: mi és miért mozog? oi* Általános mozgás. A dinamika alapfogalmai. Tömeg és erő.
