A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
1? rn-es léc, látható cm-es beosztással. Bunsen-állvány nagy csőfogóval, metronóm, biliárdgolyó, deszkadarab a golyó felfogására, kötöző drót. 5. óra: megbeszélés. Az előző órán láttuk, hogy a sebesség változik. Keressük meg a változás törvényszerűségét: v = f(t)? Sebesség grafikonunkból (2. ábra) írjuk ki az egyes sec-ok végén kapott értékeket, az ú. n. végsebességeket: / 1. sec. v. 2. sec. v. 3. sec. v. 4. sec. v. V 20 40 60 80 A tanulók hamar rájönnek, hogy v = 20. t. A második kísérletünkből is feliratúik a függvényt és általánosítás kedvéért jelöl jük a 20-t stb.-t a-val. így v = a. t. Mit fejez ki ,,a‘? „a“ kifejezi a sebesség időegvségenkinti megváltozását. Mire nézve jellemzi „a“ a mozgásit? Kísérleteink szerint, ha „a“ nagy, akkoi a mozgás gvorsabb, vagy mondhatjuk jobban gyorsul, ha kicsi, akkor kevésbbé. Tehát mondhatjuk. hogy „a" a mozgás gyorsulására jellemző. Ezért a gyorsulás számértékének, vagy röviden gyorsulásnak nevezzük. Akármilyen hosszú a lejtő: milyen a gyorsulás egy mozgásnál? Állandó. Milyen tehát a lejtőn guruló golyó mozgása? Egyenesvonalú — változó — egyenletesen változó — gyorsuló. Röviden: egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. T örvényszerűségei? s —sd2, v — a.t. a = állandó Az .s, kiküszöbölhető, mert kísérleteink szerint Sí = y, így s = ^ t'2. A függvényeket szavakkal is értelmeztetjük. Gyakorló reáliskola értesítője 2 Gyorsulás.
