A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
14 (nyugalom, mozgás, absolut mozgás, pálya, út, elmozdulás), 2. az egyenletes mozgás fogalmát és törvényeit. A tanulók a kísérletükről most már részletes jegyzőkönyvet vezetnek és a mérési adatokat grafikusan is feldolgozzák. Részletes menet megtalálható: F. K. D. L.1 II. évf. 36. old. és M. F. 22. old. Előkészítés: üvegcső légbuborékkal, méterrúd, szorító gyűrűk, alátét fahasáb, 1 drb metronóm, kréta. Tartható a tanulói laboratóriumban. 5. óra: kiértékelése az előző tanulói kísérletnek. Sebesség. A tanulók megfigyelései alapján meghatározzuk a sebesség fogalmát és egységét. Előadásszerűen bevezetjük a dimenzió fogalmát. Ezen az órán arra is jut időnk, hogy pí-kat csináljunk. A p/-k csinálásánál fordítsunk gondot a dimenzió-számításra. Fiz. gyak.: jobb tanulók kezébe adható az Atwood-féle ejtőgép, hogy azon egyenletes mozgást figyeljenek meg. 4. óra: demonstrációs. Az egyenletesen változó mozgást szokták általában az első igazi tanulói kísérletnek ajánlani. Mi értékesebbnek tartjuk az egyenletes mozgás munkáltató feldolgozását és mivel nem akarjuk halmozni a tanulói kísérleteket demonstrációval vezetjük be előadásunkat. Az egyenletesen változó mozgás tanításának sajátos nehézsége a gyorsulás fogalmának és a sebesség-törvényének (v = a.t) bevezetése, továbbá az átlagos és pillanatnyi sebesség érzékeltetése. Tankönyveink általában elméletileg szokták ezeket a kérdéseket elintézni. Mi megkíséreltük a grafikus eljárást, egyrészt, mert szemléletesebb. másrészt, mert alkalmat ad a grafikus eljárás gyakorlására, amihez az új mathematikai tanterv szerint már elég előkészültségük van a tanulóknak. Bevezetőül nem foglalkozunk azzal, hogy milyen mozgások vannak, vagy lehetségesek, hanem minden előkészítés nélkül kérdezzük: hogyan mozog a lejtőn a guruló golyó? Két méteres lejtőn legurítjuk a golyót és minden mérés nélkül megállapítják a tanulók, hogy a mozgás nem egyenletes, hanem a lejtő végén gyorsabb, sebesebb, mint az elején. A tanulók könnyen rávezethetők, hogy először az út és idő közti összefüggést [s = f(t)) kell keresnünk. Metronómmal adjuk az időt. Mi végezzük a kísérletet és egy tanuló a táblán, a többi jegyzetében írja a kísérleti eredményeket: pl. t 1 1 I 2 3 I 4 I. . sec (?) s 1 10 40 90 pr o !7 . . cm Az eredményeket grafikusan is ábrázoltatjuk. Már ebből is megállapítják a tanulók az s = ,sx f függvényt, de legalább még egy kísérletet végzünk. itt szoktunk megemlékezni Galileiről. 1 F. K. D. L. = Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok. Egyenletesen változó mozgás.
