A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1929-30. Tanévi Értesítője

Iskolánk az 1929/30. tanévben

14 résztvegyenek az iskola minden munkájában, hogy ezzel megismerjék annak egész belső életét. Tanulók létszáma. Épület. Beiratkozott 349 rendes és 12 magán­tanuló. Hely hiánya miatt elutasítottunk 41 első osztályra jelentkező növendéket. Minthogy ideiglenes épületünkben az osztályok párhuza­mosítására gondolni sem lehet, a következő tanévben még nagyobb lesz a fel nem vehető tanulók száma. Súlyosbítja a szülők helyzetét még az is, hogy az elutasítottakat a többi helybeli középiskola sem képes befogadni, s így pécsi fiúk esnek el a középiskolában való tanulás lehe­tőségétől. A szomorú helyzeten csak a mai kor követelményeinek meg­felelő új iskolaépület emelésével lehetne segíteni. A líceum régi épülete nem bővíthető, mai állapotában pedig középiskola céljaira egyáltalá­ban neon alkalmas. Kevés a helyisége, a meglévők is kisméretűek és sötétek. A szertáraknak és könyvtáraknak fejlesztése teljesen lehetet­len. Nincs olyan helyiségünk, amely az összes tanulókat befogadhatná; nincs megfelelő rajz- és tornatermünk. A dísztermet és tornatermet az iskola udvara pótolja, mert itt folynak le az iskolai ünnepélyek, s itt tartjuk meg a tornaórák legnagyobb részét. Vallás-erkölcsi és hazafias nevelés. A tanári testület az ifjúság valláserkölcsi életének és hazafias érzésének fejlesztésére az idén is fel­használta a tanítás és nevelés minden eszközét. A vallási kötelességek buzgó teljesítésére elsősorban példaadással neveltük növendékeinket. A róm. kath. tanulók vasár- és ünnepnapokon szentmisét és szentbeszé­det hallgattak. Az év folyamán négy ízben járultak közösen a szent­ségekhez, húsvét előtt lelkigyakorlatokat végeztek. Űrnapján és a Szent Imre jubileumi év pécsi egyházi ünnepén eucharistikus körmeneten vettek részt. Pünkösd vasárnapján több tanuló felvette a bérmálás szentségét. Hitéletünk bensőségesebbé tételét szolgálta az intézet hit­tanára által vezetett Mária kongregáció. A református és evangélikus tanulók minden vasárnap megjelen­tek a hittanáraiktól az ifjúság részére tartott istentiszteleten. Nagy ünnepeken magukhoz vették az Úrvacsorát, okt. 31-én, a reformáció emlékünnepén, az istentiszteleten és az azt követő ünnepélyen vettek részt. Áldozócsütörtökön a megfelelő korban lévő tanulók konfirmáció ban részesültek. Okt. 31-én és máj. 31-én az evangélikus, ápr. 11-én a református növendékek „csendes“ napot tartottak. Az unitárius vallású tanulókat a budapesti unitárius püspöki vikárius felkérésére Rédiger Ödön gyógyszerész úr gyűjtötte össze he- tenkint s látta el őket utasításokkal. Az izraelita növendékek vallástanáruk vezetése mellett résztvettek a péntek esti közös és szombat délutáni ifjúsági istentiszteleten, a téli hónapokban minden szombat délután exhortációt hallgattak, s min­denkor igyekeztek megfelelni a vallásuk előírta követelményeknek. A hazafias nevelés célját szolgálták: a Magyar Hiszekegy elmon­dása a tanítás előtt és után, a nemzeti zászló előtt való tisztelgés a tanév elején és összes ünnepélyeink. A tanári kar minden alkalmat megraga­dott, hogy rámutasson elszakított testvéreink sok-sok szenvedésére, trianoni határaink tarthatatlan voltára. Dec. 11-én a limanovai ütközet, jún. 4-én Trianon 10-ik évfordulóján minden osztályban egy órát szen­teltünk az emlékezésre. Megfelelő alkalmakkor felhívtuk az ifjúság figyelmét a takarékosság és a magyar ipar pártolásának országos jelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom