A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
10 Az összes rendtagok imádkozva térdelték körül a haldokló ágyát, majd a prior megliúzatta a lélekharangot, melynek hangja mellett kiadta nemes lelkét. A megboldogult holttestét a templomban ravatalozták fel és a városi hatóság képviselőinek, a papnövendékeknek és a székes- egyházi énekkarnak részvéte mellett ünnepélyes gyászmise után a kriptában eltemették. A kripta később márványból való lappal záródott el, melyet a prior 60 forintért csináltatott a pécsváradi kőfaragóval, b elirata: „Expecto, donec veniat alteratio mea. "20 (Jób 14, 14.) chronos- ticon-szerűleg írva 1767-est ad. 1761-ben P. Eszterházy Pált választották provinciálissá. Eszter- házy látva Men tier pécsi prior nagy buzgalmát, fáradhatatlan akaraterejét, mellyel az igazán nagyszabású templom és kolostor építését éveken át vezette, — priori méltóságában továbbra megerősítette és az épület továbbfejlesztésére 14.000 forintot adott neki. A prior meg is felelt a várakozásnak: a ház ekkor már 15 rendtagnak volt otthona, 1766-ban pedig a nagyszombati kolostor mintájára rendi theologiai főiskola nyílt meg benne november 6-tól kezdődő iskolai évvel. A rendtagok napirendje imádság, tanulás, lelkipásztorkodás között oszlott meg. Reggel 5 órakor keltek, y26-kor közös zsolozsmára gyűltek össze, azután elmélkedés és szent mise következett. Este vacsora után naponta együtt végezték a lorettói litániát és lelkiismeretvizsgálatot tartottak. 1768-ban megkezdik a kolostor másik, keleti (ma Lyceum utcai) szárnyának építését. A rend anyagi viszonyai ebben az időben jól álltak, legalább a Bellye-Eszéki út és híd építésére Niczky Kristóf királyi megbízott kezéhez a pécsi pálos convent 400 forintot adott. Ez az adat világot vet arra a virágzó gazdasági életre, amely a rend birtokain folyt. 1774-ben 4200 különböző nagyságú felvidéki követ hozattak tutajokon Mohácsig, ahonnét 150 kocsi hozta azokat az építkezés helyére. 1776-ig a keleti épületszárny 2 emelete is elkészült. Benne elhelyezést nyert a konyha, az ebédlő, a könyvtár és igen sok más helyiség: tantermek, cellák, gyűlésterem. Közben a templomot is folyton gyarapították, oltáraikat aranyoztatták, szobrokat állítottak föl, a templom, sekrestye, a kolostorfolyosók padozatát kantavári kővel rakták ki. 1777-ben Klimó György püspök 400 forintot hagyott végrendeletében a rendháznak. Az északi szárny díszes bejáratot és mögötte a földszinti folyosó igen szép pálos címerekkel ellátott21 vert vasból készült klauzura kaput nyert. Elkészülve a szükségesekkel végre hozzáláthattak a tornyok építéséhez, hogy hatalmas kolostoruk és templomuk ne maradjon csonkán, dísztelenül, befejezetlenül. 1778. ápr. 2-án először a nyugati torony alapkövét teszi le P. Székel Lipót prior. A munka szakadatlanul folyt. A tornyok barokk hagymaalakú sisakjához szükséges rezet Ausztriából hozatták a mágocsi pálos uradalmak szekereken, félen a tornyok belső gerendázatán, a haranglábakon dolgoztak. 1779. június 14-én a nyugati, augusztus 21-én pedig a keleti toronyra tűzték fel a keresztet. A nyugati torony keresztjének gombjába Isten Bárányának viaszból készült szobrocskája és egy 50 distichonból álló latin nyelvű Carmen elegiacúm20 .Várom, míg el jő az én változásom.“ 21 Pálmafa, tetején csőrében kenyeret tartó hollóval és a fa oldalára kapaszkodó 2 oroszlánnal.