A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője

A Lyceum templom és épület története

10 Az összes rendtagok imádkozva térdelték körül a haldokló ágyát, majd a prior megliúzatta a lélekharangot, melynek hangja mellett kiadta nemes lelkét. A megboldogult holttestét a templomban ravatalozták fel és a városi hatóság képviselőinek, a papnövendékeknek és a székes- egyházi énekkarnak részvéte mellett ünnepélyes gyászmise után a kriptában eltemették. A kripta később márványból való lappal záródott el, melyet a prior 60 forintért csináltatott a pécsváradi kőfaragóval, b elirata: „Expecto, donec veniat alteratio mea. "20 (Jób 14, 14.) chronos- ticon-szerűleg írva 1767-est ad. 1761-ben P. Eszterházy Pált választották provinciálissá. Eszter- házy látva Men tier pécsi prior nagy buzgalmát, fáradhatatlan akaratere­jét, mellyel az igazán nagyszabású templom és kolostor építését éveken át vezette, — priori méltóságában továbbra megerősítette és az épület továbbfejlesztésére 14.000 forintot adott neki. A prior meg is felelt a várakozásnak: a ház ekkor már 15 rendtagnak volt otthona, 1766-ban pedig a nagyszombati kolostor mintájára rendi theologiai főiskola nyílt meg benne november 6-tól kezdődő iskolai évvel. A rendtagok napi­rendje imádság, tanulás, lelkipásztorkodás között oszlott meg. Reggel 5 órakor keltek, y26-kor közös zsolozsmára gyűltek össze, azután elmél­kedés és szent mise következett. Este vacsora után naponta együtt végezték a lorettói litániát és lelkiismeretvizsgálatot tartottak. 1768-ban megkezdik a kolostor másik, keleti (ma Lyceum utcai) szárnyának építését. A rend anyagi viszonyai ebben az időben jól álltak, legalább a Bellye-Eszéki út és híd építésére Niczky Kristóf királyi megbízott kezéhez a pécsi pálos convent 400 forintot adott. Ez az adat világot vet arra a virágzó gazdasági életre, amely a rend bir­tokain folyt. 1774-ben 4200 különböző nagyságú felvidéki követ hozat­tak tutajokon Mohácsig, ahonnét 150 kocsi hozta azokat az építkezés helyére. 1776-ig a keleti épületszárny 2 emelete is elkészült. Benne elhelyezést nyert a konyha, az ebédlő, a könyvtár és igen sok más helyi­ség: tantermek, cellák, gyűlésterem. Közben a templomot is folyton gyarapították, oltáraikat aranyoztatták, szobrokat állítottak föl, a templom, sekrestye, a kolostorfolyosók padozatát kantavári kővel rak­ták ki. 1777-ben Klimó György püspök 400 forintot hagyott végrende­letében a rendháznak. Az északi szárny díszes bejáratot és mögötte a földszinti folyosó igen szép pálos címerekkel ellátott21 vert vasból ké­szült klauzura kaput nyert. Elkészülve a szükségesekkel végre hozzáláthattak a tornyok építé­séhez, hogy hatalmas kolostoruk és templomuk ne maradjon csonkán, dísztelenül, befejezetlenül. 1778. ápr. 2-án először a nyugati torony alapkövét teszi le P. Székel Lipót prior. A munka szakadatlanul folyt. A tornyok barokk hagymaalakú sisakjához szükséges rezet Ausztriából hozatták a mágocsi pálos uradalmak szekereken, félen a tornyok belső gerendázatán, a haranglábakon dolgoztak. 1779. június 14-én a nyugati, augusztus 21-én pedig a keleti toronyra tűzték fel a keresztet. A nyu­gati torony keresztjének gombjába Isten Bárányának viaszból készült szobrocskája és egy 50 distichonból álló latin nyelvű Carmen elegiacúm­20 .Várom, míg el jő az én változásom.“ 21 Pálmafa, tetején csőrében kenyeret tartó hollóval és a fa oldalára kapasz­kodó 2 oroszlánnal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom