A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
11 van zárva, mely felsorolja a rendház jelenlegi tagjait: Székel Lipót prior, Egyed Joachim, Tántz Menyhért, Szalay özséb, Kollmann Gáspár, Riislig János. A vers epilógusa Török E. eredeti versmértékű fordításában így hangzik: „Elleneinkre arany fényt szóró drága keresztfa! Légy a segítségünk, s minden ügyünkben a gyám. Krisztusnak győzelmében mert eszköze voltál, Hogy benned győzzünk: égi hatalma veled. Árnyékodba teszem le e verset s lelkem is őrizd Legfejedelmibb jel! míg örök üdvre talál.“ A keleti torony gombjába Virág Benedek pálosrendű költőnek verses imádsága került, melynek másolatát sajnos nem birjuk. 1780. dec. 22-én elkészült az angyalszobros gyönyörű kőkapu, mely a templom kész homlokzatának legszebb dísze ma is. Ugyanekkor kezdték építeni szt. Anna oltárát, mely a Pretskai család 122 forintos adományából készült. A pécsi rendház akkor állt dicsősége tetőpontján, mikor 1780-ban a pálos rend egyik tagja: gróf Eszterházy Pál a pécsi püspöki székbe került (1780—1799.) Eszterházy püspök Vácról jött hajóval Mohácsig, onnét kocsin az üszögi gróf Battyányi kastélyig, ahol az éjszakát töltötte. Másnap bejött Pécsre, első útja a pálos kolostor volt. Az ünnepélyes bevonulási menet innen indult a székesegyházba. Eszterházy hozta magával Rómából szent Fausztinus vértanú ereklyéit is, melyek a székesegyház szt. Mór kápolnájának oltára alatt vannak elhelyezve. A Állt tehát a nagymultú Pálos rend büszkeségére, a hazának, az Egyháznak javára, városunk díszére 40 év munkájának gyümölcse, a kéttornyú templom és a kétszárnyú hatalmas’ kolostor! Míg a templom boltívei alatt az imádság szárnyalt az egek Urához, míg a kolostor tantermeiben, celláiban kegyeletes lélekkel ápolták a magyar emlékek, értékek tiszteletét és terjesztették a tudományosságot, — sötét felhők jelentek meg a szerzetesrendek egén. A bécsi császári udvarba utat tört a febronianus, majd a josepliinisztikus egyházpolitika. Már Mária Terézia 1770. okt. 17. rendeletében meghagyja, hogy a szerzeteseket össze kell írni. Egyúttal megtiltja, hogy több tagot felvegyenek és elrendeli, hogy 24. életéve előtt senkit szerzetesi fogadalom letételére ne engedjenek.22 Kapóra jön 1773-ban XIV. Kelemen pápa bullája: a „Dominus ac Redemptor noster“, mely feloszlatja a jezsuita rendet. A Helytartótanács 4681. számú levele, mely a jezsuita rend feloszlatásával kapcsolatos kormányintézkedéseket foglalja magában, 1773. okt. 1-én érkezett Pécsre. A rend birtokainak átvételét a püspök, a városi hatóság és a királyi kamara megbízottjai végezték. A gimnázium egyik nagy termébe gyűjtötték össze a jezsuita atyákat, felolvasták előttük a pápai okmányt és utána leltároztak, a szerzet tagjainak csak a legszükségesebb ruhát, bútort és könyveket hagyva meg. Az utolsó rendtagok a kollégiumot, melyet óriási erőfeszítések, áldozatok árán építettek és csaknem 90 éven át vezettek, elhagvni kényszerültek.23 2-’ Karácsonyi J.: i. ni. 320. old. skk. 23 Kiss A.: i. m. 27. old.
