A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1927-28. Tanévi Értesítője
A tanár munkája az osztályban
15 Tárgyalás. Atyja halála után alig 16 éves korában jutott a trónra, tehát még egészen gyermekifjú volt, amikor megkoronázták. De már mint gyermekben is királyi lélek lakozott benne. Követendő mintaképül a magyarok legkedvesebb és legnépszerűbb uralkodóját, Szt. Lászlót választotta, akinek nagyváradi sírjához el is zarándokolt. Mindenben az ő nyomdokain akart haladni, — talán azért is segítette meg a pogány tatárok elleni harcában, amint ezt Arany J. költeményében olvastátok is. Uralkodásának mindjárt a legelején a nápolyi ügyekkel kellett foglalkoznia. Hol is van az a Nápoly K... ? (Megmondja és megmutatja a térképen.) Nápoly és környéke királyságot alkotott, amely azonban nem volt független ország. A pápa volt a hűbér ura. (A hűbériségről az előző órákban már tanultunk.) Ki uralkodott ekkor Nápolyban és milyen viszonyban volt N. L. az uralkodó családdal ? N. Nápolyban ekkor Róbert király uralkodott, akinek a családjával N. L. közeli rokonságban állott, ő is a nápolyi Anjou családból származott. T. Miért házasította össze Károly Róbert kisebbik fiát Endrét, Johannával és ki volt ez a Johanna? N. Johanna a nápolyi király unokája és a nápolyi trón örököse volt. K. R. azért házasította össze vele Endrét, mert azt remélte, hogy majd a nápolyi király halála után E. és J. közösen fog uralkodni. T. így is történt ez? N. Nem, mert Endrét Aversában egy vadászat alkalmával meggyilkolták. T. Bizony a nápolyi udvarban a magyar hercegnek nem volt egyetlen jó barátja sem. Felesége, ez a gonoszlelkü asszony, nem akarta vele megosztani a hatalmat. De a velencei köztársaság és Nápoly hűbér ura, a pápa sem akarta, hogy Nápoly és Magyarország között összeköttetés jöjjön létre. — így történt azután, hogy a nápolyi király halála után csak Johannát koronázták meg, Endrét pedig nem. Endre anyja, hogy fiának a megkoronáztatását kieszközölje, személyesen megy fényes kísérettel Nápolyba és Rómába. Közbenjárására a pápa beleegyezik, hogy Endrét is megkoronázzák és hogy a királyi címet viselhesse. Már a koronázás napja is ki volt tűzve, amikor az irigykedő és Johanna országára áhítozó királyi hercegek összeesküsznek Endre élete ellen és amint említettük, Aversában, felesége tudtával és beleegyezésével meggyilkolták. Halálát a messze idegenben csak egyetlen magyar dajkája siratta meg. Mit olvastatok, mit tett L. a gyászhir vétele után ? N. Kérte a pápát, hogy a cinkosokat büntesse meg és Johannát fossza meg a nápolyi tróntól. T. Megtette ezt a pápa? N. Nem. Több cinkost kivégeztek ugyan, de Johannát csak pénzbüntetésre ítélték. T. Szigorúbban nem büntethették meg, mert amikor a vizsgálat során az apróbb cinkosokat kivégezték, nem volt senki, aki Johanna ellen érdemlegesen vallhatott volna. Meg volt elégedve L. a vizsgálattal ? N. Nem, ezért elhatározta, hogy ő maga fogja megbüntetni Johannát és megszerzi magának a nápolyi királyságot is. T. Hát a nápolyi királysághoz volt valamilyen jogcíme ? N. Igen, mert hiszen ö is a nápolyi uralkodó házból származott. T. Lajos tehát készülődik a hadjáratra. Harsonás hírvivők száguldanak végig az országon, a bandériumok kibontják címeres zászlóikat és megindulnak a király zászlói alá. Szép, daliás magyar hadakkal indult Lajos az olasz hadjáratra. Ki tudná megmondani, tartozott-e a nemesség uralkodóját külföldi hadjáratban követni ?
