A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Iskolai tudósítások - E) Adatok az 1915-16. iskolai év történetéhez

- 59 ­niségétől, képzettségétől és intenzív munkásságától, hanem az egész testületnek összhangzó elveken alapuló tevékenységétől, az ifjúság buz­galmától s szüleik érdeklődésétől és közremöküdésétől is függ, a tanári testület tagjai a nevelés és tanításban szükséges egyöntetű eljárás biz­tosítása végett többször meghallgatták egymás előadásait; ugyancsak a tanítás egybevágó és módszeres eszközölhetése, továbbá a növendékek tanulmányi előmenetelének és magaviseletének ellenőrzése és megálla­pítása érdekében nagy súlyt helyeztünk az előirt ellenőrző és módszeres tanácskozmányokra. E mellett felkelteni és ébrentartani igyekeztünk a tanulók munkaszeretetét, kötelességérzetét és nemes ambícióját; a gyermekeik erkölcsi és tanulmányi előmenetele iránt érdeklődő szülők­nek és helyetteseiknek pedig a szükséges felvilágosítást megadandó, különös gondot fordítottunk a fogadó órák pontos betartására. — Mind­ezeknek tulajdonítható, hogy dacára a didaktikai követelményeknek s a tanításra hátrányosan ható egyéb kártékony befolyásoknak, mégis teljesen megnyugtató tanulmányi eredményt sikerült elérnünk. Az ifjú nemzedék arra lévén hivatva, hogy a hazának és a társada­lomnak majdan erős támasza legyen, az iskolának ezen fontos cél elérése érdekében nemcsak tanítani, de nevelni is kell. Azért a tanári testület az előirt tananyag sikeres elsajátítására fordított kitartó és buzgó mun­kásság mellett az ifjúság nemes érzelmeinek ápolását és jellemének oly irányban való fejlesztését, hogy abban a vallásos és erkölcsi érzés mind­inkább megerősödjék s az erény, tudomány és hazafiság szép összhang- zata minél inkább megvalósíttassék, elsőrendű kötelességének ismerte. E végből gondoskodás történt arról, hogy a különböző vallású tanulók ne csak a szükséges hitoktatásban részesüljenek, de mivel az iskolában uralkodó hitélet a vallástanításon kívül még a vallásos cselekmények buzgó gyakorlásában is megnyilatkozik, a felekezetűk által előírt vallás- beli kötelmeiknek is pontosan eleget tegyenek. A kath. tanulók vasár- és ünnepnapokon az egész tanévben szentmisét hallgattak s annak végez­tével exhortációban vettek részt. A tanévben kivétel nélkül négyszer járultak a szent gyónáshoz és áldozáshoz, sőt akadtak számosán, akik ezen kötelező gyónás és áldozáson felül még több alkalommal is reszt­vettek ezen vallásos cselekményben. Nem mulaszthatom el itt hálásan kiemelni, hogy gróf Majláth Gusztáv, erdélyi püspök úr Őnagyméltósága, f. évi március hó 25.-én újólag s most már ötödször kereste fel intézetün­ket, hogy ennek ifjúságát a gyónás és szent áldozás szentségében része­sítse, mely alkalommal tartott alkaolmszerü, nagy hatású beszéde, abban foglalt intelmei, tanácsai és buzdításai kétségkívül nagy befolyást gya­koroltak növendékeink fogékony lelkületére. Az izr. tanulók szintén tanári vezetés és felügyelet alatt szombati napokon vettek részt az isten­tiszteleteken, amidőn is többször vallásos, iskolai és társadalmi köteles­ségeiket fejtegető oktatásban részesültek. A többi hitfelekezetek tanárai szintén nagy buzgalommal igyekeztek tanítványaikban a vallásos és er­kölcsi érzést fejleszteni és ébrentartani s ezen dicséretre méltó törekvé­süket a tanári kar mindenkor a legnagyobb készséggel támogatta. A fegyelem, miként minden testület sikeres működésének, úgy az ifjúság előrehaladásának is főfeltételét képezi. Ugyanazért arra, hogy ifjainkban a rend és fegyelem szeretete mindinkább megerősödjék s az intézetünkben meghonosodott kiváló rend jövőre is fenntartassék, kü­lönös gondot fordítottunk. A vallásos és erkölcsi érzelmek ápolása és fej­lesztése kétségkívül nagyon jó hatással volt az intézeti fegyelem erősíté­

Next

/
Oldalképek
Tartalom