A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Messik Béla: Az anyag és elektromosság
- 5 — alkothassunk magunknak az anyag belső struktúrájáról, felépítéséről, hogy magyarázatát leljük nyilvánulásai mikéntjének, azoknak a törvényeknek, melyeket közvetlen tapasztalataink alapján szűrtünk le magunknak. Az elektromosságot, mint az anyag egyik tulajdonságát fogták fel a fizikusok a legutóbbi időkig, mert azt az anyaghoz kötöttnek képzelték. Anyag nélkül, úgy vélték, nincs elektromosság sem. Az elektromosság egy igen finom, súlytalan fluidum, folyékony anyag, mely a ponderábilis anyag belsejében mozoghat. Franklin felfogása szerint csak egyféle, a későbbi felfogás szerint kétféle : pozitív és negatív létezik. Hogy az anyag elektromos és egyéb tulajdonságai között kapcsolat van, az mindinkább kitűnt, amint az elektromosság tana fejlődött, de az egyes tulajdonságokra vonatkozó jelenség-csoportok egymástól izoláltan maradtak egységes magyarázat híján. Az utolsó három évtized fizikai kutatásai jelentős eredményeket mutattak fel az anyag és elektromosság kapcsolatának kérdésében, melyek egész fizikai világnézetünkre nagy hatással voltak. Ezen kutatások során kitűnt, hogy az elektromosság az anyagtól függetlenül, attól különváltan is létezhetik, hogy az anyagnak nem tulajdonsága, hanem alkotórésze, sőt az anyag valószínűleg teljes egészében elektromos eredetű, mely alapon lehetséges az anyag összes tulajdonságait az elektromosság tulajdonságai alapján magyarázni, miáltal az anyag tulajdonságainak egységes magyarázatát nyernők. Ennek a kis dolgozatnak célja ezeknek az újabb kutatásoknak rövid ismertetése. * Az anyag tulajdonságainak egységes magyarázatára törekedtek má- a görög bölcselők is, mikor keresték azt az u. n. ősanyagot, melynek származékai az ismert különféle anyagfajták. Thales szerint vízből keletkezett minden, Anaximenes az anyagfajták különbözőségét úgy magyarázza, hogy minden anyag a levegő összesürüsödéséből keletkezett, különbözőségük oka abban rejlik, hogy egyikben a levegő nagyobb mértékben van összesűrüsödve, mint a másikban. Herakleitosaz anyagot folytonos mozgásban levőnek képzeli, ősi eleme a tűz, mely hasonlóképen folytonos mozgásban van. Ma sem képzeljük az anyagot nyugalomban levőnek, hanem úgy, hogy igen kicsiny részecskéi folytonos rezgésben vannak. Empedokles szerint négy alapanyag van : a föld, a levegő, a víz és a tűz; a többi anyag ezeknek összevegyüléséből jött létre, különbözőségüket az okozza, hogy az alapanyagok különböző mértékben más viszonylatokban vannak bennük képviselve ; az anyag változásai onnan származnak, hogy az alapanyagok bomlása és uj viszonylatokban való egyesülése nem befejezett dolog, hanem állandóan tart. Semmi sem keletkezik, semmi el nem enyészik, csak bomlik s újra vegyül. (Az anyag megmaradása elvének csirája !). Az erők, melyek e két változást létrehozzák : a viszály és a szeretet. Anaxagoras felfogása E m p e- doklesével nagyjában megegyezik, csak ő úgy képzeli, hogy az alapelemeket az „ész“ (núsz) hozta létre a chaosból, a zűrzavarból, azáltal, hogy rendet teremtett. (Törvényszerűség elve a természetben !) Azt a ma is igaznak tartott gondolatot, hogy az anyag a teret nem folytonosan tölti be, tehát nem egy legkisebb részeiben is teljesen összefüggő, hézagtalan, vég nélkül osztható tömeg, hanem van az oszthatóságnak határa, melyen túl az anyagnak részecskéi, az u. n. a'omok (atoma =
