A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Messik Béla: Az anyag és elektromosság
mondunk : az anyag chemiai tulajdonságai, — micsoda horribilis komplexuma ez maga a tulajdonságoknak; és ekkor még nem szóltunk a mechanikai, hőbeli, optikai, elektromos és egyéb tulajdonságokról, melyek mindegyike külön is alig áttekinthelő anyagot szolgáltat a vizsgálódónak. A. tulajdonságoknak ebben a tömkelegében való eligazodás nehézsége vonja maga után az újabb természettudományoknak azt a törekvését, hogy a tüneményeknek lehető egységes magyarázatot adjon, hogy a különböző jelenség-csoportokat egy alapjelenségre vezesse vissza és szükség esetén olyan hipotéziseket állítson fel, melyek a különböző jelenség csoportok egységes magyarázatára alkalmasak. Erre az egységesítő törekvésre a fizika sok példát nyújt. Az elektromos és a fényjelenségek közölt régebben semmi kapcsolatot nem ismertek. Ma már tudjuk, hogy a fénysugarak és az elektromágneses sugarak között lényeges különbség nincs. (Az utóbbiak a dróttalan távirónál való alkalmazásuk folytán közismertek.) Mindannyian egy éternek nevezett „anyag”- nak rezgései, összefoglak névvel „elektromágneses hullámok”, melyek a sugarak ismert tovaterjedési, törési, elhajlási, polarizációs és egyéb tulajdonságaiban megegyeznek, egyetlen különbség közöttük csak az, hogy különböző hullámhosszúságúak. (A különböző szinü fénysugarak is csak ebben különböznek egymástól!) Ilyen módon sikerült több különböző jelenség-csoportot — hogy úgy mondjam — egy kalap alá vonni, miáltal az áttekintés lényegesen könnyebb lett. A jelenségek magyarázata itt csak az éter-föltevés felvétele által volt lehetséges. Az éterről, az elektromágneses hullámokat továbbító közegről egyetlen direkt észleletünk sincs, valóságos létezését ez idő szerint kisérletíleg közvetlenül kimutatni nem tudjuk, az csak a mi képzeletünkben létezik. Hogy valami súlytalan, finom anyagnak képzeljük-e azt, (tulajdonságai ennek a felfogásnak meglehetősen ellentmondanak,) vagy a vacuummal, az anyagtalan térrel azonosítjuk-e, nem lényeges, csak meglegyenek neki képzeletünkben azon tulajdonságai, melyek nélkül a benne lefolyó jelenségek magyarázata nem sikerül : hogy rugalmas igen nagy mértékben, (a „rugalmas vacuum” nem nagyobb ellentmondás, mint a „súlytalan anyag”); áthatolható, vagyis ahol jelen van, ott egyidejűleg más, pl. anyagi testek is jelen lehetnek, sőt mindenütt jelen van az anyag belsejében ; mozdulatlan, vagyis a ponderábiüs anyag mozgásával nem jár együtt az éter mozgása ; az egész teret betöltő, stb, (mind olyan tulajdonságok, melyek az anyagról alkotott fogalmainkkal ellentétben állanak.) Az éter-föltevés felvétele csak eszköz volt annak a célnak szolgálatában, melyet Maxwell nek sikerült elérnie akkor, amikor az említett sugarak ismert tüneményeinek elméleti magyarázatát adta és bebizonyította a sugarak közti rokonságot, miáltal több jelenség-csoportot egy nagyobb egységbe foglalt. Érdekes, hogy röviddel a Maxwell-féle elmélet felállítása után sikerült Hertznek az elektromágneses sugaraknak a fénysugarakkal való rokonságát kisérletíleg is kimutatni. Ma éterrezgésekből állóknak tartjuk a hő-, fény-, chemiai, (fotografálás 1) elektromágneses sugarakat, sőt a legújabb kutatások alapján a Röntgenféle sugarakat is, (1. alább.) Az egységesítő tendencia megnyilvánul az anyag szerkezetéről szóló elméletekben is, melyek arra vannak hivatva, hogy segítségükkel képet
