A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről
Vezér Mór: Háborús költészetünkről
19 A Rákóczi-kor költészetének nyitánya a Rákóczi Ferenc éneke. Thaly a fejedelemnek magának tulajdonítja, ez nem bizonyos, de való az, hogy nagyjában megfelel a fejedelem érzületének. A költő kéri a „fölséges nagy Istent“, hogy segítse meg árva nemzetét. A Siralmas ének a szömörei harciul az első jelentékenyebb vereségről számol be. A győrmegyei Szemere és Koroncó közöli ment ez végbe 1704. június hó 13-án. A kuiuc sereg vezérei gr. Forgách Simon és gr. Eszelrházy Antal tábornokok voltak. A sereg zöme fegyelmezetlen és rosszúl felszerelt pórnép volt és igy Heister generális még kisebb, de gyakorlottabb hadával és jó tüzérségével felülkerekedett, noha a magyarság jó ideig hősiesen tartotta magát. A hosszú költemény Miszlai András szerzeménye és nyomban a gyászos esemény hatása alatt készült. A históriás énekekre emlékeztető költemény szerzője a vereséget az ellenség meglepő támadásának, a kurucok készületlenségé- nek és az ellenség sok ágyújának tudja be. Megsiratja az elesett bősöket, (mintegy 1500 ember) a gyászbaborult országot Mert egyfelől német rontja országunkat : Másfelől pogány rác pusztítja hazánkat, Jószágunkat, Elhordja marhánkat... Uram, szánd meg ily nagy romlásunkat. Végül Isten kegyelméhez folyamodik. Derült, bizakodó hangulat ömlik végig a Csínom Palkón. Nagy a vigasság a kurucok táborában, egyre-másra aratják a diadalokat és kuruc kézen van már a Duna-Tisza köze. Gúnyolják a daru-lábú, szarka-orrú nyomorult németséget, a hitvány labancságot és harcra tüzelnek, hogy a labancság kitakarodjék a nemes hazából. A rapszodikus költemény végtelen jó kedvről tanúskodik. Általában megállapítható, hogy a szélsőséges hangulatok uralkodnak a vitézi és történeti énekekben. A kisebbrendű gyászos esemény igen nagy fájdalmat és keserűséget vált ki, a siker pedig, ha alárendeltebb jelentőségű is, szertelen örömre, ujjongásra készlet. Ez a naiv felfogás uralkodik mindenütt a népköltészetben. Tág tere van a kurucköltészetben a személyi kultusznak, a fejedelem mellett a kiválóbb hadvetzérek is a szereő rajongás tárgyai. A fejedelem mellett a kiválóbb hadvezérek is a szerető rajongás tárgyai. A Vak-Bat- tyánrul való ének a jeles generális dunántúli hadi tetteiről emlékszik meg, a túladunai országrészt hősiessége szabadította meg az ellenségtől, sőt a kitűnő hadvezér még az osztrák tartományokba is berontott egész Bécs aljáig. Szabadságvágy, a vezérek szeretete, az ellenség gyűlölete adja meg a költemény alaphangját. Egyébként az ének nem igen ül el a múlt század históriás énekeitől. íme a befejező versszakok: Bottyán apánk penig Rusztnak városában, Az sok főtisztekkel ezekért vigságban Lön az harcok után, jó ruszti borában Vígan iszik vala — virágos kupában. Éltesse az Isten Rákóczi Ferencet, Mi édes Urunkat s minden vezéreket, Tovább is serényen az magyar nemzetet 2*
