A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről

Vezér Mór: Háborús költészetünkről

— 20 ­Oltalmazzák, űzzék országból németet 1 — Ezerhétszázötben, mikor nagy örömben Ülnék az magyarok karácsony szombatját ; Egy ifjú ekképen szorzotté ő dalját, — Vidámon pöngette hangos ciharóját. A fejedelem iránt tápláll rajongó szeretet jut kifejezésre a kuruc köl­tészet egyik legszebb darabjában, az Esztergom megvételérül szóló balladá­ban. A kerek szerkezet, az előadás drámaisága, a nyelv ereje és költőisége a magyar balaldaköltészet remekévé avatják. Rákóczi a Garam-torokban száll meg seregével, „persia-szőnyegen, fényes tigrisbőrön“ pihen sátorá­ban, mely friss kerek dombon áll tegnap óta, a vitézek maguk készítették el a dombot, melyhez a földet kezükben süveggel hordották. Rákóczi végig járja a tábori, kardjával Eszlergom várára mulatva kiadja a parancsot : Mire a fényes nap háromszor felsütne, Hej h,magyar lobogó lesz oda feltűzve ! Megszólalnak az ágyuk, megkezdődik az éjjeli ostrom s mire meg­virrad, Rákóczi a győztes sereg élén vonul fel a várba. Hasad az szép hajnal, piros az hegyoldal... Esztergom várában Rákóczi felnyargal. Esztergom utcáján szikrát hány patkója, Esztergom bástyáin lobog az zászlója. Mikor Eszetrgomban örömet láttának Ez versek kevésség azután költenek. Ha kérded, ki irta ? — egy igaz magyar fi. Igaz örömében, — elhigyje akárki. Nemsokáig tartott azonban az öröm, mert alig, hogy Rákóczi a vár alól elvonult, Stahremberg néhány hét múlva újra visszafoglalta, miután francia származású parancsnoka, Ronefous ezredes csekély ellenállás után megadta magát. A Mikor virrad... szerzője a fertő-soproni harcok dicsőségét idézi vissza, amikor Rottyán tábornok és Bezerédi Imre dandárnok megverték Stahrenberget, sőt Bezerédi Bécsig üldözte a császáriakat. Balogh Ádám pedig a győrvári tóba szorísotta az ellenséget. Szép idők voltak ezek. Mikor virrad megint, helh, olyan szép üdő — Hires Bottyán hírét, Az Bezerédiét Egekig emelő, egekig emelő ? Balogh Ádám nevét, — Vitéz kurucokét Feltündököltető, feltündököltető ? A szerb csapatok embertelen dúlásairól emlékezik meg a Kecskemét pusztulásáról szóló krónikás vers és a Kerekes Izsák cimü ó-székely ballada.

Next

/
Oldalképek
Tartalom