A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről

Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek

— 6 a kezdetleges műveltésgü ember a természet állandó szemléletében tölti el, érzelmeinek szabad folyást enged, társadalmi konvenciók nem feszélyezik. Fantáziája mindig üde és friss, minden benyomásra élénken reagál, tanulmányok és szellemi munkák nem bénitják képzelő tehetségének szárnyalását. Nyelve, kifejezésmódja tehát merőben különbözik egy átlagos műveltségű ember előadásától. A népnyelv mindig színes, kifejező, kerüli az elvontat és csak konkrétumok iránt van érzéke. Egy soha ki nem apadó forrás a népnyelv, melyből meríteni szoktunk, ha nyelvérzékünket erősíteni, képzeletünket táplálni, invenciónkat gazdagítani akarjuk.

Említettük már, hogy kép akkor keletkezik, ha a kifejezés anyaga valamely lelki erő folytán változást szenved. Ez a lelki erő a képzelet. Mennél több érzelmi momentum vegyül a beszédbe, annál nagyobb intenzitással működik ez a tehetség. A költői beszédben már valósággal túlsúlyra emelkedik. Az eleven képzelet hatása alatt a beszélő már nem éri be azzal, hogy a jelenséget bemutatja és leírja úgy, amint azt neki a külső szemlélet nyújtja. Neki az kevés. Ö szükségét érzi annak, hogy a jelenséget, a tüneményt a képzetben levő hasonló vagy rokon tárgyra visszavezesse. (K. Borinski: Deutsche Poetik Sammlung Göschen). Szóval eszébe jut valami. Wundt szerint két önálló képzet egybevetéséből keletkezik egy összképzet, mely a benyomást erősiti. Ez az összképzet a legegyszerűbb és legismertebb kép : a hasonlat. Az élénk képzeletű ember valami belső kényszer sugallatát követve, át akarja ültetni a hallgatóba az ő benyomásait, érzéseit. Vagyis azt akarja, hogy a hallgató szemléletesen gondolja el a hallottakat. Kitűnő eszközül kínálkozik erre a hasonlat, mely a leghalványabb, legelvontabb gondolatot eleven szemléletté varázsolja. Lássunk csak néhány példát :

„Mint a barna éjfél szemepillantása“

Arany : Toldi I.

Nyájas képére halál ült,

Bús feketén, mint ül tengerre az éktelen éjfél.

Vörösmarty : Zalán futása X.

Az első esetben a sötétséget érzékíti meg a költő a barna éjfél hasonlaté val, a másodikban a feketeséget a tengerre ereszkedő éjszakával.

Ha a hasonlatok tömegesen lépnek fel, az előadás festőivé válik, ezért a beszéd színezésére szokták alkalmazni. Nálunk Gyöngyösi és Vörösmarty volt a festői leírás és a szemléletes dikció nagy mestere . Hasonlatai merészek, leírásai pompázók. Kitűnőek Arany hasonlatai is, melyek újak, talá- lóak és mindenek felett tárgyszerintiek,

Nem minden hasonlat azonban a szemléletességre való törekvés és a képzelet műve. Akárhány az értelem és a didaktika szolgálatába szegődik. Itt is ugyanazt a célt szolgálja ugyan, hogy elvont dolgot eleven szemléletként mutat be, de minthogy csupán értelmi okokból történik és az ér