A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1911-1912. tanévről

Dr. Potoczky Lajos: Ibsen

8

süllyedt el szeme előtt. Keserűen írja Björnsonnak : „Hazugságok és álmok ; ez volt tehát minden“.

A christiániai színház bukása után elhagyja hazáját. Először Olaszországba utazik. A zord északnak szépségsóvárlelkü szülötte jól érezte magát a napsugaras tavasz honában. Rómában töltött négy évet, később Flórenzben találjuk, majd évekig él Drezdában, Münchenben, Párisban, Marseilleben s másutt.

Már harminchét éves volt Ibsen, mikor Brand című művével első nagy sikerét aratta. Nem sokkal ezután barátai unszolására folyamodott Károly királyhoz, hogy ajánlja a parlamentnek, szavazzon meg neki évi járadékot. Huszonnyolc képviselő szólt érdekében és sikerült nekik élethossziglan tiszteletdijat hiztositani a költőnek.

Brand részben Ibsen. Egy levelében Írja : „Brand én magam vagyok legjobb pillanataimban.“ Másrészt honfitársainak akaratbeli gyengeségét akarja kigunyolni, shakespearei értelmében tükröt tartva eléjük. A dráma Brandja különben evangélikus lelkész. Eszményi embereket szeretne nevelni az akarat kinevelése, szabaddá tétele által. Benne megvan a koncentrált akarati energia, de túlságos keménysége, pardont nem ismerő következetessége miatt hajótörést szenved. Ibsen kedves eszméje, az egyén teljes, fölényes kialakításának gondolata lép itt elénk. „Az akarat kötelessége nem szűnik meg ott, ahol az erők cserben hagynak.“ „Ha nem vagy valamire képes, az még megbocsátható, de ha nem akarsz valamit megtenni, azt nem lehet megbocsátani.“ „A képességek szűk világát szélesítsd ki akarásoddal : ezzel a legnagyobbat teszed, amit ember egyáltalán tehet.“ „Ami vagy, az légy teljesen, egészen.“ Ezek s ilyenek Ibsen-Brand dogmatikus erkölcstanának alapelvei. Jelszava: minden vagy semmi.

Érdekes Fritjof Nansennek, a nagy északsarki utazónak, Ibsen halála után tett azon kijelentése, hogy saját magának és társainak jellemfejlesztése, akaratnevelése, edzése tekintetében Brandnak nagy jelentősége volt. A darabot Norvégiában elő is adták, habár Írásakor a költő semmi tekintettel nem volt a színpadra. Az előadás mintegy 7 óra hosszat tartott.

Másfél évvel Brand után jelent meg Peer Gynt (per günt), kinek nevét nálunk Grieg gyönyörűséges muzsikája révén szokták emlegetni. Mig Brand- ban azt mutatta meg, hogy nagyjában milyeneknek kellene lenni, erőseknek, akarni akaróknak, addig Peer Gynthen inkább azt jelzi, milyenek ne legyünk. E szorosan összetartozó ikerdrámák nélkül Ibsenre vonatkozó ismeretünk nagyon hiányos volna. Az emberi nagyságról és gyarlóságról való hitvallását ezekben fejti ki először és ily elszánt hévvel, határozottsággal talán utoljára.

Brand próféta, Peer Gynt játssza a prófétát; amaz akarat-művész, ez a fantázia vértanúja. Több elemet szoktak benne megkülönböztetni. Általában Peer Gynt a képzelet embere, annak minden túlzásával és téve-