A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1911-1912. tanévről
Dr. Potoczky Lajos: Ibsen
9 désével. Emellett megszemélyesítője a norvég népnek, melyet a tétlenségre kárhoztató éjjelek renyhe álmadozásra visznek, de amelynek szívébe a sziklák keménysége is beleköltözik a kenyérért folytatott kegyetlen harc folytán felburjánzó lelketlen önzéssel együtt. Néhány vonását egy különös dán fiatalember szolgáltatta, kivel a költő Olaszországban többször találkozott. Tartalmát szinte lehetetlen elmondani. Ibsen a drámai költemény szabad és fantasztikus formáját választotta. Korlátlanul száguld észak jéghegyeitől Szahara forró sivatagjáig, gyermekkortól a késő vénségig, szerepeltet különböző nemzetiségű embereket, manókat, boszorkányokat, őrülteket, megszólaltatja a szfinkszet és énekelteti Memnon szobrát stb. Színpadon csak erősen összevonva lehet előadni, 37 különböző díszlet kell hozzá és nem közönséges technikai eszközök, így is körülbelül 4 óra hosszáig tart. A színpadi előadásokhoz irta Grieg mesés kísérő zenéjét, két szvitjét. Talán nem lesz érdektelen, ha a darabról ezek kapcsán szólok néhány szót. Az első tétel (Morgenstimmung) a természet ébredéséi érzékűi meg zeneileg, a második Ase (öze) halálának gyászos jelenetét kiséri.Csak röviden említem, hogy Ase az anyai szeretet megragadó képe : üti, szidja ugyan fiát (amit Péter meg is érdemel) házsártos, alig beszámítható parasztasszony de emellett rajongásig szereti gyermekét. Életét mesével teszi széppé és mesével nevelt szerencsétlen fia hálából mesét mond neki a halálos ágyán, egy szomorúan szép jelenetben, melyet Grieg egyszerűségben és fájdalmasságban páratlan zeneképpel festett meg. A Brautraub. Ingrids Klage-tételre vonatkozólag jelzem, hogy Ingrid a leány neve, kit Peer Gynt elrabol. Miatta taszítják vollakép ki Peert a társadalomból, miért is elbujdosik, Arábiába jut (Arabischer Tanz) megszereti Anitrát, a szép, de üres nő típusát (Anitras Tanz), eljut a szellemek világába (In der Halle des Berg-Königs ; erősen Grieges zene), hajótörést szenved s egy viharos éjszakán 'Peer Gynts Heimkehr. Stürmischer Abend an der Küste) összetörve, öregen hazájába ér vissza, hogy végre — későn bár — kínos emlékekben dús, elfecsérelt életét végiggondolva belássa dőreségét. Érzi, hogy az áldozatos Solvejg oldalán kellett volna sokat hajszolt császárságát, boldogságát keresnie. A hűségesen szerető nő bájos képviselője aztán eldúdolja csodálatosan szép halál dalát (Solvejgs Lied). De Peer Gynt nem halhat meg még, sem jóban, sem rosszban nem találta meg igazi énjét, se pokolba, se menyországba nem juthat, hanem a „gomböntő“ kanalába kerül, hogy újjászületve igaz egyéniségre tehessen majd szert. A szorosan összetartozó Brand és Peer Gynt, továbbá történeti drámája ,,A császár és galileus“, a kevésbbé jelentékeny Komoedie der Liebe, Bund der Jugend stb. ismertté tették Ibsen nevét az irodalmi körökben. Határozott feltűnést keltett, de nem igen értették, miért is inkább támadásokban volt része, viszont dicséretekkel egyáltalában nem kényeztették
