A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1907-1908. tanévről
Róna Jenő: Hasznos madaraink védelméről
9 — Hasonló módon történik egyéb madárnál is az ily irányú vizsgálat. Minél több ily vizsgálati anyaggal rendelkezünk, annál biztosabb eredményt vonhatunk le ezekből a madarak hasznosságára, illelőteg kártékonyságára vonatkozólag. Természetesen ezen megfigyeléseket összhangzásba kell hoznunk a madarak életmódjának tanulmányozásával is. Például a fogoly begyében található gabonaszemekből még nem következtethetünk a kártékonyságra, mert ezen gabonaszemek elhullottak is lehettek, melyeknek már úgy sem vehettük volna hasznát. Azért az Ítélet kimondásánál mindig óvatosnak kell lenni. Ha azonban megfigyeljük az emberiséget, látjuk, hogy majdnem annyi különböző érdek van, amennyi az ember. Tehát a madarak által okozott haszon, vagy kár is a különböző érdekeket tekintve kölönböző, és azért a kár megítélése csak viszonylagos lehet. De nem csak az emberi érdekek játszanak itt közbe, hanem a hely, évszak, kor, időjárás stb. Lássuk ezt egy-két példányban. A varjú a gabonaéréskor, így a kukoricaérés alkalmával megszállja a földet és bizony kárt okoz benne. De midőn elérkezik a szántás ideje s követi a szántó-vetőt, pusztítja a kártékony pondrókat, pajorokat, vagy mikor cserebogaras, egérjárásos esztendő van és temérdek sokat pusztít ezekből, akkor hasznosnak mondható. A seregély szőlőéréskor ellepi a szőlőt, és bizony a gazda nem kíméli ekkor. Kora tavaszkor visszatérve hozzánk, reggeltől estig szedegeti a réten, mezőn a kártékony pajorokat, hernyókat. Majd megszállja a barom hátát, a juh, sertés nyűves részét, megszabadítja a szegény állatokat a nyűvektől, pondróktól. A seregély tehát oly vidéken, hol szőlő terem, őszkor kártékony, az év többi részében hasznos; hol azonban szőlők nincsenek, mindig hasznos. A halakat pusztító gémeket azon gazda, kinek nincs halgazdasága, nem mondhatja károsaknak, mert a rovarokat, egereket fogdossa. Tegyük föl azonban, hogy az illető területen, hol ezen gémek egerésztek, később nem igen van már egér, apró vad ellenben van, melyeknek tojásait, fiókáit a gém pusztítja. Hasznos működése tehát a gémnek itt ismét elenyészik. A danka-sirály halas tavakban sok kárt tesz, de a mezőgazdának a sok pondró, álca pusztításával csak hasznot hajt. A Fertő mentén, dacára hogy a hal ebből kiveszett, sok sirály tartózkodik, melyek itt szöcskékkel, rovarokkal táplálkoznak. Egyes madarak tehát a táplálkozásért folyó harcban a viszonyokhoz alkalmazkodnak és hosszú ideig károsaknak ismertek hasznosakká válhatnak. Úgyszólván tehát minden egyes vidéken, országban más és más szempontból kell a madarak által végzett munkásságot mérlegelni; az egyik birodalomban, vidéken ugyanazon madár hasznos lehet, amely egy más helyen ennek természeti fekvésénél fogva káros. Természetesen vannak madarak, melyek mindenütt védendők. És bizony már itt az ideje, hogy tegyünk valamit a madarak érdekében. Magyarországon évenként 200 millió koronánál többre rúg az a kár, melyet a rovarok okoznak. Napról-napra fogy a petéket, pondrókat fogyasztó madarak száma. Már mind kevesebbszer halljuk az örökké élénk, fakérget verdeső széncinege
