A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
27 Említettük már, hogy hang úgy keletkezik, hogy a tüdőből kiáramló levegő a gégefőben a hangszalagokba ütközik, azokat rezgésbe hozza, mialatt a levegő a hangszalagok között támadt résen eltávozik Az eltávozott levegőt azután pótolni kell. A lélekzés két műveletből áll: a ki- és belélekzésből. A belélek- zésnél a mell izmai és a mellürt a hasűrtől elválasztó rekeszizom működnek közre. Azért megkülönböztetünk mellkasi- és hasi lélekzést. Hé rendesen lélekzünk, azaz a mellkasi lélekzésnél, a mellkas csak szélességben tágul; míg ellenben a mélyebb, úgynevezett hasi-lélekzésnél a mellkas a rekeszizomnak (7. ábra) lejebbszállása által nemcsaf szélességben, hanem mélységben is kibővül A szavalásban, különösen a hevesebb indulatok festésénél, mikor erőteljesebb hangré van szükség, a lélekzésnek ez a módja a fontos Az emberi hang a kilélekzés alatt jön létre, amikor is a levegő a tüdőből a gégefőn át kiszabadulván, az előbb kitágult mellfal ismét összeesik; a beszélőnek tehát újra levegővel kell magát ellátnia, különben hangjé tompa, bágyadt, erőtlen lesz, vagy beszéde teljesen el is akad. E szükségletről azonbar teljesen észrevétlenül kell gondoskodnia, meri a szabálytalan, kapkodott belélekzés mindig a toroknak kellemetlen zajával, hörgéssel, csuklással, nyeléssel stb. jár, ami a művészi előadást kizárja. Meg kell tehát tanulnunk a lélekzés művészetét, mert a lélekzés az a mozgató erő, amelytől a hangnak erőssége és gyengesége, magassága és mélysége, kifejezőképessége és egészséges volta függ.*) Hogyan kell tehát lélekzenünk? A belélekzésnek gyorsan és zajtalanul, a kilélekzésnek lassan és takarékosan kell történni. Meg kell tanulni hosszan és mélyen lélekzeni; nem szabad várnunk, míg lélekzetünk teljesen elfogy, hanem ahol lehet, észrevétlenül kell levegőkészletünket felfrissíteni. „Rossz szónok és szavaló az, — mondja Georges Berr — aki csak akkor lélekzik, amikor már lélekzete kifogyott. A jó szavaló tudja, hegy a mondat egy létra, melynek a vesszők lépcsőfokai; minden vesszőnél megpihenünk, hogy annál könnyebben haladhassunk fölfelé. Különösen a hosszabb mondatok előtt kell mélyebb lélekzetet venni és sohasem szabad a hallgatóságnak észrevennie, hogy lélekzetünk kifo* Karl Hermann: Die Technik des Sprechens. ** Az összes ábrákat dr. Sarbó művéből vettük át. 7. ábra. A rekeszizom működése belélekzésnél.**) Hogyan kell lélek zeni ?
