A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
28 A szájon vag;y orroi át vc- gy iink-c lélekzetet : Lőlek zési gyakorlatok. gyott. Ha a lélekzettel takarékoskodunk, nem fogunk sohasem elfáradni, mert a lélekzettel való takarékoskodás annyi, mint a hanggal való takarékosság.“*) Minden erőszakos lélekzés elfárasztja és kiszárítja a hangszalagokat, tehát káros hatással van a hangszervekre. Egyetlen erőszakosan kilökött hanghullám, pl. indulatos felkiáltásnál, hosszú időre rekedtté teheti a hangot. Itt azonban megjegyezzük, hogy vannak olyan esetek is, amikor a lélekzés hallható is lehet; sőt vannak lelkiállapotok, melyeket a hallható lélekzés tüntet fel a leghívebben. így a harag, ijedség stb. felindult állapotaiban lélekzetünk gyors és szakadozott, mert izgatottságunk miatt a szabályos lélekzésre nem vigyázhatunk és idegrendszerünk izgatott állapota a rendes lélekzést meg is akadályozza. Ha pl. valaki közvetlen üldöztetése vagy ijedsége után beszéli el, hogy mi történt vele, ezt csak lihegő, szakadozott lélekzetvétel mellett teheti, mi elárulja kiállott izgatottságát. , Arra nézve, hogy az orrunkon, vagy a szánkon vegyünk-e lélekzetet, Sarbó dr. „A beszéd“ c. müvében a következőket mondja: „A beszéd ‘szempontjából helyes belélekzés a szájon át való gyors és mély belé- lekzés, mert ezáltal rövid idő alatt, anélkül, hogy a beszéd folyamatát megakasztanék, nagy levegőmennyiséget szívhatunk a tüdőbe. Az így beszívott levegőt lassan és hosszasan kell kibocsájtanunk.“ Evvel szemben Hermann Károly „Die Technik des Sprechens“ c. munkájában csakis az orron át való lélekzést tartja az előadó művészre nézve ajánlatosnak, mert ily módon a levegőben lévő por az orrfalon és orr- szőröcskéken lerakódik és a levegő tisztán és átmelegedve, tehát már a tüdő hőmérsékletét megközelítve kerül a tüdőbe. A belélekzésnek mi is ezt a módját tartjuk ajánlatosabbnak és csakis oly esetekben, amikor heves indulatú, szenvedélyes jeleneteket ecsetelünk, amelyek erejének kifejezésére az orron át beszítt levegő nem elégséges, tartjuk szükségesnek a szájon át való belélekzést is. Hogy a helyes lélekzést megtanulhassuk, ami abban áll, hogy tüdőnket minden észrevehető megerőltetés nélkül levegővel lássuk el, a lélekzetvételt is gyakorolnunk kell. Minden olyan testi mozgás, mely a mell-, has-, rekeszizmokat és a tüdőt edzi, a lélekzetvételt is fejleszti. Hosszú hegyi séták, miközben mélyen és szabályosan lélekzetet véve kezdetben halkan, majd rendes hangunkon valamely versből egykét verszakot — meg-megpihenve, elszavalunk, olyan lélekzetgya- korlatok, melyeknek hasznos voltát már Demosthenes kipróbálta. Úszás, korcsolyázás, mérsékelt tornászás, különösen a szobai szabadgyakorlatok, mint a karemelés, karkörözés stb. nagyon hasznos lélekzési gyakorlatok, * bes trois dictions,
