A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1903-1904. tanévről
Deák Ferenc emlékezete
— 6 — ról hallják a bölcseség szavát; nem is szólanak a királyi felséghez addig, míg a választ Deáknak be nem mutatták; az országgyűlés Pozsonyban székel ugyan, de a törvényjavaslatok Kehidán készülnek Deák F. vezetése alatt. * * * A biztató szavak, melyeket Arany János Széchenyi ravatalánál a nemzethez intézett, fogékony szívekre találtak azon korban, midőn oly ellentéteket kellett kiegyenlíteni, melyek nemzetünk történetében már három századon keresztül minduntalan felmerültek: nemzeti önállóságunknak, alkotmányunknak érvényt kellett szerezni az uralkodónál és az európai diplomáciánál, összhangba kellett hozni ismét a magyarság két legszebb erényét, a szabad- ságszeretetet a király iránti törhetlen hűséggel. S íme, a Gondviselés megáldotta a nemzetet oly férfiúval, kiben nemcsak a nemzet, hanem az uralkodó ház bizalma is központosult. Ezen bizalom alapja Deák Ferenc törvénytisztelete, bölcsesége és mérséklő szelleme, mely 1843-tól kezdve ellentétek kiegyenlítésén fáradozott. Nem volt tagja az országgyűlésnek, de midőn látta, hogy Széchenyi és Kossuth között az ellentét mindinkább kiélesedik, hogy a centralizmus és a vármegye autonómiájának eszméi szakadással fenyegetik a szabadelvű ellenzéket, s a kormány siet e viszályt kizsákmányolni, visszavonultságában programmot készít az 1847.-iki országgyűlés számára. Kiterjeszkedik e programm minden tényezőre, mely hazánk újjászületését megvalósítja: szabályozza a viszonyt korona és nemzet között, hangsúlyozza a pragmatica sanctio alapján az ország függetlenségét; szabályozza a kapcso- latot hazánk és az örökös tartományok között, melyeknek számára szintén alkotmányt óhajt; hajlandó mindazon esetekben, mikor a két állam érdekei ellenkeznek, igazságon és méltányosságon alapuló kiegyezésre segédkezet nyújtani. A mérséklet és bölcseség szavai azonban elhangzanak, mint a pusztában kiáltó hangja: az idők levegője csupa láng, közeledő földrengést, kitörő vulkánok moraját vélik hallani egész Európában: Párizsban kiüt a forradalom, Bécsnek csendes polgársága lángra lobban, Metternichet elsöpri a vihar, Széchenyi lelkét megszállja az aggodalom, a márciusi ifjúság felszabadítja a sajtót, Pozsonyban az országgyűlést Kossuth sze lerne vezeti, kinek radikális javaslatai oly szédületes gyorsasággal válnak törvényekké, hogy Deák elnémul; hiszen szenvedély vívott ki oly eredményeket, melyeknek alakulását a megfontolás nem követhette. Ellentéteket kellett kiegyenlítenie a szentesített alkotmánnyal életbe lepett minisztériumban, hol Széchenyi és Kossuth mindig ellentétbe helyezkedtek, ki kellet egyenlítenie a viszályokat, melyek a jobbágyságot felszabadító kényes törvénynek még kényesebb végrehajtásából származtak. Midőn pedig a reakció felemelte fejét, reánk zúdította testvérnépeinket, a szentesített törvényeket lábbal tiporta s az országgyűléshez parancs érke-
