A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

— 12

azokkal. Megfordult nyilván a főurak udvarában is gyakorta és nem lehetetlen, hogy ekkor támadt az a szíves, mondhatni baráti viszony, mely a nagynevű fejedelem, Bethlen Gábor és az egyszerű szerzetes-pap, Káldi közt fennállott.

Káldinak ekkor támadt valószínűleg az az eszméje, hogy lefordítja magyarra a szentirást. Hitszónoki évei alatt u. i. gyakran érezhette szükségét a jó magyar biblia-fordításnak, mert hiszen, főleg az akkori időben hitszónokot el sem tudunk képzelni másként, mint fegyverével: a bibliával kezében.

Azonban Káldit terve végrehajtásában sok hányattatása és élte számos viszontagsága gátolhatta meg.

1603-ban ugyanis a szerzeteseket Erdélyből kiűzték s ekkor Káldinak is Brünnbe kellett mennie, hogy ott a próbaéves növendékek mestere és német gyóntató gyanánt működjék.i)

Csakhamar azonban a császári hadvezér, Basta György, újra visszahozza a jezsuitákat Erdélybe. Hogy visszajött e tüstént Káldi, az bizonytalan, mert

1604- ben már Sellyén találjuk őt, ahol mint scholarum praefectus működik.'2)

1605- ben azonban Kolozsvárra helyezi őt rendjének kormánya3), de még ezen év folyamán Gyulafehérvárra megyen át és ott végre hozzáfoghat a biblia fordításához. „Erdélyben Gyula Feírvárat a Bochkai István támadása-kor

.............az igaz Bibliának fordításához kezdettem“, írja maga Káldi a bibliája

v

égére csatolt „Oktató intés“ 7. lapján.

Ezen a helyen a megkezdés napjául 1606. évi október 11. napja van megemlítve, azonban az 1606 nyilván tévedésből vagy sajtóhiba folytán került a szövegbe 1605 helyett. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy 1605. vége felé Bocskay István a jezsuitákat száműzvén, Káldinak el kellett távoznia Gyula- fehérvárról s abba kellett hagynia Edélyben hitszónoki működését.4) Mindjárt azonban nem távozott Erdélyből, mert egy darabig még mint Argenti János jezsuita tartományfő tolmácsa Bocskayval tárgyalt, de végre is meg kelle kezdenie neki is a számkivetés keserves útját. Az 1606. esztendőben hontalanúl bolyong. Nagybányán, Szatmáron és Homonnán át Lengyelországba, innen Bécsbe futott.

Nem hihető tehát, hogy ő ily zaklatott körülmények közt látott volna hozzá hatalmas műve megkezdéséhez. De meg azután a nyomtatott szövegnél hitelesebb és mindig nyomatékosabb bizonyíték a szerző kézirata. Már pedig Káldi fordításának a budapesti kir. tudomány-egyetem könyvtárában őrzött kézirata azt tanúsítja, hogy Káldi tényleg 1605-ben, október 11.-én Gyula- fehérváron kezdte meg a fordítást a biblia új-szövetségi könyveivel.

Annak, hogy az új-szövetséget fordította először, az lehet az oka, hogy a papoknak a hitszónoklatok és vitatkozások alkalmával sokkal nagyobb szükségük volt az evangéliumokra és az apostolok, főleg szent Pál leveleire, mint

!) 2| 3) Annuae Litterae Societatis Jesu.

4) Kazy, id. m. 64. lap: .Verum dum omnia apostoli officia facit, aestuante Bocskaianis motibus Transylvania, e regno cum sociis, necessitate, deserta uberrima messe, eiicitur in Austriam".