A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről
dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása
— 11 — Igaza van Horváth Cyrillnek, aki azt állítja,1) hogy a XVI. század elején a magyar bibliának már nagy részét össze lehet állítani. Meg volt a négy evangélium, Dániel, Hozeás, Joel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás és a Makabeusok I. könyve ; Judit és Eszter könyve, az Énekek éneke, Jób és Ruth könyve. Nem igaz az, mondja Káldi,2) hogy a pápisták el akarták rekkenteni a szentirást s hogy Luther a pad alól vonta azt elő és hozta a fényes napvilágra, „mert — úgymond — nézze meg, a ki akarja, a Luther előtt való pápistáknak könyveit és feltalálhatja, hogy mindenkor éltek azzal és sokat fáradtak annak igaz magyarázásáért.“ Káldinak ezen mondása a magyar viszonyokra is teljesen illik. A bécsi Révai-kódex, a Jászayról nevezett müncheni kódex, továbbá a gyulafehérvári Döbrentei-kódex, meg a Jordánszky-kódex mind arról tanúskodnak, hogy bizony a mi eleink is sokat fáradoztak a szentírás lefordításában, mert ezen említett emlékek mind kisebb-nagyobb biblia-töredéket őriztek meg a késő utódok számára. Meg aztán Káldi említi, hogy volt az ő korában egy kétszáz esztendős magyar biblia és Komjáthy Benedek is tud arról, hogy már ő előtte is lefordították magyarra szent Pál leveleit, melynek azonban „nemcsak értelme, de még olvasása is nehéznek látszik vala“.3) De a katholikusok közűi még Szántó István (Pater Stephanus Arator) is megelőzte Káldit a bibliafordításban. Szántó, Káldi szavai szerint „sok esztendeig nagy munkával fáradott a’ Bibliának Magyar nyelvre való fordításában.“4) Mindamellett a magyar katholikus egyház mégis csak Káldinak köszönheti a teljes bibliát. Káldi, aki már mint végzett theologus és nagy valószínűség szerint már mint felszentelt pap lépett a Jézus társaságába (a jezsuita szerzetbe) 1598-ban, Rómából, hol a két esztendeig tartó próbaidőt töltötte, a rend elöljárósága által 1600-ban Erdélybe küldetett, hogy ott mint szónok küzdjön a mindig jobban terjedő protestántizmus ellen. A jezsuitáknak akkor Erdélyben három helyen volt rendházuk: Kolozsváron, Monostoron és Gyulafehérváron. Hogy Káldi ekkor melyik háznak volt lakója, azt biztosan nem tudjuk, mert életrajzírója, Kazy Ferenc, csak annyit említ, hogy Erdélybe küldetett az igaz hitet megújítani és felvirágoztatni.8) Hihetőleg nem is tartózkodott egy helyen, hanem küldetéséhez híven bejárta az egész Erdélyt, küzdve a szószékről az új hit apostolai ellen, vagy vitázva ') Horváth Cyrill: Nemzeti irodalmunk a reformációig, 107. lap, Budapest, 1891. 2) Oktató intés, 7. lap. Idézve : Révai: Káldi Gy. stb. 26. lap. 8) Horvath Cyrill : Nemzeti irodalmunk a reformációig. 107. lap, Budapest, 1891. 4) Oktató intés, 7. lap. 8) Kazy: Historia Universitatis Tyrnav. 64. lap. (Tyrnaviae, 1737.): „Postquam in schola affectuum excelsam indolem biennio excoluit, Transylvaniam, quamdam veluti mostrórum (haeresum variarum) sylvam colere, et orthodoxam religionem immane quantum afflictam recreare ac erigere iussus, demandatam sibi provinciam tanto libentius suscepit, quanto amplius virtuti suae theatrum reserari intellexit.“
