A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről
dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása
10 — I. A XVI. század elején támadt hitújítással együttjárt a szabad kutatás szellemének uralomra jutása is. A reformátorok, Luther Márton és Kálvin János, vallási tekintetben a szentiráson kívül minden más tekintélyt elvetettek. Az újítók elve szerint a biblia az igazságnak egyedüli és kizárólagos kútforrása, ebből kell tehát merítenie mindenkinek, ha üdvözülni kíván. így tehát a bibliát — az új hit tanai szerint — mindenkinek magának kell olvasnia és értelmeznie. Másrészt meg az új hit követőii ek azért is nagyon kellett ismerniük a bibliát, mert tanításuk és nézeteik megvédésére lépten-nyomon sorompók közé kellett lépniük a régi hit követőivel szemben. S az ilyen hitviták alkalmával egyedüli fegyvere csakis a biblia lehetett azoknak, akik a tekintélyen alapuló hagyományokat megtagadták. Az új hitet vallók közt tehát nemcsak a papoknak és a műveltebbeknek, hanem a közrendbélieknek is otthon kellett lenniök a szentirás értelmezésében és alkalkalmazásában. De hogy ez megtörténhessék, hozzáférhetővé kellett tenni a bibliát mindenki előtt. Minthogy a reformáció előtt rendesen csak deák nyelven forgott közkézen a szentirás, Luther wartburgi tartózkodása alatt (1521. május 4-től 1522. május 6-ig) lefordította azt németre, hogy nemzetének minden egyes tagja saját anyanyelvén olvashassa az Isten szavát. Példáját nyomban utánozták követői is. A hitújító apostolok lázas buzgalommal fordították a bibliát a nemzeti nyelvekre. Igen sok nemzet nyelvén meg volt ugyan akkor már az egész biblia, vagy legalább is annak jó része, mindamellett ezen időtájt keletkezett számos, nemzeti nyelvű bibliát a reformátorok buzgó működésének köszönhetik a nemzeti irodalmak. A magyar hitújítóknak is a szentirás-fordítás volt első dolguk. Egymást érik Komjáthy Benedek (1563.), Sylvester János (1541.), Székely István (1548.), Heltai Gáspár (1551—65.), Károli Gáspár (1590.) és mások fordításai. Mint másutt, úgy nálunk is a nemrég feltalált mesterség, a könyv- nyomtatás, a hitújítás szolgálatába szegődött s annyira elterjesztette a nemzet nyelvén írott szentirást, hogy most már nemcsak a gazdag urak és a kolostorok könyves házaiban volt fellelhető a biblia, hanem a nép gyermekei is olvashatták azt. A katholiKus Káldi Györgyöt épen ez a körülmény birta rá, hogy ő is hozzálásson a biblia fordításához. Általában azt szokták mondani, hogy nálunk Káldi az első katholikus bibliafordító. Pedig ez bizonyos tekintetben téves nézet. Az igaz, hogy Káldi előtt egyetlen-egy teljes magyar katholikus biblia-szöveg sem volt ismeretes, mindamellett a bibliának nagyon sok része le volt már fordítva, mint az a kódexekből ismeretes.
