A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1901-1902. tanévről
dr. Kálmán Miksa: Dischka Győző emlékezete
— 16 — Miklós főispán, kinek az 1886. évi márcz. 29-én tartott városi közgyűlésen mondott szavait a 8. lapon már idéztem; ugyanott említettem már Mészáros Nándor tankerületi főigazgató hízelgő nyilatkozatát is. A jelenlegi tank. főigazgató : Spitkó Lajos, számos év óta, évről-évre ismétlődő hivatalos látogatásai folyamán mindig ugyanazon a jó véleményen maradt, melynek pl. 1894-ben tett látogatása alkalmával e szavakkal adott kifejezést: „Az igazgató kiváló szorgalommal és széles szakképzettséggel vezeti az intézet anyagi és szellemi ügyeit.“ A kitüntetések különböző fajaiból szintén kijutott a megboldogultnak; egymásután beválasztatott Pécs város törvényhatósági bizottságába és iskolaszékébe, a helybeli ipar- és kereskedelmi iskolai bizottságba, a Paedagogiai Társaság rendes tagjainak sorába ; több Ízben működött mint miniszteri biztos a helybeli, zalaegerszegi és nagykanizsai felső kereskedelmi iskolák érettségi vizsgálatán; 1899-ben megkapta a hazafias szellemben nevelő tanférfiak jutalmazására szolgáló Farkas-Ratkó dijat stb. Mindezekhez méltóan sorakozott volna harmincz éves szolgálati jubileuma, melyet nagyszabásúnak, fényesnek terveztünk. Sajnos, nem érhette meg! A jubiláló öröm helyett, melyből már nem juthatott rész az élőnek, az őszinte bánat jelent meg a halott koporsójánál. Halálának hire, mint a futó tűz, oly gyorsan terjedt el az egész városban és mindenütt megdöbbenést és mély fájdalmat keltett, mert ámbár aug. vége óta, mikor karlsbadi kúrájáról hazajött, szemmelláthatólag fogyott, mégis bíztunk szívósnak látszó testalkatában, aczélerős akaratában; reméltük, hogy a szívbaj, melynek csiráit magában hordotta, nem fogja őt még legyőzni; nem bírtunk avval a gondolattal megbarátkozni, hogy őt elveszítsük, hogy az igazgatói irodából és városunk közéletéből eltűnjék az a férfiú, ki annyira azonosította magát e dolgokkal, hogy a közönség is azonosította őt velők. A részvét nagy arányokat öltött. A mélyen sújtott család s a vezetőjét vesztett tanár-testület fájdalmát számos részvétirat igyekezett enyhíteni. Pécs város köztörvényhatósági bizottsága a tanács javaslatára a következő határozatokat hozta: 1. A boldogult elévülhetetlen érdemei és ebből folyólag kedves emléke a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökittessék. 2. Az új központi temetőben részére, Inczédy Dénes szomszédságában, dísz-sirhely rendeltessék a város költségén és fentartassék mindenkorra, mely két sírhely a késő utódoknak is útmutatólag hirdetni fogja, hogy miként tudta a jelen nemzedék a teljes önzetlenséget megkívánó tanári pályának áldozatai iránt az elismerés és hála kötelességeit leróni. 3. Végül a „Kert-utcza“ arról, a ki az ifjú lelkek és szívek eredménydús kertésze volt, az ő teljes nevéről: Dischka Győző-utczának örök időkre neveztessék el.
