A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1900-1901. tanévről

Dr. Szegedy Rezső: Az irodalomtörténeti tanítás módszeréről

— 18 —

Gyulai és Salamon Ferenez egy-egy idetartozó munkája a rhetorikai oktatásnak szolgál alapul az V. osztályban ; Vörösmarty nagyobb elbeszélő költeményei, Arany J. balladái, Kisfaludy Károly vigjátékai, a legkiemelkedőbb lyrikusok néhány szemelvénynyel a poétika inductiv tanításának szolgálnak kiinduló pontjául.

Ezeknek ismeretével lép a tanuló a VII. osztályba, az irodalom történeti tanítás első évfolyamába. Elegendő ez ahhoz, hogy a tanulóban — ha mindeddigi olvasmányai nem csak a műfaj szempontjából nyertek megvilágítást, hanem a műnek a költő, illetőleg iró korával és egyéniségével való kapcsolata is szóba jött — a rendszeres irodalomtörténet iránt érdeket keltsen ; de nem elegendő ahhoz, hogy a tanuló mindent megértsen, mire az irodalomtörténet tanítani akarja. Az olvastatás folytatódik ezért a VII. és VIII. osztályban is : a Katalin- és Margit-legendával, Zrínyi és Gyöngyösi, a kuruczvilág költészetével, Mikes, Kazinczy, Katona, Széchenyi, Eötvös, Kemény, Arany és Madách munkáiból kell pótolnunk a hézagokat, hogy az irodalomtörténeti fejtegetés minden szavának alapja, értelme és üdvös hatása legyen a tanulóra nézve. S ha szigorúan ragaszkodunk ahhoz mit az új tanterv határozottan kiemel t. i. : „részletesebben tárgyaltainak azok az irók, kiknek művei iskolai vagy házi olvasmányul szolgálnak“, akkor az irodalomtörténeti oktatás jobb mederbe tér.

Új tanterv új tankönyveket von maga után és épen most, mikor az új tantervnek a VII. és VIII. osztályban való érvényesítésétől úgyszólván csak év választ el bennünket, van ideje az új tankönyvek készítésének. Kívánatos volna, hogy ezek a lehető legnagyobb körültekintéssel készüljenek, hogy a tanításnak lehető legjobb módját elősegítsék. Azon körülmény, hogy a reáliskolákban eddig az V. osztály a rhetorika, a VI, a poétika, a VII. és VIII. pedig az irodalomtörténet évfolyama volt, ösz- tönszerüen is arra vezette a tanárt, hogy az irodalomtörténeti oktatásban úgy járjon el, mint a hogy az új tanterv most a középiskolákba általában behozza. Az V. és a VI. osztályban nem olvastathatott annyit, mint a gymnasiumi tanár az V.—VII.-ben, a gymnasiumi VIII. osztály anyagát 2 évre oszthatta és olvasmányok fejtegetésére nyert időt, a mi a gym- nasiumban a 8 hónapi szorgalmi időben teljesen lehetetlen volt. —t Legjobb törekvésének akadálya a reáliskolában a teljesen megfelelő tankönyv hiánya volt.

Kik a középiskolai oktatást csak madártávlatból nézik, nem tulajdonítanak a tankönyvnek ily fontosságot, csak kiváló tanárt óhajtanak, ki egyéniségével lelket önt a holt anyagba is, ki ügyes eljárással, jó módszerrel felülemelkedik a tankönyv nehézségein és magával ragadja tanítványait is. Senki sem tagadhatja az egyéniségnek hatalmát a tanításban, de kinek mindennapi kenyere az oktatás, ki ismeri a memoria gyenge-