A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1899-1900. tanévről

Kálmán Miksa: A franczia társalgáshoz szükséges szólások

— 26 — ** Ez a szólás nagyon gyakran fordul ülő a társalgásban : így, ilyen kifejezésére. Pl. Mon frère est grand comme ça = öcsém ilyen nagy s a beszélő megmutatja a kezével a méretet. Epugy gyakran hallható a következő szólás: G'est comme ça = ez már így van. 27. A ruházkodásról. Esz kö sze l(ö) táj őr Ofenbak ki a fe votr abi noár ? Non mo_nami. Mszjö Ofenbak e^tö" tájőr pur fám. Szlüi ki a fe l(ö)mjen e mszjö Prévo. Sze_tön tájőr pur om. Konbjen a_navé-vu pejé la faszo"? La faszo" kút vent-dö ira". Koma“ truvé-vu mow nabi noár '? A : Offenbach szabó csi­nálta-e az Ön frakkját? B : Nem, barátom. Offen­bach nőszabó. Az én kabátomat Pré­vost csinálta. — Ez férfi szabó. A : Mennyit űzetett a csi- náltatásért ? B : A csináltatása 22 frankba került. Milyennek találja az én frakkomat ? A : A frakk, melyet hord, pompásan áll Önnek. Ön mindig csinosan öltözködik. En mégis inkább sza- lonkabátot cináltattam volna. Ez divatosabb. Kell egy kissé a di vát­hoz is alkalmazkodni. Est-ce que c est Je tailleur Offenbach* qui a fait votre habit noir? Non, mon ami. Monsieur Of­fenbach est un tailleur pour femmes. Celui qui a fait le mien est monsieur Prévost. C’est un tailleur pour hommes. Combien en avez-vous payé la façon? La façon coûte vingt-deux francs. Comment trouvez-vous mon habit noir? L’habit que vous portez, vous va à merveille. Vous êtes toujours bien mis. Mais moi, j’aurais préféré une redingote. C’est plus à la mode. Il faut aussi un peu se con­former à la mode. Labi kö vu porté, vu va a mervej. Vuwzet tuzsúr bjonmi. Me moa, zsore préféré iin rôdengot. Sze plusza la mod. Il fo_toszi Ö" pô sz(ô) konformé a la mod. B : Nemde, jól áll a ka­lapom is ? A : Dehogy. Jól tenné, ha kicserélné egy másik­kal. Mon sapo m(ö) koaf bje", nesz pa ? Poe" dû tu. Vu f(ö)rié bjen d(ö) lésanzsé kontr ö nótr. * A német tulajdonnevekben a ch-t: k-nak ejtik. így: Metternich [Meternik], Kaul- bach [Kolbak], Hochstedt [Oksztet], Zürich [Züvikj stb. Mon chapeau me coiffe bien, n’est-ce pas? Point du tout. Vous feriez bien de l’échanger contre un autre. 28. Az étkezésről. A : Hányszor étkeznek napjában afrancziák? B : A legtöbb franczia be­éri háromszori étke­zéssel naponta. A : Melyek azok ? Combien de repas font par jour les Français? La plupart des Français ne font que trois repas par jour. Quels sont-ils? Konbjen dô r(n)pa fon par zsúr lé Franszc ? La plüpàr dé Fransze n(ö) fon k(ô) troa r(ô)pa par zsúr. Kel szon^til?

Next

/
Oldalképek
Tartalom