A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1897-98. tanévről
Ünnepi beszéd. Tartotta Gallovich J. tanár, a királyi ajándék megünneplésére 1897. évi október hó 29-én rendezett iskolai ünnepélyen
ÜNNEPI BESZÉD. TARTOTTA GALLOVICH JÁNOS TANÁR, A KIRÁLYI AJÁNDÉK MEGÜNNEPLÉSÉRE 1897. ÉVI OKTÓBER HÓ 29-ÉN RENDEZETT ISKOLAI ÜNNEPÉLYEN. Kedves Ifjúság! () Felsége, dicsőén uralkodó apostoli királyunk, f. é. szeptember hó 25-én a következő királyi kéziratot intézte a magyar miniszterelnökhöz: „Kedves Bánffy! Óhajtván, hogy magyar székesfővárosomnak erre alkalmas terei oly kisebb méretű szobormüvekkel láttassanak el, melyek midőn a várost díszítik, egyszersmind a múlt idők azon kiváló alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző téréin kitűntek, udvartartásom költségeinek terhére több évre terjedő beosztással megfelelő összegeket engedélyezek arra a czélra, hogy a keresztény vallásért vértanuságot szenvedett Szent (feliért Csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeket, Hunyady János és Zrínyi Miklós, a haza és a kereszténység hős bajnokait, Pálffy János gróf, Magyarországnak a trón védelmében nagy érdemeket szerzett főhadparanesnokát, a honfoglalás történetét iró Béla király Névtelen jegyzőjét, Verbőezy István, Magyarország nagyhírű jogtudósát és annak népszerű lantosát, Tinódy Sebestyént ábrázoló szobrok készíttessenek és megbízom Ont ezen elhatározásomnak végrehajtásával. Budapest, 1897. szeptember 25. Ferencz József s. k.“ Hálás szívvel, bámulattal és hazafias lelkesedéssel kell tekintenünk, kedves Ifjúság, e királyi elhatározásra. E királyi tett a magyar nemzet történetében forduló pontot jelent. E tény azt jelenti, hogy a trón és a haza, a nemzet és királya között a félreértések, a csalódások immár véget értek. A százados küzdelmek és harczok kora, midőn e sokat zaklatott nemzetnek alkotmányos függetlenségéért, önállóságáért, a honpolgárok szabadságáért, jólétéért és boldogságáért vérét kellett ontania, immár véget l*
