A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről

Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja

26

sind gross. Más esetben megint a magyar nyelv követi a logikát. így nem képtelenség-e embereket semleges nemiteknek nyilvánítani (das Fräulein) vagy élettelen tárgyak neméről beszélni (le banc, la table), mint teszik azt az indogerman nyelvek.

Ad infinitum lehetne e példák számát szaporítani annak illustrálására, hogy a mi logikailag helyes, az nem mindenkor minden nyelvben nyelvtanilag is helyes. A nyelvek majd követik a logikát, majd meg eltérnek tőle s a legfőbb nehézséget az okozza, hogy mindegyik nyelv más és másképen. Ep azért, a ki helyesen tud gondolkodni, még nem tud idegen nyelven helyesen beszélni.

Ha nyelvtan és logika összevágna, akkor a nyelvtanulás könnyít studium lenne. De még akkor is az lenne, ha ugyan a grammatikai gondolko" dás el is térne a logikaitól, azonban legalább egyforma volna az eltérés, egyformán kellene minden nyelven gondolkodni.

De nincs úgy ! A ki valamely nyelv szókincsét bírja, még sem fog azon a nyelven helyesen beszélni és Írni, hacsak a logikára vagy analógiára támaszkodik ; de igenis képes lesz rá, ha ismeri az e nyelvet jellemző szerkezeti és kifejezésmódbeli sajátosságait, ha nyelvérzéke van.

■ A mig valakinek beszéde nyelvérzék híján van, addig az okvetetlenül magába fogadja a beszélő által jobban ismert más nyelvnek sajátos kifejezéseit. Már pedig az ilyen beszéd, mely nem az illető nyelvhez tartozó, hanem idegenből fordított sajátos kifejezésekkel van tarkítva, a hallgatót önkénytelenül, még akarata ellenére is sérti, bosszantja vagy mosolygásra indítja, még pedig akkor, mikor a beszélőnek épen ellenkező czélja van.

Nyelvérzék nélkül tehát nem lehetséges helyes beszéd, s ép oly kevéssé lehetséges helyes irás. — Ennek tekintetbe nem vételéből származik

2. nagy hibája e módszernek, hogy t. i. az idegen nyelven való Írást kizárólag e nyelvre történő fordítás segítségével akarja megtanítani s ezt mindjárt a kezdő foktól fogva alkalmazza. Alig hogy egy pár szót s az első szabályt megtanulta a gyermek, máris Írjon németül, francziául, holott idegen nyelven való Íráshoz még sajátos kifejezések is szükségesek ; ezek pedig csak az illető nyelvvel való huzamos, évekre terjedt foglalkozás után szerezhetők meg kellő mértékben.

Erezzük is, valahányszor alsó osztályban fordítást adunk föl, hogy tanítványainkat egészen magukra nem hagyhatjuk, mert akkor a legtöbbnek dolgozata nem más mint magyarul gondolt mondatoknak német, franczia szavakkal való elmondása, valóságos galimatias. Hogy ezt elkerüljük, preparáljuk azokat s ilyenkor vagy magunk lefordítjuk az úgynevezett nehéz helyeket s akkor a tanulóknak alig marad teendőjük, vagy az idegen nyelv szelleme szerint alakítjuk át a fordítandó szöveget; evvel meg rontjuk a gyermekek magyar nyelvérzékét.

És mégis, daczára mindenféle preparálásnak, a dolgozatok túlnyomó