A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
12 ezen viszony a tanulót, hogy szakadatlanul gondolkozzék, hogy az előzményekből enmaga vonja le a következményeket, s viszont ez utóbbiakból következtessen a nem mindig látható és közvetlenül érezhető belső okokra ? Végül a földrajz alapját képezi más tudományágak egész sorának; nélküle hiányzanak a történelmi eseményeknek a helyek és távolságok, a terményeknek a lelőhelyek, a csillagászatnak a vizsgálódás kiinduló pontja. A földgömb csak sötét pont ugyan a világok számtalanságában, de mégis az egyedüli Observatorium, honnan vizsgálhatjuk a mindenséget, és szükséges volt tanulmányozni a Földet, hogy jobban megismerhessük az egek titkait. Végül a természettudományok vajmi sok ága — mágnestünemények, fény- és hőtan stb. — is csak azon mértékben fejlődhetett, a mily mértékben haladt a P'öld életjelenségeinek vizsgálata. Ha már iskolai illetőleg paedagogiai szempontból is oly fontos a földrajz tanulmányozása, nem kevésbbé szükséges az élet, a hasznosság szempontjából. Mai napon, mikor ezrek hagyják el régi hazájukat, mikor százezrek és milliók messze vidékekre utazgatnak puszta üdülés és szórakozás czéljából, és a legnagyobb utazások is mindinkább egyszerű kirándulások jellegét öltik; mai napon, mikor a szegény ember is megszerzi mindazt a kényelmet, mely azelőtt csak a gazdagnak volt kiváltsága, s ruházata és asztala alkotó részeit a forró és hideg égöv, a szárazföld és tenger egyaránt szolgáltatja; mai napon, mikor a gazda tervszerűen és a világforgalomnak megfelelően műveli földjét, az iparos pedig minden földség számára dolgozik s minden iparkiál- litáson résztvesz, úgy Páris- és Londonban, mint Chicago- és Melburneben ; mai napon, mikor a hírlapok ezrei a legszegényebb néposztályokhoz is eljutnak, s nemcsak a nagy úr, a gazdag polgár, hanem a kocsis a bakon, a czipőtisz- titó az utczasarkon római és pétervári, brasiliai és tonkingi híreket olvas : mai napon földrajzi ismeretek nélkül senki sem maradhat, s nagyobb szégyen nem tudni, hol van a bors és fahéj hazája, mi a vulkán és cyclon, mint nem lenni tisztában azzal, hogy Delphoiban Apollo vagy Zeus hirdette a jövőt, s hogy Vergilius nagy époszának mi szolgált forrásául. IV. Láttuk mily nagy terjedelmű tudomány a földrajz s mily nagy czélokat tűz maga elé, méltán tehát azon aggodalom támad, mikép szorítható be a geographia iskolai tanterveink szűk keretébe ? mikép vezethetjük be növendékeinket e tudomány nagy templomába ? és miképen élvezzék a földrajz Parthe- non-jának nagy szépségeit, mikor a kijelölt csekély idő illetőleg óraszám látszólag még azt sem engedi, hogy tanítványaink az előcsarnokban jól körülnézhessenek ? Ha még hozzáveszszük azt, hogy a tanulók felejtenek s az alsó osztályokban szerzett adatok elhomályosulnak, kétségbe kellene vonnunk, hogy a nyert földrajzi ismeretek csak egy része is az élet számára meg- pienth^tő lesz.
